Wang Mester: A magyarok jobban tudják, hogyan lehet boldogan élni

2026-03-18 - 17:11

Az, hogy valakinek saját étterme van, még nem jelenti azt, hogy ingyen parkolhat előtte. Wang Qiangnak vagy ahogy mindenki ismeri, Wang Mesternek is ki kell szaladnia dobni a parkolóórába a zuglói étterme előtt. A talán a leghíresebb, Magyarországon dolgozó kínai séfet a Gizella úti éttermében látogattuk meg. De itt legalább lehet parkolni! – mondja Wang mester és nem a levegőbe beszél: korábban a Fő utcában az – egyébként rendkívül sikeres – éttermét be is kellett zárnia, egyebek mellett azért, mert nem lehetett parkolni a környékén, ami sok vendéget visszatartott. 2025 nem volt egyszerű Wang Mester zuglói éttermét nem fenyegeti a bezárás, ez az egyik legsikeresebb egysége, de ez nem jelenti azt, hogy megszabadult a problémáktól. A tavalyi évben több étterme is veszélybe került; „Ha ez így megy tovább, két éttermemet is be kellene zárni” – szóltak tavaly a szalagcímek. „Az egyik be is zárt, a Szállás utcában található Wang Mester Eastwint nem tudtuk már működtetni, mert nem lett volna akkora személyzet, amely maradéktalanul ki tudta volna szolgálni a vendégeket. A hely azért nyitva van, de nem mint étterem: főzőtanfolyamokat tartunk ott főleg. A VII. kerületi Biang Astoriánál úgy oldottuk meg a hiányt, hogy egy napot zárva tartunk. Egy ideig így volt a budai Mozium esetében is, hétfőn zárva tartottunk, de szerencsére februártól már a hét első napján is fogadni tudjuk a vendégeket.” Adrián Zoltán / 24.hu Wang mesternek nem csak az emberhiánnyal kellett megküzdenie. Áprilisban jelent meg a hír, hogy a Moziumban egy munkatársuk jelentős károkat okozott. A séf akkor feljelentést is tett, de azt eddig nem tudtuk, hogy mi is történt pontosan. „El kellett bocsátanom egy embert az egyik éttermünkből, mert ellopott némi pénzt... Vezető felszolgáló volt, ő irányította a csapatot, természetesen vakon megbíztam benne. Hiba volt. Azért sem jött jól, mert ilyenkor új embert kell találni, ami időbe telik. De még mindig nem volt akkora baj, mintha szakácsot kellett volna elküldeni.” Ennyire nehéz jó kínai szakácsot találni Magyarországon? – kérdezzük Wang mestertől. „Pontosítok: jó kínai szakácsot nehéz találni – és most elsősorban az éttermekről beszélek. A büfékhez azért csak-csak lehet embert találni, hisz az ottani fogásokat könnyebben meg lehet tanulni, ezért nem ritka, hogy ezeken a helyeken nem csak kínai alkalmazottakat találunk. De ott is inkább a pultok mögött vagy felszolgálóként alkalmaznak magyarokat, a konyhán szinte csak kínaiak dolgoznak. A nagyobb, autentikus kínai ételekre építő, á la carte éttermekben már nehezebb a helyzet: az itt készített ételek elkészítése magas szintű tudást igényel, de ha nem találok olyan embert, aki rendelkezik ilyen tudással, akkor képezni kell. Hosszú évek munkája, míg valaki az alapfogásokat, technikákat megtanulja. Egy jó kínai szakács viszont már tudja ezeket.” Adrián Zoltán / 24.hu A séf részletesen elmesélte, mi kell ahhoz, hogy valaki munkába állhasson egy éttermében. Wang mester szerint egy jó á la carte szakácsnak általában körülbelül egy évre van szüksége az alapok elsajátításához, például a késhasználat helyes technikájához és a legfontosabb konyhai alapkészségekhez. Miután ezek már biztosan mennek, következik az előételek és hideg fogások tanulása, majd fokozatosan a sült rizs, sült tészta és a különféle olajban sült ételek alaptechnikáinak megtanulása. Ha valaki igazán tehetséges és gyorsan tanul, akkor is legalább három-négy évre van szükség, hogy eljusson