„Óva intek mindenkit a gyors eredményt ígérő fogyókúráktól”

2026-03-01 - 13:23

Kutatások szerint a magyarok mintegy 60 százaléka, vagyis bőven több mint fele túlsúlyos, ezzel hazánk Európa egyik legelhízottabb országának számít. Mivel a túlsúly bizonyítottan számos életveszélyes betegség kialakulásához járulhat hozzá, a felesleges kilóktól tanácsos a lehető leggyorsabban megszabadulni. Számos fogyókúra azt ígéri, hogy tud ebben segíteni, ám a szakértők szerint a legtöbb nem hoz tartós eredményt, sőt, olyanok is akadnak köztük, amelyek kifejezetten ártalmasak. A hosszú élet titkai című cikksorozatunkban az egészséges táplálkozás és az étrend-kiegészítők után a fogyókúrák témakörét jártuk körbe Kuffa Bianka dietetikus és Dr. Babai László életmódorvos segítségével, akikkel kitértünk arra is, milyen diétákat és fogyási módszereket érdemes követni, illetve melyeket kell messze elkerülni. Melyik fogyókúra működik? Kuffa Bianka szerint a legtöbb, kalóriacsökkentésen alapuló diétáról elmondható, hogy az elején működik, lehet velük fogyni, végül azonban az emberek 1 százalékának sem sikerül megtartania azt a súlyt, amit elért. Sőt, jellemzően a későbbiekben még többet szednek vissza, mint amennyit leadtak. Óva intek mindenkit azoktól a fogyókúráktól, amelyek nagyon gyors eredményt ígérnek. A plusz kilókat nem két hét alatt rakja magára az ember, megszabadulni sem egyik napról a másikra fog tőlük – mondta lapunknak a táplálkozási szakember. Prapass Pulsub / Getty Images Egy nő megméri a derékbőségét. A legtöbb drasztikus fogyókúra, amelyek egy-egy tápanyagcsoportot szinte teljesen kihagynak az étrendből, jellemzően nem járnak semmiféle hosszú távú előnnyel, sőt, akár még károsak is lehetnek. Ilyen például a ketogén diéta, amely egy alapvető tápanyagot, a szénhidrátot, szinte teljesen ki akar vezetni az étrendből, hogy azt zsírokkal helyettesítse. Babai László, a Magyar Életmódorvostani Társaság elnöke szerint az ilyesmi nem ajánlatos, hiszen minden tápanyagnak megvan a maga fontos szerepe. A szénhidrátból származó energiát használja fel például az izomzatunk és a központi idegrendszerünk is. A ketogén diéta tartós követésének így hosszú távon negatív következménye is lehet, akár vesebetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket is eredményezhet, cukorbetegeknél pedig jelentősen megnöveli a hipoglikémia rizikóját. A tudományos bizonyítékok arra mutatnak, hogy a drasztikus fogyókúrák helyett a mediterrán étrend van jótékony hatással az egészségre, amivel sok betegség és az elhízás is kezelhető, illetve megelőzhető. A többi diéta hatásosságával kapcsolatban ilyen egybehangzó tudományos eredmények nincsenek – árulta el Babai László a 24.hu-nak. A mediterrán étrend ajánlásait mindig az adott országra kell szabni, így a magyar megfelelője az Okostányér, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási útmutatója, amelyet korábbi cikkünkben mutattunk be részletesen. okostanyer.hu Az Okostányér ajánlásai. Az Okostányér biztosítja, hogy mindenből megfelelő mennyiségű és minőségű jusson a szervezetbe, bármilyen diéta, ami ezt drasztikusan meg akarja változtatni, azzal a veszéllyel fenyeget, hogy valamilyen fontos tápanyagból nem jutunk hozzá eléghez. Ennek a kockázata akkor is fennáll, ha szigorúan egy alternatív étrendet követünk, például vegánok vagyunk. A vasszükségletünket ugyanis nagyrészt a húsokból és más állati eredetű élelmiszerekből fedezzük, ha ezt az élelmiszercsoportot teljesen elhagyjuk, valahonnan máshonnan kell megoldanunk ennek a nyomelemnek a bevitelét. Ha ennek ellenére saját szándékunkból vagy orvosi javaslatra szeretnénk egy drasztikusabb étrendet követni, akkor minden esteben érdemes dietetikus véleményét kikérni, hogy ne alakuljon ki hiányállapot a szervezetben. Tényleg segít a fogyásban az időszakos böjt? A diéták mellett ma már szintén népszerűek az úgynevezett időszakos böjtök, amelyekről sokan úgy tartják, könnyen le lehet fogyni segítségükkel. Az időszakos böjt olyan étkezési stratégia, amely a hagyományos diétákkal ellentétben nem azt szabja meg, hogy mit ehetünk, hanem azt, hogy mikor. Egyik leggyakoribb fajtája a 16/8-as böjt, ami azt jelenti, hogy egy nap csak egyetlen 8 órás időintervallumban szabad enni, a fennmaradó 16 órában nem. Babai László szerint úgy tűnik, hogy ez módszer egyeseknél valóban képes csökkenteni a kalóriabevitelt, ezzel hozzájárulhat a fogyáshoz, ráadásul előnye, hogy segíthet az egész napos nassolás megelőzésében. Arra azonban időszakos böjtölés esetén is oda kell figyelnünk, hogy betartsuk az Okostányér ajánlásait, minden szükséges tápanyagot bevigyünk, és minimum három étkezésre osszuk fel a napunkat. A hosszú élet titkai A 24.hu új, A hosszú élet titkai című cikksorozatában bemutatjuk, hogyan kellene élnünk ahhoz, hogy a lehető legtovább megőrizzük egészségünket. A sorozat korábbi részei alább érhetők el: Rántott hús, sült krumpli, sütemény: veszélyes betegségeket kockáztat, aki így eszik Vitaminok, méregtelenítők, étrend-kiegészítők: pénzkidobás a legtöbb csodaszer