Szakértők: könnyen a visszájára fordulhat a Fidesz ukránokkal való riogatása

2026-03-06 - 20:14

Orbán Viktor az ukrán olajblokád erővel való leveréséről beszél, Volodimir Zelenszkij burkoltan megfenyegeti Orbánt, hogy megadja a címét az ukrán katonáknak. Az ukrán külügyminiszter szerint Magyarország túszul ejtett hét ukrán állampolgárt – őket azóta a magyar kormány kiutasította az országból – és ellopta a pénzt, erre válaszul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „ukrán háborús maffiáról beszél”. Az ukrán külügy arra kéri az állampolgárait, kerüljék el Magyarországot, mert ott nem garantálható a biztonságuk. Mindeközben pedig nem jön orosz olaj a Barátság vezetéken. Nem most kezdődött a „háború” Nagyjából itt tartanak most a magyar-ukrán államközi kapcsolatok, ám a korábban elképzelhetetlen mélységekbe jutó viszony nem most romlott meg. Tulajdonképpen nyár óta folytat a kormány intenzívebb, Ukrajna-ellenes kampányt. Ezért bármennyire is szomorú, de nem teljesen váratlan a mostani eszkaláció – véli Mikecz Dániel politológus, aki szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt ilyen rossz viszonya Magyarországnak egyik szomszédos országgal sem. Marjai János / 24.hu Mikecz Dániel Galgóczi Eszter politológus még messzebb tekint a múltba. Az elmúlt két választást nemzetközi események határozták meg: a migrációs válság és az orosz-ukrán háború kitörése. Utóbbi ráadásul a 2022-es kampány közben történt, és feltehetően erősen hatott arra, hogy a Fidesz a kimaradás mellett érvelve, a háborúellenes retorikára felfűzve a kampányát, meg tudta nyerni a választást. Galgóczi szerint a múltbeli példákhoz hasonlóan a legfrissebb nemzetközi események – az iráni konfliktus, Putyin Európai Uniót érintő fenyegetései az energiahordozók kapcsán – normális esetben inkább a Fidesz malmára hajtják a vizet. Ha a szavazópolgároknak csökken a biztonságérzete, az általában ahhoz vezet, hogy a választásokon a regnáló kormánynak szavazzanak bizalmat. A Fidesz így tudta elérni, hogy a 2022-es választáson olyanok is rá szavazzanak, akiket egyébként egyáltalán nem érdekel a politika. Ám most nem „normális” a helyzet abban az értelemben, hogy nagyon régóta háborús pszichózisban élünk: jóval a valódi háborúk kitörése előtt, már a 2010-es évek elején a kormány szerint háborúban álltunk Brüsszellel. Ez a retorika azóta nemhogy veszített az erejéből, hanem egyre hangsúlyosabbá vált. Ez pedig Galgóczi szerint két végletet erősíthet meg az emberekben: valaki vagy benne ragad ebben a háborús pszichózisban, és Orbánra szavaz, aki megvédi őt minden veszélytől, vagy ennyi háborús riogatás után már egyáltalán nem hisz a kormánynak. Narratívák harca A régóta tartó háborús pszichózis mellett akad még egy fontos körülmény, ami árnyalja azt a vélekedést, miszerint az ukránokkal való riogatás felerősítése egyértelműen a Fidesznek kedvez. Ez pedig a Tisza Párt, valamint azok a narratívák, amelyekre Magyar Péterék a kampányban a hangsúlyt helyezik. Galgóczi szerint mostanra felépült egy olyan narratíva, miszerint április 12-én az emberek az elmúlt 16 évről nyilvánítanak véleményt, és emiatt már nem egy-egy konkrét történésen van a hangsúly. A közelmúlt számos eseménye – a gyermekvédelmi botrányok, a gödi szennyezés – ott van a fejekben annak ellenére, hogy ezeket most látszólag kitakarják az ukránokkal kapcsolatos ügyek. A valódi kérdés az, hogy a Magyar Péter–féle narratíva, miszerint ez a mi országunk, ahol nekünk kell rendet rakni, és magunkra kell figyelni ahhoz, hogy az életünk jobb legyen, erősebb-e az Orbánék által sulykolt narratívánál, miszerint világégés közeleg, és az országot a külső ellenségektől kell megvédeni. Varga Jennifer / 24.hu Orbán biztonságot hoz, vagy konfliktust gerjeszt? Mikecz Dániel egyetért abban, hogy a magyar-ukrán viszonnyal kapcsolatos hírek jelenleg minden mást kitakarnak a nyilvánosságban, ám ez nem biztos, hogy javít Orbán hazai megítélésén. A mostani mondatok, miszerint »leverjük« az ukrán olajblokádot és »erővel« lépünk fel, olyan elképzelésekre és benyomásokra rakódnak rá, amelyek azt a képet erősítik, hogy a