arra a szintre, hogy egy autentikus kínai à la carte étteremben szakácsként dolgozhasson — és ez inkább az optimista becslés. Sok esetben ennél is több idő kell. Tehát a probléma nem feltétlenül az, hogy jó szakácsot nehéz találni, sokkal inkább az, hogy jó és kész kínai séfet tudjon megkaparintani egy étterem. Azért is, mert aki Magyarországon elérhető, az már dolgozik valahol, újat pedig nem tudnak hozni. Kínában van rengeteg jó szakember, viszont a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabály szigorítása miatt nem tudnak új szakácsot behozni Kínából, de egyébként máshonnan Ázsiából sem. „Bízom benne, hogy a jövőben enyhítenek majd a jogszabályokon, de jelenleg sajnos még nincs lehetőségünk új szakembereket idevonzani és itt foglalkoztatni.” Adrián Zoltán / 24.hu Működik a kínai-magyar fúziós konyha Itt azonban fontos különbséget tenni a nagyobb, á la carte éttermek és a kisebb, Wang mester által büfének nevezett egységek között. A magyarok túlnyomó többsége ezeket a helyeket látogatja, akár Budapestről, akár vidékről van szó. A büfék és éttermek kínálata nagyban különbözhet egymástól, míg utóbbi nagyon függ a séf és a hely karakterétől, addig a büfék kínálata helyenként változó lehet, de a kínálat az utóbbi néhány évtizedben csak minimálisan bővült. De mégis mi fogta meg a magyarokat a büfékben, amiket sokan a kínai gasztronómiával azonosítanak? Részben az, hogy nem annyira autentikusak, egy picit hozzáidomultak a lokális elvárásokhoz, már a kezdtek óta. Ahogy azt Wang Mester elmondta, Magyarországon az első kínai gyorséttermeket főként Zhejiang (Csöcsiang) tartományból származó kínai vállalkozók nyitották meg, közülük sokaknak már más európai országokban is voltak rokonai, akik a kínai gyorséttermi szektorban dolgoztak, így a kezdetektől hozzáfértek a hosszú évek alatt felhalmozott tapasztalathoz és működő üzleti modellekhez. Pontosan tudták, milyen ízeket kedvelnek az európai fogyasztók, ezért Magyarországon már csak kisebb igazításokra volt szükség ahhoz, hogy a kínálat gyorsan népszerűvé váljon. Ennek köszönhetően ma szinte minden kínai büfé hasonló stílusban, ízvilággal és kínálati struktúrával működik, mintha ugyanabból a rendszerből nőtt volna ki. Idővel így alakult ki egy kifejezetten lokalizált, úgynevezett „fúziós” kínai konyha, amely egyszerre őriz meg kínai elemeket, miközben alkalmazkodik a magyar fogyasztók ízléséhez. „Viszont, aki autentikus kínai ételeket akar megkóstolni, annak étterembe kell menni” – hangsúlyozta Wang mester. Ez a fajta „fúziós” vonal nagyon betalált Magyarországon, szinte a kezdetek óta kedveltek a büfék, és a magyarokat nehéz is átcsábítani az éttermekbe, de azért ma már van egy olyan réteg, amely „felfelé” váltott, Wang Mester szerint sokkal nyitottabbak lettek a magyarok az utóbbi 35 évben: Régebben mindenki a büfék kínálatára mondta azt, hogy »az a kínai kaja«, most már azért egyre többen megtapasztalják, hogy milyen színes a kínai gasztronómia. Nem minden magyar ember szereti ezt a »magyaros« vonalat, egyre többen vágynak az autentikus kínai ételekre. Wang szerint van, aki azért keresi az ilyen helyeket, mert turistaként vagy üzletemberként megízlelte külföldön vagy akár Kínában az eredeti fogásokat, ők már egy teljesen más kínálatot ismernek és hazatérve igényük is van erre. Wang mesternek a kezdetek óta az volt a célja, hogy autentikus ételeket kínáljon, amiknek olyan ízük van, mintha Kínában kóstolná az ember. Adrián Zoltán / 24.hu Nem nagyon váltanak a magyarok, az illatos-omlós csirke abszolút kedvenc Nála folyamatosan