Úszunk az olajban, de ettől még nem biztos, hogy minden benzinkútra jut üzemanyag

2026-03-17 - 10:52

A kormánypropaganda 1000 forintos üzemanyagárral riogatott a Barátság kőolajvezeték leállása, az orosz szállítások megszűnése után, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig egy kormányinfón le is vezette, miért térdelhet le a magyar gazdaság az orosz olaj nélkül. A Barátság vezeték leállása miatt a Mol kérésére intézkedett a kormány, és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) felszabadította a biztonsági kőolajkészlet 40 százalékát, 250 ezer tonna nyersolajat. Azóta fokozódott a helyzet az iráni háború miatt, kilőttek az olajárak, és a kormány szinte azonnal üzemanyagárstopot rendelt. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke néhány napja drámai képet festett az üzemanyagutánpótlásról, egyenesen úgy fogalmazott, hogy „jelenleg Magyarországra nem jön be molekula, részben, mert drágább az import, mint a hazai hatósági ár, részben, mert nincs honnan behozni kőolajat, benzint és gázolajat”. A szakember úgy látja, lapunknak adott nyilatkozata óta még romlott is a helyzet, fenntartja állítását annak ellenére, hogy hírek érkeztek tengeri utánpótlásról: A Világgazdaság számolt be arról, hogy megérkezett 250 ezer tonna – nem orosz – kőolaj a Mol számára. Egy február végi Janaf-közlemény hét tartályhajó érkezését harangozta be áprilisig. A napokban kiadott Janaf-közleményben pedig az áll, hogy a Mol nemrég jelezte kilenc, nem orosz eredetű olajat szállító tanker érkezését, amelyek közül négy már megérkezett az omisalji terminálba, három márciusban, további kettő pedig áprilisban várható. A repülőket követő flightradarhoz hasonló marinetraffic.com oldalt böngészve ennél is több látszik, egymást követik a tankhajók – hívta fel lapunk figyelmét Papp Csaba, ex-szovjet relációban energiaüzletben is érdekelt vállalkozó. A vállalkozó – aki egyben az eltűnt lőszergyártó gépsorok tulajdonosa is, és évek óta birkózik a hatóságokkal, hogy tisztázódjon, kinek termel dollármilliókat a hadieszköz – március 1-11. között kilenc, Omisaljba befutó tankert számolt össze. Omisalj a horvátországi Krk szigeten van, ahol nemcsak egy cseppfolyós gázt fogadó LNG-terminál működik, de ide érkeznek az olajat szállító tartályhajók is, ez a horvát Janaf kőolajvezeték terminálja. Az oldalon leolvasható a hajók neve, felségjelzése, útvonala, és hogy mi a szállítmány. A tartályhajók egyenként 100-150 ezer tonnásak, azt nem tudni, tele vannak-e, de becslése szerint akár több mint egymillió tonna nyersolaj is érkezhetett rövid idő alatt a horvát kikötőbe. Ez már Magyarország 7-8 millió tonna éves felhasználásához képest is jelentős mennyiség volna, nem beszélve a hazai, egymillió tonnás kitermelésről. Cikkünk írásakor, vasárnap reggel 10,27 perckor futott be Omisaljba a nyersolajat szállító, bahamai zászló alatt hajózó Grimstad nevű tanker. Az utolsó állomása ezelőtt 5 nappal Ceyhan volt. Utoljára február 28-án érkezett Omisaljba, ezek szerint 2 hét alatt meg lehet fordulni egy-egy szállítmánnyal a nagy török elosztóból. vesselfinder.com A radar alapján az Omisaljba befutott tartályhajók több irányból érkeztek, van amelyiket a törökországi Ceyhanig, az egyiptomi Sidi Keririg, de akad olyan is, amelyiket máltai kikötőig lehet visszakövetni. Arról persze csak a szállítólevél alapján lehetne informálódni, hol töltötték fel a hajót olajjal, és a felségjelzésre sem lehet feltétlenül mérget venni. Rendre felmerül, hogy a szankciók ellenére előfordul, hogy orosz eredetű olajszállítmányok landolnak akár uniós országbeli vevőknél. Tele vannak a tengerek orosz olajat szállító tankerekkel, amik a szankciók közepette várják, hogy valahogy mégis vevőre találjanak. Hernádi Zsolt: mindenképpen keverni kell A Mol Nyrt.