Zsiday: Trump „iráni kalandja” hatalmas veszélybe sodorta a világgazdaságot

2026-03-16 - 12:24

Donald Trump – tőkepiaci hasonlattal élve – benyitott egy gigantikus pozíciót, amiből, ha akarna sem biztos, hogy ki tudna szállni – így kommentálta Zsiday Viktor az Amerikai Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborúját. A gazdasági elemző azt írta legutóbbi bejegyzésében: Azt gondolta, hogy rárúgja az ajtót a korhadt iráni rezsimre, az pedig összeomlik és big beautiful peace! Pedig a történelem tele van hasonló hibákkal: ugyanezt hitte Hitler a Szovjetunióról 1941-ben vagy Putyin Ukrajnáról 2022-ben. B terv híján pedig borzasztó katasztrófák jöttek ezután. Zsiday szerint tőkepiaci elemzőként megtanulta, hogy mindig legyen B terv, sőt, ha lehet C, és D is. Úgy látja viszont, hogy Trumpnak csak A terve volt, így az amerikai elnök „iráni kalandja” hatalmas veszélybe sodorta a világgazdaságot, hiszen – írta – kiderült, hogy az iráni rezsim nem omlik össze, és akár nagyon sokáig is képes lehet megzavarni az energiahordozók és más termékek kiáramlását az Öböl térségéből. Az elemző szerint, ha tudunk valamit az árupiaci termékekről az az, hogy gyakran nagyon rugalmatlan a keresletük: ha szükség van rájuk, szinte bármekkora árat megadnak értük – nem véletlen kerülhet egy vekni kenyér egy aranyórába háború idején. Az olaj és földgáz rendkívül fontos a világgazdaság számára: zöld átmenet ide vagy oda, az emberiség elsődleges energiaigényének 80+%-a még mindig fosszilis energiahordozókból jön. A fosszilis energiahordozók nem csak a szállítmányozásban, de számtalan ipari folyamat során, a mezőgazdaságban, a fűtésben is elengedhetetlenek, és keresletüket lecsökkenteni nem könnyű: csak nagy áremelkedés hatására hajlandóak kevesebbet fogyasztani az emberek/cégek. A több mint 100 millió hordós napi olajfelhasználásból csak kb. 14-15 milliót érint a hormuzi szoros lezárása, de ez is bőven elég ahhoz, hogy óriási áremelkedést okozzon: még akkor is, ha az államok felszabadítják a stratégiai tartalékokat, és az arab országok az export egy részét átirányítják vezetékekre. Zsiday kiemelte: a lényeg tehát az, hogy a támadók úgy mentek bele a háborúba, hogy nem számoltak azzal, hogy mekkora világgazdasági sokkhatást válthat ki cselekedetük, és most már az események nincsenek teljes mértékben irányításuk alatt. Nincs ember a Földön, aki meg tudná mondani, hogy meddig tart az olajembargó, de rossz esetben, aminek valószínűleg van néhánytíz százalék esélye, komoly reálgazdasági és tőzsdei mélyrepülést is okozhat a legújabb Öböl-háború, legrosszabb esetbe globális recesszió és komoly inflációs megugrás lehet belőle. Zsiday azt írja, egyetért Pletser Tamással, az Erste olaj- és gázipari elemzőjével, aki néhány nappal ezelőtt arról írt, hogy a Hormuzi-szoros lezárásával Irán a globális olajkínálat 20 százalékát blokkolta, míg az eddigi legnagyobb olajválság, az 1956-57-es Szuezi válság idején a kínálatnak „csak” a 10 százaléka volt érintett. Ezért minden eddiginél nagyobb energiaválság jöhet. Miközben a magyar évtizedes mélypontra esett a magyar olajtartalék. Kapcsolódó Iráni olajválság: Az már jól látszik, hogy gyorsan nem fog véget érni Olajválság fenyeget? A Most24-ben Gajda Mihály, a Concorde kőolaj- és földgázpiaci elemzője.