miniszterelnök maga is a konfliktus egyik okozója. Orbán 2022-ben még a békéről, stratégiai nyugalomról beszélt, ezzel szemben most már ő a konfliktus egyik fő katalizátora – véli Mikecz, aki szerint ezért könnyen a visszájára is fordulhat ez az ukránellenes narratíva még azoknál is, akik egyébként annyira nem követik a politikát. Mikecz szerint az a kérdés fogalmazódhat meg a fejekben: Orbán vajon az a fajta politikus, aki tényleg biztonságot hoz, vagy önmaga gerjeszti ezeket a konfliktusokat? Ezt a valós dilemmát talán nem érzékelik annyira a Fidesz-kampányban. Ugyanakkor nagyon fontos a másik oldalról, hogy a Tiszának van egy olyan ajánlata, ami arra vonatkozik: legyen végre békesség az országban. Hozzáteszi: a mostani ukránellenes lépések belpolitikai célja a bizonytalanok és a Tisza felé hajlók meggyőzése is, ám elsősorban mégis a Fidesz-tábor aktivizálása. Mikecz szerint azonban kérdéses, hogy mennyire sikerül megváltoztatni a mostani közvélemény-kutatásokban látható arányokat. A Fidesznek nincs választása: ez az egyetlen téma, amivel alakítani tudják a közbeszédet, új témát már nem tudnak elővenni. A drogellenes háború fejleményei, az, hogy most hirtelen bezáratnak szórakozóhelyeket, nem igazán működik. A következő hetekben is inkább az ukrán témák és az iráni háború mentén számítok bejelentésekre: benzinár befagyasztása, háborús infláció megakadályozása jöhet a kormány részéről – emeli ki. Hogy érhet véget a magyar-ukrán eszkaláció? A Fideszben valószínűleg abban bíznak, hogy a választásokig ki tud tartani ez a helyzet, ám Mikecz Dániel úgy véli, ennek is megvannak a korlátai. Az nem valószínű, hogy Orbánék maguktól visszavonulót fújnának, ám az elképzelhető, hogy egy idő után olyan erős nyomás érheti a magyar kormányt, ami miatt muszáj lesz valahogy feloldani a konfliktust. Ha ez a választás előtt történik, akkor a Fidesz bajba kerülhet, mert a 2026 és 2030 közötti Magyarországról nincs érvényes mondása. Orbán szerint a következő négy évben háborúk lesznek, és ezektől kell megvédeni az országot. De mennyire vonzó önmagában ez a jövőkép? – teszi fel a kérdést a politológus. Vörös Szilárd DPK-gyűlés Kecskeméten. A képen háborús témájú árnyjáték. Ha pedig sikerül is kihúzni az ukrán eszkalációt a választásokig, kellene mondani valamit a Fidesznek arra vonatkozólag is, hogy mi lehet a megoldás, mert egyelőre nem látszódik a történetben a pozitív lezárás, így a szavazó is elbizonytalanodhat, hogy akkor miért szavazzon rájuk. Magyar Péter Zelenszkij fenyegetésére adott reakcióját mindketten jónak és következetesnek ítélik politikai szempontból, hiszen a Tisza-elnök eddig is azt hangsúlyozta: „nincs jobb és bal, csak magyar”. Ritkán vagyok ilyen megengedő, de ebben a tekintetben még azt is el tudom képzelni, hogy Magyar ezt a kiállást nem a kampány hevében tette, hanem egész egyszerűen azért, mert ennek az esetnek súlya van – fogalmazott Galgóczi Eszter. Elmaradhat-e a választás? Attól egyikük sem tart, hogy a választást esetleg elhalasztanák. Mikecz szerint egy ilyen húzás után gyorsan megkérdőjeleződne a Fidesz demokratikus párt jellege, illetve azt folyamatosan hangsúlyozzák most is, hogyha veszítenek, át fogják adni a hatalmat. Szerinte itt inkább a félelemkeltésen van a hangsúly a kormány részéről, valamint azon, hogy közben megvádolja a politikai ellenfelét, miszerint összejátszik az ukránokkal. Tetiana DZHAFAROVA / AFP Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatón beszél Kijevben 2026. március 3-án. Nem a választások elhalasztása lenne a legjobb eszköz a Fidesz részéről arra, hogy bizonyítsa, amit egyébként az elmúlt évtizedekben nagyon hangosan és nagyon sokszor kommunikált, hogy mögöttük vannak a magyarok – véli Galgóczi Eszter. Mennyire valós veszély a választások külföldi befolyásolása? – kérdezzük, utalva arra a ma megjelent hírre, miszerint a Kreml orosz diplomáciai fedésben lévő közösségimédia-manipulátorokat küldött Magyarországra. Egy olyan országban, ahol a közmédiában jelenik meg az orosz propaganda, nem hiszem, hogy ezeknek különlegesebben lenne hatása – hárítja el a kérdést Mikecz Dániel.