-től az elmúlt napokban kétszer is megkérdezte a 24.hu munkatársa, hogyan tudja megoldani a kőolaj-, illetve kőolajtermékellátást, milyen alternatív beszerzési forrásokból tud alapanyaghoz jutni, de a tőzsdei olajcég nem válaszolt a kérdéseinkre cikkünk megírásáig. Arra sem, hogy valós lehet-e az eddigi, egymillió tonnás olajutánpótlásról szóló becslés. Korábban viszont Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Barátság vezeték leállása és az iráni háború árnyékában nyilatkozott az ATV-ben arról, milyen olaj érkezik. Azt mondta „vegyes”, februárban érkezett „egy szállítmány”, de meg kell várni egy másikat, amivel össze kell keverni, hogy rongálódás nélkül lehessen finomítani. Hosszan magyarázta, hogy a százhalombattai finomító az orosz urali típusú olajra van optimalizálva. A Mol abból tud a leghatékonyabban termelni, ideális végtermékszortimentet kihozni, és az uralitól eltérő kémiai összetételű alapanyag nemcsak gazdaságtalan, hanem keverés nélkül károsíthatja is a finomítót. Egyebekben úgy fogalmazott az elnök-vezérigazgató, hogy „zömében arab országoktól vettünk, és korábban Azerbajdzsánból is érkezett olaj, de mindig keverni kell” a tételeket a megfelelő finomításhoz. Amikor beérik a másfélmilliárd dolláros Mol-üzlet A törökországi Ceyhan fontos csomópont a Földközi-tenger partján, ide a Közel-Keletről és a Kaszpi-tenger térségéből is érkezik olaj. A Kirkukból induló vezeték Irak északi olajmezőiről szállít, és ide fut be a Baku-Tbiliszi vezeték, amin azeri olajat továbbítanak. A Mol ez utóbbin keresztül férhet hozzá saját kitermeléséhez: 2019-ben szerzett részesedést az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmezőben, és 8,9 százalékos érdekeltséget a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) csővezetékben, ami Cheyhan kikötőjébe szállítja a nyersolajat. A BP által operált, Kaszpi-tengeren található szuperóriás olajmező 1997-ben kezdte meg a termelést, melyben jelenleg a Mol a harmadik legnagyobb partner – írja magáról a Mol. A nemzeti olajvállalat korábbi közlése szerint az ACG projekt a csoport teljes termelésének 15 százalékát és összes tartalékának 25 százaléka teszi ki. A BTC vezeték fontos szerepet játszhat a pozsonyi és a százhalombattai finomítóinak ellátásában. A másfélmilliárd dolláros bevásárlás után azzal számoltak, hogy az olajmező stabilan hozza majd a pénzt a következő 30-40 évben, és néhány éven belül megtérül a befektetés. Az olajvezetékbeli részesedésszerzéssel pedig értékesítési jogot is vett a Mol, így maga határozhatja meg, hogy a rá eső olajmennyiséget kinek szállítsák. A kormányzati kommunikáció leginkább azt erősíti, hogy orosz olaj nélkül vége van a magyar gazdaságnak. A Barátság vezeték leállása után Gulyás Gergely azt közölte, hogy első körben 500 ezer tonna, tengeren szállított orosz olajat rendeltek. Az alternatív útvonalat jelentő horvátországi Janaf vezetéken történő szállítással kapcsolatban csak a problémákról van szó, a vezeték kapacitásáról, tranzitdíjáról és az orosz olaj átengedéséről nem szűnik a vita, sőt már feljelentésig fajult az ügy. A legújabb fejlemény, hogy az Egyesült Államok átmenetileg feloldotta a tengeren veszteglő orosz tankerekre vonatkozó szankciót az energiaárak megfékezése miatt. Mindenesetre a radaron orosz felségjelű tanker eddig nem tűnt fel Omisaljban, igaz, akadt köztük olyan, amely korábban oroszországi kikötőből érkezett. Annyi biztos csupán, hogy az Omisaljban fogadott szállítmányok az Adria-vezetékre felfűzött finomítókba, és így a Mol „felségterületére” jutnak. A horvátokkal közös érdekeltség az INA, a Mol januárban megállapodott a bevásárlásról a szerbiai NIS-be, és az Adria-vezeték látja el a Mol által működtetett százhalombattai, illetve a pozsonyi finomítót is. Kaiser Ákos / Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály / MTI Hernádi Zsolt Orbán Viktorral és másokkal az Energiabiztonsági Tanács ülésén Budapesten 2026. március 10-én. Holoda: Nem a tengeri szállítás a szűk keresztmetszet Van megfelelő utánpótlás, nem kell félni attól, hogy kifogyunk az olajból – válaszolta lapunknak Holoda Attila. Az egykori energetikai államtitkárhelyettes szintén úgy tudja, több tanker is érkezett Omisaljba. Úgy véli, ha Magyarországon esetleg valamilyen fennakadás adódik, akkor – a jelenlegi állás szerint – nem a tengeri szállítás lesz a szűk keresztmetszet. Két problémára figyelmeztetett ugyanakkor az olajipari szakember: az októberi tűzeset miatt megrongálódott százhalombattai finomító egyelőre csak 60-65 százalékos kapacitással tud termelni. Előállhat az a helyzet is, további áremelkedés esetén, hogy az árstop miatt az importőrök meggondolják, hogy érdemes-e üzemanyagot eladni a magyar piacon. S ha a Mol magára marad, akkor probléma lehet a logisztikával – vetítette előre az eshetőséget, emlékeztetve a 2021-22-es árstopra, amit kezelhetetlen üzemanyaghiány miatt kellett feladni. Hiába szabadították fel a készleteket, és érkezik az Adria-vezetéken az olaj, az összes benzinkúthoz történő kiszállítás lebonyolítását nem egy cégre méretezték.