új ételek kerülnek fel az étlapra, a büfék kínálata viszont mintha évtizedek óta ugyanabból a 10-20 ételből állna. A magyar vendégeknek nagyon határozott és stabil ízlésük van, sokan hosszú éveken keresztül ragaszkodnak a megszokott kedvenceikhez. „Éppen ezért a legtöbb kínai büfé ritkán frissíti az étlapját, és sok fogás évtizedeken át változatlan marad. Különösen a szezámmagos csirke és az úgynevezett omlós, illatos csirke számítanak abszolút slágernek: ezek fogynak a legjobban, így természetes módon folyamatosan szerepelnek a büfék kínálatában. Az éttermek esetében viszont más a helyzet. A vendégkör eltérő, ezért az elvárások is magasabbak: sokan kifejezetten keresik az újdonságokat, és nyitottak az új ízek kipróbálására” – mondta Wang Mester. A séf hangsúlyozta, lehetnek minőségbeli különbségek a büfék és az autentikus kínai éttermek között, de ez szerinte nem jelenti azt, hogy előbbiek rossz ételeket kínálna az embereknek. Miközben az is igaz, hogy vannak büfék, ahol nem annyira tökéletesek a fogások, ezek a helyek vélhetően a költséghatékonyság miatt faragnak a büdzséből. Sok helyen gyorsan és olcsón kell dolgozni, ez mindent meghatároz. Ha valaki spórolni akar, akkor olcsóbb alapanyagokat, más fűszereket vásárol, amik nem olyan minőségűek. De ezzel összefügg, hogy a szakács árán is lehet spórolni: sok helyen nem a legprofibb szakemberek dolgoznak. Ha egy szakács nem annyira jó, az már érződik az ételek minőségén. Ezért lehetnek nagy különbségek két kínai büfé között. Említettük Wang mesternek a problémákat, ami gyakran felmerül a kínai büfékkel kapcsolatban – a tisztaság, az alapanyagok minősége, valamint azok tárolása. 2025-ben például arról lehetett olvasni, hogy a kínai büfék fele megbukott a higiéniai ellenőrzésen. „Mindig vannak olyanok, akik nem figyelnek oda eléggé. Nálunk például úgy van, hogy minden nap takarítunk, hetente egyszer pedig van egy nagyobb takarítás, havonta egyszer pedig egy még nagyobb, vagyis a higiéniai ellenőrzés és tisztítás több szinten, folyamatosan történik. Természetesen előfordul, hogy egyes gyorséttermek nem felelnek meg teljes mértékben a higiéniai előírásoknak, ezt nem lehet tagadni. Ugyanakkor azt állítani, hogy az üzletek fele problémás lenne, véleményem szerint túlzás. Sok olyan ismerősöm van, akik büfét üzemeltetnek, és ők is nagy hangsúlyt fektetnek a konyhai tisztaságra.Előfordulhat, hogy néhány kisebb gyorsétteremben a vezetés nem elég szigorú. Lehetnek olyan kisebb büfék, ahol nem nagyon figyelnek erre, lusták, vagy sietnek, spórolni akarnak, bármi lehet”. „Vissza kell adni a magyarok kedvességét” Volt olyan időszak Magyarországon, amikor nem csak büfékben dolgozó kínaiaknak kellett támadásokkal szembesülniük. 2020-tól, a koronavírus-járvány kitörésekor egy ideig közellenségként tekintettek a kínaiakra, a helyzet odáig fajult, hogy Wang Mesternek is meg kellett szólalnia, egy Facebook-posztban próbálta megnyugtatni az embereket. Az éttermeit látogatókon azonban egyáltalán nem érezte az ellenszenvet: „A emberek kilencvenkilenc százalékánál nem éreztem ilyesmit. A vendégeink is olyan kedvesek voltak, mint mindig. De azért mindig van egy-két ember a százból, aki azt mondja, hogy kínai vagy, ti csináltátok a koronavírust! De nem számottevő. Azzal a bizonyos poszttal próbáltam megnyugtatni a kedélyeket. Nem is lehet másként viselkedni, vissza kell adni a magyarok kedvességét” – mondta mosolyogva. Adrián Zoltán / 24.hu Adrián Zoltán / 24.hu Egyébként is mindig mosolyog, ő maga pedig többször is kiemelte a magyarok kedvességét, de a