VSquare: Azért csaptak le az ukrán pénzszállítóra, hogy Kijevet provokálják, és ezt a Fidesz felhasználhassa a kampány során

2026-03-19 - 18:21

Politikai indíttatású magyar titkosszolgálati akció volt a március 5-én, ukrán pénzszállítók ellen irányuló rajtaütés, amelynek célja az volt, hogy konfliktust provokáljon Ukrajnával, és ezt fel lehessen használni az április 12-i szavazás előtt – állítja a VSquare friss hírlevele. kijevi vezetés és a nyugati támogatás démonizálása a kormányzó Fidesz kommunikációjának központi eleme. Amint arról mi is több cikkben beszámoltunk, március 5-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai rajtaütöttek az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott pénzszállító járművén, amikor azok szokásos útjukon, Bécsből Kijevbe tartva Magyarországon haladtak át. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, és 82 millió dollár készpénzt, valamint aranyat foglaltak le. A magyar kormány propagandagépezete gyorsan azt állította, hogy a szállítmány illegális, egy „háborús maffiához” köthető, és a Nyugat ukrajnai háborús finanszírozásával áll összefüggésben, ám a VSquare hírlevele szerint a valóságban egy kampánycélokat szolgáló titkosszolgálati akcióról volt szó. Rogán embere volt az agy Úgy tudják, hogy műveletet Farkas Örs, a polgári hírszerzést felügyelő államtitkár irányította, aki Rogán Antal titkosszolgálatokat és a kormányzati kommunikációt irányító miniszterének kulcsembere. A hivatalos jogi indoklás – ami inkább csak formális fedősztori – egy elhárítási vizsgálat volt, amely egy volt ukrán SBU-tiszt ellen irányult, aki az Oscsadbank biztonsági csapatát vezette. A Panyi Szabolcs újságíró által jegyzett hírlevél azt írja, hogy a magyar hírszerzés már legalább 2026 januárja óta megfigyelte a bank pénzszállító járatait Ausztria és Ukrajna között, és a megfigyelés egy része külföldön zajlott: az ügynökök feltérképezték, melyik bécsi hotelben szállnak meg az ukrán őrök, és milyen útvonalakon közlekednek Ausztriában. Amikor már ismerték a szokásaikat, az eredeti terv az volt, hogy fegyverek szállítása közben kapják el őket, ami alapot adhatott volna egy terrorizmusra vagy illegális fegyverkereskedelemre épülő narratívához. Ezért bízták meg a TEK-et a rajtaütéssel, amelyet személyesen Farkas irányított a TEK műveleti központjából, a polgári titkosszolgálatok képviselőinek jelenlétében. A terv azonban nem a várakozások szerint alakult. A rajtaütés után kiderült, hogy az ukránoknál minden – az iratok, a pénzmozgások, az egész művelet – teljes mértékben legális volt, ráadásul a sofőröknél és az őröknél még fegyver sem volt. Jött a B terv Több, az ügyet ismerő forrás szerint egyértelművé vált, hogy sem a rajtaütésnek, sem az azt követő őrizetbe vételnek, ügyvédek nélküli kihallgatásnak vagy kiutasításnak nem volt jogalapja, ezért gyorsan rögtönöztek egy „B tervet”: a NAV-ot utasították, hogy indítson pénzmosás elleni vizsgálatot, így próbálva utólag jogi látszatot adni a történteknek. A lépés komoly felháborodást váltott ki a NAV-on belül is, mivel még a hivatal saját pénzmosás elleni egységét sem vonták be kezdetben. A művelet improvizált, politikai jellegét jól mutatja egy beszédes részlet: a „háborús maffia” narratíva ellenére a katonai hírszerzést nem tájékoztatták, a Honvédelmi Minisztériumot pedig csak akkor értesítették, amikor a TEK a művelet közben rájött, hogy nincs megfelelő járműve a lefoglalt ukrán autók és rakomány elszállítására – így végül katonai segítséget kellett kérniük. Zelenszkij beszólása az akció következménye volt? Mindeközben a művelet szervezői zárt körben az akció szerintük legfontosabb eredményével dicsekedtek – írja Panyi. Értelmezésük szerint a rajtaütés híre gyorsan eljutott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz, aki még aznap, március 5-én egy sajtótájékoztatón – állítólag feldühödve – olyan kijelentéseket tett, amelyeket sokan személyes fenyegetésként értelmeztek Orbán Viktorral szemben: azt mondta, megadná katonáinak annak a személynek a címét, aki blokkolja az EU-s pénzügyi támogatást Ukrajna számára. Panyi nem tudta függetlenül megerősíteni, hogy Zelenszkij valóban a rajtaütés hírére reagált így, de Orbán környezetében pontosan így értelmezik az eseményeket: bizonyítékként arra, hogy a provokáció működött, és sikerült olyan reakciót kiváltani az ukrán elnökből, amely kampánycélokra felhasználható. A Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely felügyeli a titkosszolgálatokat, valamint a NAV nem válaszolt a megkeresésekre, miközben az Oscsadbank jogi képviselője feljelentést tett a magyar ügyészségen hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt. Tragédiával végződő buli a rajtaütés után Ugyancsak Panyi Szabolcs írt arról, hogy március 5-én, ugyanazon a napon, amikor a hatóságok lecsaptak az ukrán pénzszállítókra az M0-son, a NAV egyik kulcsszereplője, D. T. altábornagy nagyszabású, több mint százfős ünnepséget tartott egy somogyi farmon előléptetése alkalmából. A rendezvényen magas rangú NAV-vezetők, kormányzati tisztviselők és politikusok is szerepeltek a vendéglistán, többek között Farkas Örs és Budai Gyula, Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa Az eseményt azonban tragédia árnyékolta be: az egyik meghívottat, egy NAV-os dandártábornokot másnap holtan találták meg a farm melletti tóban. A hatóságok belső értékelése szerint baleset történt, de az esetről sem a rendőrség, sem a NAV nem adott ki nyilvános tájékoztatást. A források szerint a halálesetet azért hallgathatták el, mert az időzítése és a résztvevők köre – valamint az ukrán pénzszállítók elleni, politikailag is érzékeny akcióval való egybeesése – kellemetlen lett volna a kormányzati kommunikáció és a kampány szempontjából. Farkas és Budai később azt nyilatkozta, hogy meghívták őket a buliba, de nem vettek részt rajta.