Török Gábor reagált Magyar Péter kétharmados terveire

2026-03-24 - 09:32

Magyar Péter hétfőn Nyíregyházán arról beszélt, hogy kétharmados felhatalmazással módosítanák az Alaptörvényt, eltávolítanák Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint a főbb közjogi intézmények fideszes kinevezettjeit. Török Gábor szerint a Tisza Párt elnöke meglepően részletesen beszélt terveiről. Közösségi oldalán ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy volt már arra példa, hogy hivatalban lévő – az előző ciklusban megválasztott – közjogi intézmények vezetői mandátumuk lejárta előtt távoztak. Felidézte, hogy Bod Péter Ákos, az MNB elnöke 1994-ben, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 2000-ben mondtak le hivatalukról, és egy új kormánynak elég sok eszköze van arra, hogy »meggyőzzön« valakit a távozásról, akivel nem akar együttműködni. De mi van akkor, ha a vezetők semmi szín alatt nem akarnak lemondani? A politológus szerint kétharmados többséggel ugyan sok jogi és politikai trükközés elképzelhető, de alapvetően ilyenkor ki kell várni a mandátumuk végét. A Baka-modell alkalmazása? Kifejezetten csúnya megoldásnak nevezte, amikor a Fidesz Baka Andrást távolította el azzal a hivatalából, hogy a Legfelsőbb Bíróságból Kúria lett. A volt elnök megnyerte az ezzel kapcsolatos európai pereket, a politikai akarat teljesült, de a magyar államnak százezer eurót kellett fizetnie – tette hozzá. Számára kérdés, hogy képzeli el ezt „tömegesen” Magyar Péter. Az összes intézményt átnevezi egy alkotmánymódosítással és a Baka-modellt alkalmazza? Vagy egyszerűen alkotmánymódosítással kimondja, hogy rendszerváltás történt („fülkeforradalom”...), és minden korábban megválasztott közjogi intézmény vezetője elveszti a hivatalát? Török Gábor szerint egy ilyen módosítás nyilvánvalóan ellentétes lenne az alkotmányosság szellemével ellentétes, aminek a kimondására már nem lenne lehetőségük az alkotmánybíróknak, mert őket is érintené a döntés, az új alaptörvény értelmében egy alkotmánymódosítás alkotmányellenességét már amúgy sem vizsgálhatnák. Az elemző azt biztosra veszi, hogy ha megvalósulna ez a terv, az komoly alkotmányos válságot idézne elő. Miért most állt elő ezzel? Török Gábor szerint elsőre érthetetlennek tűnhet már a téma felvetése is, hiszen az nem illeszkedik szorosan a „működőképes és emberséges Magyarország” programjába, talán még Tisza-tábor jogállami normákra, kiszámíthatóságra érzékeny részét is megoszthatja, felesleges erőfitogtatásnak, veszélyes játéknak tűnhet. Azt gondolhatjuk, hogy egy alkotmányos válsághelyzetről szóló – választás előtti – vita nem tenne jót Magyar Péternek, most csak a kormány kudarcairól, az új kormányzás reményéeiről kellene beszélnie, magát nyugodt erőként pozícionálva, egy vitatott legalitású tisztogatásról szóló vita ebben a helyzetben miért lenne érdeke? A politológus szerint több magyarázata is lehet az időzítésnek: napirendformálás, saját tábor mobilizálása, elitellenes narratíva erősítése, „rendszerváltás” keretezése, de igazán csak egy akad, ami megéri az árát: a győzelem tudatának erősítése. Szerinte a kampány hajrájában a Fidesz és a Tisza Párt már csak egy dologra összpontosít, arra, hogy a bizonytalan, hezitáló szavazók szemében ő tűnjön győztesnek (»mi vagyunk a többség«). Ha a Fidesz ráharap erre a témára és arról szólnak majd a viták, hogy mire készül Magyar Péter a kétharmad birtokában, ezt valóban le lehet fordítani úgy, hogy eldőlt a választás és már csak az a kérdés, mit kezd a győzelmével a Tisza. Szerinte ez legvalószínűbb magyarázata Magyar Péter bejelentésének, ha nem lesz nagy vita a témából, az vélhetően azt jelzi, a Fidesz is erre jutott.