Videót elemez a szlovák ellenzék: Putyin sugallhatta Ficónak, hogy mit lépjen az ukránok ellen

2026-02-26 - 20:04

Meglepő volt ez a húzás Robert Ficótól, mármint az, hogy leállította Ukrajna vészhelyzeti áramellátását. A szlovák kormányfőre ugyanis inkább az jellemzőbb, hogy nagy a szája, de aztán kitér a bodicsek elől – fogalmazott a 24.hu-nak Kollai István, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. A Közép-Európa-szakértő ezért azt gondolja, hogy Fico belpolitikai érdekeket követ, amikor Ukrajna ellen még Orbán Viktornál is határozottabban lépett fel. (Mint ismeretes, Magyarország „csak” a dízelszállítást állította le Ukrajna felé arra reagálva, hogy leállt a Barátság, azaz a Druzsba kőolajvezeték.) A szlovák ellenzéki párt, a liberális-populista Szabadság és Szolidaritás (SaS) február 24-én bejelentette: feljelenti Ficót, amiért leállította a humanitárius áramszállítást Ukrajnának. A párt szerint a szlovák miniszterelnök intézkedése súlyos következményekkel járhat, és jogi felelősséget is felvet. Az SaS nevében Karol Galek úgy fogalmazott: a szlovák miniszterelnök új frontot nyit Ukrajnával szemben Vlagyimir Putyin orosz államfő oldalán. Az SaS elnöke, Branislav Gröhling szerint a feljelentéseik több bűncselekmény gyanúját is tartalmazzák, köztük hivatali visszaélést, hazaárulást, embertelenséget, terrorcselekményt, valamint az idegen vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségek megszegését. Robert Fico most Putyin oldalára állt – ezzel a háborúban a rossz oldalt választotta – mondta Gröhling. Az SaS egyúttal nyilvánosságra hozott egy videófelvételt is, amelyen Putyin Fico jelenlétében az Ukrajnába irányuló villamosenergia- és gázszállítások leállításáról beszél. A videót – amely a két politikus 2025. szeptember 2-i, kínai találkozóján készült – a Plus 7 dní portál is közzétette. A felvételen Putyin azt magyarázza Ficónak, hogy, amennyiben megszüntetnék Ukrajna gáz- és villamosenergia-ellátását, azonnal megértenék, hogy vannak bizonyos határok mások érdekeinek megsértése terén. Fico idén februári lépése úgy is értelmezhető, mintha a szlovák kormányfő megfogadta volna Putyin tavalyi tanácsát, amikor a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva Pozsony megvonja a vészhelyzeti áramot Kijevtől. Ám a Paraméter ennek kapcsán felhívta a figyelmet: Fico intézkedésével valójában inkább „kipipálta a semmit”, mivel az ukrán energiarendszert érdemben nem befolyásolja a szlovák sürgősségi áramszállítás leállítása. Így értékelte a helyzetet Kollai István is, aki szerint Szlovákia valójában most is szállít Ukrajnába áramot a normál kereskedelmi egyezmények alapján, csak éppen a vészhelyzeti szállításokat állította le. Ukrajna legutóbb több mint egy hónappal ezelőtt kért sürgősségi segítséget Szlovákiától, akkor is csak nagyon korlátozott mennyiségben, és „nincs hivatalos értesítés a szerződés felmondásáról.” A 24.hu megkérdezte a neves pozsonyi politológust, Juraj Marusiakot is a Druzsba körül kialakult helyzettel, illetve az Ukrajna felé irányuló szlovák áramszállításokkal kapcsolatban. Marusiak szerint Fico nem az áramszállításokat állította le, hanem csupán a vészhelyzeti ellátást, aminek a célja az ukrán energiahálózat stabilizálása lenne. Egyelőre azt a szerződést, amely alapján a szlovák állami SEPS cég vészhelyzeti ellátást biztosít, nem kérdőjelezték meg, és nem is bontották fel. A SEPS azon az alapon működik, hogy tevékenységéről az egyetlen tulajdonosa, a Szlovák Köztársaság dönt – magyarázta Marusiak. Az ukránok egyébként emlékeztettek arra, hogy mind az Ukrenergo, mind a szlovák állami SEPS teljes jogú tagja az európai villamosenergia-átviteli rendszerirányítók szövetségének – ezért meg kell felelniük a szervezet által meghatározott szabályoknak. Az Ukrenergo 2026. február 23-án levelet kapott a szlovák rendszerirányítótól, amelyben a