séf rátesz egy lapáttal, azt mondja, ha egész Európát nézzük, a magyarok a legkedvesebbek, ráadásul nagyon segítőkészek is, és egyáltalán nem tapasztalja ennek ellenkezőjét. A magyarok tényleg kedvesek? Miért, nem azok? Harmincöt éve vagyok itt, szeretek itt, köztetek élni és nem is akarok elmenni innen! – mondta a most 56 éves séf, aki már többet élt Magyarországon, mint Kínában. „Kezdetben minden egy teljesen véletlen lehetőséggel indult. Egy barátommal eredetileg egy hetet terveztünk Moszkvában tölteni, amikor egy délután egy másik ismerősünk megkeresett bennünket, hogy van nála két vonatjegy aznap estére Budapestre, és nincs-e kedvünk elmenni, megnézni a várost. Szinte gondolkodás nélkül mondtam: »Miért ne? Menjünk!« – így indult a kaland jó 35 éve.” Wang Mester eleinte főként kereskedelemmel és vendéglátással foglalkozott, hat évvel később, 1997-ben, egy barátja biztatására nyitotta meg az első éttermet. Ez egy nagyon kis üzlethelyiség volt a VIII. kerületben, a Luther utcában, Lanzhou néven. „Eredetileg csak kipróbálásnak szántam, de a siker engem is meglepett: az étterem már a kezdetektől rendkívül népszerű lett, folyamatosan érkeztek a vendégek. Idővel a hely kinőtte magát, és egyre nagyobbá vált az igény a bővülésre. Később a Fő utcában is nyitottam egy éttermet, amelyet azonban idővel bezártam, mivel a környék nem bizonyult ideálisnak — a parkolási lehetőségek hiánya sok vendéget visszatartott. Ezután a Telepy utcában működtettem egy másik éttermet, amely szintén nagyon sikeres volt. Később megnyílt a Gizella utcai étterem is, és 2013 júliusában úgy döntöttem, hogy a két egységet összevonom, és a Gizella utcai helyet tartom meg, amely ma is Wang Mester Konyhája néven működik” – emlékezett vissza. A budaiak nem szeretik annyira a csípőset Ezt követően született meg a Biang koncepció: 2018-ban nyitotta meg az első Biang éttermet az Oktogonon, majd ezt követték a további egységek az Astorián és a Vámház körúton. 2020-ban újabb mérföldkőhöz érkeztek a már említett Wang Mester Mozium megnyitásával Budán. Utána indult el a Wang Mester Eastwin, majd nem sokkal később a Lurou Bar is, amelyek tovább bővítették a Wang Mester márkát és a gasztronómiai kínálatot. Budán egyébként nagyjából azokat a fogásokat kínálják, mint Pesten, van azonban egy lényegi különbség a két városrész között. A saját tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy a budaiak inkább a lightosabb ételeket kedvelik. 2020-ban nyitottam meg a pasaréti Moziumot, az ottani tapasztalatok alapján a budai emberek nem nagyon szeretik a csípőset. Pesten viszont szinte minden típussal találkozunk. Ez talán az egyetlen különbség. Adrián Zoltán / 24.hu Az ideérkezése óta eltelt több, mint 35 évben nemcsak azért lett könnyebb a helyzete, mert a magyarok egyre jobban megszerették a kínai konyhát. Míg eleinte igencsak problémás volt az autentikus, minőségi alapanyagok és fűszerek beszerzése, idővel egyre több helyről tudott rendelni, ma pedig nincs olyan összetevő, amit ne tudna beszerezni a városon belülről. „Régebben még a szójaszósz is hiánycikk volt, korlátozva voltak a lehetőségeink, ma viszont már mindenhez hozzá lehet jutni az ezzel foglalkozó boltokból. De ez igaz a zöldségekre is, amikből sokat korábban lehetetlen volt beszerezni, ma viszont már tényleg friss és helyi alapanyagokból tudunk dolgozni. Magyarországon termesztett zöldségeket használunk és a húst is magyar kereskedőktől vesszük”. A ragozással még mindig meggyűlik a baja Wang mester a leghíresebb, Magyarországon dolgozó kínai séfként van elkönyvelve, de a konyhán való munka már jó ideje csak kisebb részét teszi ki a munkájának. Bár elmondása szerint a konyha továbbra is a legfontosabb központ, részt vesz az ételek fejlesztésében, a minőségi standardok kialakításában, és személyesen is benne van a fontosabb fogások fejlesztésében és tesztelésében, emellett folyamatosan egyeztetnie kell a beszállítókkal, a csapattal és a partnerekkel, hogy az alapanyagoktól a kész ételekig minden stabilan magas színvonalon működjön. Mondhatjuk úgy is, hogy a munkám az egyszerű főzéstől fokozatosan eljutott oda, hogy egyszerre foglalkozom a konyha szakmai részével és az egész éttermi márka működtetésével. Ahogy szó volt róla, már meg sem fordul a fejében, hogy elhagyja Magyarországot. Az ország az első pillanatban megragadta és azóta sem engedi el. „Amikor ideérkeztem Magyarországra, rögtön megfogtak az emberek, a több százéves budapesti épületek, a kultúra, nagyon új volt és nagyon megragadott. Emlékszem, sétáltam a Duna-parton, néztem a parlamentet és gyönyörű volt. A mai napig lenyűgöz, ugyanazt érzem ma is, amikor arra járok. Megszerettem a magyar ételeket is, a gulyás, a csülkös bableves és a cigánypecsenye abszolút kedvencek. És egyébként is, én olyan vagyok, aki nem vált gyakran, itt van az életem, soha nem fordult meg a fejemben, hogy elhagyjam Magyarországot. De azt be kell vallanom, hogy a magyar nyelvet nehezen tanultam meg, a ragozással a mai napig meggyűlik a bajom. Wang Mester eleinte még próbálkozott vele, hogy tanároktól szedje fel a nyelvtudást, de nem nagyon ment, főleg mert nem tudta összeegyeztetni a munkával. Nem volt ideje például a házi feladatokra vagy gyakorolni a nyelvet, amit ma tud, azt magától, évek alatt szedte fel, és bár még nem profi, jelenlegi tudásával egyszerűbb helyzetekben azért el tud boldogulni. „A konyhán meg tudom értetni magam, de ha komoly üzleti tárgyalás van, akkor tolmácsot hívok, hogy még véletlenül se értsük félre egymást. Annyit mondhatok, hogy szerintem a világ két legnehezebb nyelvét használom a mindennapokban, a kínait és a magyart. De azért kínai és kínai között is van különbség. Párom, Zicci és én más kínai nyelvet beszélünk, és ha nem mandarinul szól hozzám, egy szót sem értek belőle. Mintha egy német beszélne egy magyarral.” Az összhang ennek ellenére tökéletes köztük, nem olyan, mint amit például a veszekedős-civakodós TikTok-videóik alapján sejtene az ember. @wang.mester Fiúk, nektek is ismerős? Írjátok meg kommentben! Hasonló tartalmakért pedig kövess be! Éttermeink: Wang mester Gizella: 1143 Gizella út 46. Wang Mester Mozium: 1026 Pasaréti út 122. Wang mester Eastwin: 1107 Szállás u. 21. (19. üzlet) Biang Teréz: 1066 Teréz krt. 21. Biang Astoria: 1077 Rákóczi út 8. Biang Vámház 1093 Vamház krt. 5. Lurou Bár: Jegenye utca 19. #wang #wangmester #étterem #budapest #ázsiai #kinai #asian #asianfoods #különleges #bocsánatkérés @ziccizicci ♬ 原聲 - Wang Mester „Ezekkel a videókkal csak szórakoztatni akarunk, és az emberek szeretik is a vicces, civakodós tartalmakat. Színes, megmutatjuk hogyan élünk, némi poénnal” – mondja Wang, aki egyébként lelkesen és jókora elismeréssel mesél Zicciről, akivel már négy éve alkotnak egy párt. „Zicci pilates-oktató, és teljes szívvel-lélekkel végzi a munkáját. Minden alkalommal, amikor látja, hogy a tanítványai egyre erősebbek és magabiztosabbak lesznek, őszinte örömmel tölti el. Nagyon szereti a különleges zöld növényeket, főleg a ritkább fajtákat – ha meglát egy szépet, szinte azonnal beleszeret. Az aerial dance is közel áll hozzá, mert ebben egyszerre jelenik