hatályos megállapodás fizetési feltételeinek felülvizsgálatát kezdeményezték. Az ukrán tájékoztatás azonban hangsúlyozza: jelenleg nincs szó a Szlovákiából érkező kereskedelmi célú villamosenergia-import korlátozásáról. Genya SAVILOV / AFP Az Ukrenergo cég nagyfeszültségű alállomásán egy rakétatámadás után megrongálódott berendezés 2022. november 10-én. Ukrajna egyébként is ritkán kért vészhelyzeti alapon segítséget Pozsonytól, így Fico korlátozó intézkedéseinek ezért valóban nem sok hatásuk lehet. Szintén a témához kapcsolódó hír, hogy Volodimir Zelenszkij szerint nem lehet rövid időn belül kijavítani a Barátság vezetéket. Az ukrán elnök bejelentése azért fontos, mert az olajvezeték gyorsított megjavítását kérte az ukrán politikustól Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Orbán nyílt levele Zelenszkijnek Orbán Viktor csütörtökön nyílt levelet írt Volodimir Zelenszkijnek. A levélben kifejti: „látjuk, hogy Ön, Brüsszel és a magyar ellenzék összehangolt lépéseket tesz, hogy hatalomra juttasson egy ukránbarát kormányt Magyarországon.” Szerinte az ukrán elnök „az elmúlt napokban elzárta a Magyarország energiaellátásában kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket”, ami ellentétes a magyar érdekekkel. Ezért Orbán felszólította Zelenszkijt: „változtasson magyarellenes politikáján”, és „azonnal nyissa meg a Barátság kőolajvezetéket”, egyúttal tartózkodjon a magyar energiabiztonság elleni „további támadásoktól.” Akármennyire is valóságos vagy látszatintézkedés Fico áramkorlátozásról szóló döntése, a nemzetközi közvéleményben nagy visszhangot váltott ki a lépés. Az idei télen ugyanis az oroszok különösen vehemensen támadták az ukrán energiaszektort, és ilyenkor éppen a vészhelyzeti áramellátást korlátozni – kiváltotta a nyugati államok rosszallását. A nemzetközi közvélemény reakciója azonban aligha érdekli a szlovák miniszterelnököt. Kollai István szerint ugyanis Fico inkább a vezető szlovák kormánypárt, az általa irányított Smer népszerűségét szeretné visszaszerezni. Jelenleg a pártja 18 százalékot kapna, ha most rendeznék a választásokat, vagyis Ficóék az elmúlt 12 hónapban nagyjából a szavazóik ötödét elvesztették. Joe Klamar / AFP Egy pozsonyi tüntető egy „Fico gengszter tönkreteszi Szlovákiánkat” feliratú plakátot tart a kezében 2025. december 15-én. Megerősíti ezt Juraj Marusiak is, aki szerint a Smer választói támogatottsága csökken, a vezető kormánypárt szavazóinak egy része pedig a szélsőjobboldali Republika felé váltott. Bár a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) is gyengülni kezdett az utóbbi időben, és minimálisan a Smer javított valamit a gyatra eredményein, Kollai szerint valójában az összkép mégiscsak rosszabb, mint, ami a felmérésekből első pillanatra látszik. A Corvinus kutatója szerint a Smer koalíciós társai még a Fico-féle pártnál is rosszabbul állnak: a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) be sem jutna a jelenlegi állapotok szerint a parlamentbe, a másik koalíciós partner, a Hlas pedig nagyon meggyengült a közvélemény-kutatások alapján. Így összességében a három jelenlegi kormánypárt körülbelül 30 százalékot kapna egy voksoláson. Ehhez képest a PS körül szerveződő ellenzéki blokk, a liberális-populista SaS, a kereszténydemokrata KDH és a Demokraták nevű centrista erő együtt 40 százalékon áll. Azaz a Fico-féle Smer hiába erősödött minimálisan az utóbbi hetekben, és ebben hiába lehet szerepe a magyarokkal és az ukránokkal szemben „nemzetvédő”, paternalista politikának, ezzel együtt is erősebb a jelenlegi kormánykoalíciónál az egységesedő ellenzék – magyarázza Kollai István. Hozzátette: Szlovákiában nem hasonlítható az ukránellenes propaganda vehemenciája a Magyarországon tapasztalható hangulatkeltéshez, de arra is emlékeztetett, hogy északi szomszédunkban „most nincs is választási kampány”. Azt is megjegyezte: egyébként sem működne északi szomszédunknál a brüsszelezős, »ötdimenziós«, nagybirodalmi játszmákban való fontoskodást mutató politika. VLADIMIR SIMICEK / AFP Robert Fico, a Smer – SD párt vezetője, Michal Simecka, a Progresszív Szlovákia párt vezetője, Peter Pellegrini, a Hlas párt vezetője, a Köztársaság párt vezetője, Milan Uhrik, valamint a Szabadság és Szolidaritás párt vezetője, Richard Sulik a választásokat megelőző televíziós vitán 2023. szeptember 26-án, Pozsonyban. Fico ebben a helyzetben alighanem igyekszik a közbeszédet tematizálni, és – ahogyan korábban a Benes-dekrétumok esetében, úgy most az energiabiztonság kérdésében is – igyekszik meghatározni a narratívát, mármint azt, hogy miről szóljanak a hírek Pozsonyban. Ezt sikeresen teszi, bár Kollai szerint azt egyelőre nehéz megítélni, hogy a pillanat uralásán kívül az ukránellenes intézkedések valóban hoznak-e plusz szavazókat a Smernek. A szakértő úgy látja, hogy a szlovák társadalom nemcsak az Ukrajna elleni háborúba fáradt bele, hanem Ficóék ukránellenes retorikájába is. A kérdés most az, hogy Szlovákia biztonságának és különösen energiabiztonságának a hangsúlyozása – az ukránellenes retorikával kiegészítve – mekkora választói csoportot állíthat a Smer mellé. Ami az ügy politikai részét illeti, Marusiak szerint Fico régóta negatívan viszonyul Ukrajnához. Ennek eredete arra vezethető vissza, hogy a 2009-es gázkrízis idején az akkori ukrán miniszterelnök, Julija Timosenko megtagadta a tárgyalást Pozsonnyal egy földgázra vonatkozó esetleges csereügyletről. A szlovák politológus leszögezte azt is: Kétségtelen, hogy Fico a retorikájával próbálja megnyerni azokat a szavazókat, akik elégedetlenek az Ukrajnával kapcsolatos politikájának következetlenségével, és például azzal, hogy nem sikerült megakadályoznia az Oroszország elleni szankciókat. Marusiak szerint Ficóéknak ugyanakkor foglalkozniuk kell azzal a ténnyel is: a „kormány két hétig hallgatott azzal kapcsolatban, hogy az orosz olaj nem áramlik Szlovákiába. A Horvátországgal folytatott tárgyalások az Adria vezetéken keresztüli lehetséges szállításokról igen problematikusnak bizonyultak, nem utolsósorban Horvátország régóta fennálló vitája miatt a Mollal, amely a pozsonyi Slovnaft finomítót is birtokolja.” Kollai István is megjegyezte: a horvát és cseh szakpolitikai magatartás cáfolja a szlovák és a magyar álláspontot az olajellátás kérdésében. Csehország a napokban ajánlott segítséget például az olajellátásban Pozsonynak. A horvát-magyar vita pedig többek között arról szólt, hogy Horvátország, illetve az Adria vezetéket üzemeltető Janaf cég képes-e ellátni Magyarországot és Szlovákiát olajjal akkor, ha leállna a Druzsba vezeték. A horvát Janaf azt állította: igen, magyar oldalon azonban ezt csak részben ismerték el. De volt vita a Janaf és a szlovák Slovnaft között is, utóbbi a magyar Mol érdekeltsége. Időközben polémia bontakozott ki arról is, hogy a horvátok átengedik-e, átengedhetik-e a magyarok által megrendelt orosz olajat az Adria vezetéken – hiszen az orosz olajkereskedelmet nemzetközi szankciók sújtják. További vitatéma a Janaf által kért szállítási díj, illetve a Barátság vezetéken való import költsége. A Mol épp a napokban cáfolta vehemensen, hogy a Druzsbán drágább lenne szállítani az olajat. A valóságban persze a horvátok képesek az Adria vezetéken át Magyarországra – és így Szlovákiába is – eljuttatni az energiahordozót. A Druzsba leállása után épp a napokban kezdte meg a Janaf Magyarország felé pumpálni az Adriai-tengerről érkező (nem orosz) olajat. Mindennek kapcsán Kollai csak annyit jegyzett meg: még azok a csehek is megoldották a saját olajellátásukat, akiknek az állama közmondásosan Európa tengerektől leginkább elzárt országa. Jaap Arriens / NurPhoto / AFP Útjelző tábla Krk szigetén, amely a Janaf olajtároló létesítménye felé mutat, 2017.