meg az erő és a kecsesség. A fotózás pedig vicces történet nálunk – igazából nem fotózni szeret, hanem fotóztatni magát, én pedig így akaratlanul egyre jobb fotóssá váltam. Ziccinek Instagramon már több mint 35 ezer követője van, és őszintén szólva nagyon büszke vagyok rá. Nem azért dolgozik, mert muszáj, hanem mert szereti, amit csinál – én pedig ezt mindig tiszteletben tartom és támogatom. Wang elismeri, hogy a közösségi médiában közzétett videókkal részben a szereplési vágyát elégíti ki, de ezek a tartalmak inkább reklám- és marketingeszközként működnek számukra, főleg, ha a TikTokról van szó: „Ez jelenleg a legmeghatározóbb, legnagyobb elérésű platform, szinte mindenki ezt figyeli — ha nem vagyunk jelen, könnyen lemaradunk a piacon. Természetesen a Facebookon és a YouTube-csatornánkon is jelentős számú követőbázist építettünk fel, ezek szintén fontos kommunikációs felületek számunkra” Zicci mellett kisebbik fia is is sokszor szerepel a videókban, pedig Wang elmondása szerint nem szereti, ha minden szempár rá szegeződik. „A kisebbik fiam valójában nagyon érdeklődik a vendéglátás iránt, és szívesen készít velem videókat is. A mindennapokban azonban nem igazán szereti a túl nagy figyelmet — ha az iskolában beszélnek róla, vagy az utcán felismerik, kicsit zavarba jön, inkább szégyenlős alkat. Még csak tizenkét éves, természetesen még az útkeresés időszakában van. A nagyobbik fiam már huszonnyolc, és egyáltalán nem tervezi, hogy a vendéglátásban dolgozzon. Bár segít nekem, elsősorban az irodai, üzleti és adminisztratív ügyekkel foglalkozik. Számára ez a világ nem igazán vonzó.” Egyelőre tehát nem tudni, hogy a családon belülről kerül-e ki majd az új Wang mester. Lazaságot tanult tőlünk Az utóbbi 35 évben Wang Mester is változott, például sokat tanult a magyaroktól. Például azt, hogy „nem kell annyira hajszolni a pénzt”. A séf szerint Kínában mindenki állandóan dolgozik, hogy gyorsan, sok pénzt keressen, de a magyarok egy picit lazábbak. Sokkal jobban megtalálják az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A kínaiak egész nap güriznek a munkahelyükön, aztán hazamennek és alszanak és ennyi, miközben sokan nem is tudják, mi az a boldogság. Ez nem élet. Sokan azt látják, hogy a kínaiak álladóan mosolyognak, de ez csak a külső, sokan nagy nyomás alatt élnek. Mosolyognak, de nem biztos, hogy boldogok. A magyarok jobban tudják, hogyan lehet boldogan élni, lehet, hogy kevesebbet keresnek, de boldogabbak. És ez így van jól, a magánéletnek és a munkának egyensúlyban kell lennie. Legyen pénz és legyen boldogság! Nekem is meg kellett tanulnom, hogy ne hajtsam túl magam, de ezt még ma sem tudom mindig betartani. Adrián Zoltán / 24.hu A pihenés azért is lenne fontos számára, mert nagy rajta a nyomás: „Állandóan változtatni kell, megújulni, mert ha mindig ugyanaz a kínálat, máshova mennek az emberek. Egyszerre kell új vendégeket szereznünk és megtartanunk a régieket. Elég stresszes tud lenni egy új étterem megnyitása, de akár egy rendezvény megszervezése is, szóval van nyomás bőven. Ráadásul nagyon megdrágultak az alapanyagok, ami szintén megnehezíti a dolgunkat. Vannak persze terveink, lehet, hogy később megpróbálkozunk a fine dininggal, vagy azzal, hogy vidéken is nyissunk ez éttermet, de ezeket a terveket még a szakemberhiány is keresztülhúzhatja”. Wang mester hangsúlyozta, vannak tervek és lehetőségek, de „nem mostanában” fognak belevágni. Egyelőre örül annak, ha a már meglévő éttermeit működtetni tudja, és bízik benne, hogy idővel több segítséget is kaphat a kínai szakemberektől.