Szakértő: ezek a fogamzásgátlók leggyakoribb mellékhatásai

2026-03-08 - 10:14

Sok butaság kering az interneten arról, milyen szörnyű mellékhatásai lehetnek a fogamzásgátló szereknek, ezek jelentős része azonban egyáltalán nem felel meg a valóságnak – jelentette ki lapunknak Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. A 24.hu fogamzásgátlásról szóló cikksorozatában azt mutatjuk be, pontosan miben is különböznek az egyes módszerek, illetve milyen mellékhatásai, következményei lehetnek a használatuknak. Az első részben a fogamzásgátló tabletták és tapaszok témakörét járjuk körbe. A felmérések szerint jelenleg Magyarországon a nők 60 százaléka semmiféle fogamzásgátlási módszert nem használ. Ráadásul a figyelembe vett módszerek között ott van a megszakított közösülés, valamint a naptármódszer is – amelyek finoman szólva sem nevezhetők hatékony védekezésnek. GARO / Phanie / AFP Az Inspira Healthcare Research adatai szerint a nők közel negyede nem hormonális fogamzásgátlási módszerekkel él, míg ötödük hormonális megoldásokkal. Ezek a laikusok számára elég plasztikus fogalmak, így érdemes kicsit kibontani, pontosan mik is tartoznak az egyes csoportokba. A nem hormonális kategóriába esik például az óvszer, a pesszárium, illetve a már korábban említett naptármódszer és a megszakított közösülés is. Ezek nem tartoznak a legbiztonságosabb terhességmegelőző módszerek közé, még ha az óvszer kapcsán sokan ezt is gondolhatnák. Az óvszer egy nagyon rossz hatékonyságú fogamzásgátló. Könnyedén sérülhet, kiszakadhat, és az is előfordulhat, hogy nem vagy későn veszik fel, esetleg lecsúszik. A fiataloknál az óvszert egyértelműen akkor javasoljuk, amikor még nem stabil partnerkapcsolatról van szó, mert ez megvéd a nemi úton terjedő fertőzésekkel szemben. Ha viszont már biztos a párkapcsolat, de a hölgy még nem akar gyermeket, akkor más fogamzásgátló megoldást szoktunk javasolni – szögezte le Ács Nándor. De milyen módszerek közül választhatnak még a nők? A hormonális kategóriába az olyan megoldások tartoznak, mint a fogamzásgátló tabletták és tapaszok, a köznyelvben spirálként emlegetett, úgynevezett méhen belüli eszközök, a hüvelygyűrű, illetve a fogamzásgátló injekciók és persze az esemény utáni tabletta is. Ezek, mint ahogy az a nevükben is benne van, hormonális szinten fejtik ki hatásukat, amelyek különböző szakaszokban gátolják a terhesség létrejöttét. Összességében a fogamzásgátlási módszert használók 45 százaléka használ óvszert és 34 százaléka tablettát, ami jól mutatja, hogy a többi módszer jóval kevésbé ismert és használt. Így hatnak a fogamzásgátlók A fogamzásgátló tabletták története nagyjából az 1950-es évek végére nyúlik vissza. Az első kombinált hormonális készítményt 1960-ban engedélyezték az Egyesült Államokban. Habár már előtte is rendelkezésre álltak olyan, a megtermékenyülést gátló eszközök, mint a pesszárium, a fogamzásgátló tabletták kapcsán nem túlzás azt állítani, hogy forradalmi változást hozott a nők nemi önrendelkezésében. Ennek azonban ára volt: a kezdeti tabletták viszonylag magas hormontartalmúak voltak, ezért több mellékhatással jártak, mint a mai készítmények. Az évtizedek folyamán azonban folyamatosan finomítottak a hormondózison. A tabletták az 1970-es évektől Magyarországon is elérhetővé váltak, ami nem volt független a Richter gyógyszergyár jelenlététől, amely a világ egyik legnagyobb fogamzásgátló gyártója. Mint azt Ács Nándor elmondta, a fejlesztéseknek alapvetően két iránya volt: a hormondózis csökkentése és a hormonösszetétel fejlesztése, melynek eredményeként mára rendkívül alacsony hormondózis mellett is rendkívül eredményesek a fogamzásgátló szerek. Szajki Bálint / 24.hu Ács Nándor szülész-nőgyógyász professzor. A klasszikus fogamzásgátló tabletták többsége úgynevezett kombinált készítmény. Ezek kétféle mesterséges hormont tartalmaznak: ösztrogént és progesztint. Az ösztrogén leggyakrabban etinil-ösztradiol formájában van jelen, amelynek célja, hogy a ciklus stabilabb legyen. Léteznek olyan tabletták is, amelyek kizárólag progesztint tartalmaznak – ezeket gyakran ajánlják szoptatás idején, vagy olyan nőknek, akik valamilyen okból nem szedhetnek ösztrogént. A fogamzásgátlók fő hatása, hogy meggátolják a peteérést, tehát a nőnek nem lesz peteérése, nem lesz megtermékenyíthető petesejtje, és ezáltal nem tud létrejönni a várandósság – jelentette ki a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. A tabletták hatásmechanizmusa a peteérés meggátolásán túl több ponton is beavatkozik a női reprodukciós folyamatba. Megváltoztatják többek közt a méhnyaknyák állagát: sűrűbbé, nehezebben átjárhatóvá teszik, ami megnehezíti a spermiumok feljutását a méh üregébe. Harmadik hatásként a méhnyálkahártyát vékonyabbá és kevésbé befogadóvá alakítják, így még egy esetleges megtermékenyülés esetén is jelentősen csökkenne a beágyazódás esélye. Ezek a hatások együttesen eredményezik, hogy a tabletták helyes szedés mellett több mint 99 százalékos hatékonyságúak. A fogamzásgátló módszerek értékelésére szolgáló Pearl-index szerint ez az egyik leghatékonyabb módszer. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez csak a helyes szedés esetén igaz. A fogamzásgátlók ugyanis pár nap alatt teljesen ki tudnak ürülni a szervezetből. Régi nagy téveszme, hogy a tabletta szedése után hónapokat kell várni, amíg a pár elkezdhet próbálkozni. A kiürülés gyorsaságát jól mutatja, hogyha valaki fogamzásgátlót használ, és két egymást követő napon elfelejti bevenni, akkor a nő könnyedén teherbe eshet. Tapasz vagy tabletta? A közbeszédben a fogamzásgátlók kapcsán legtöbbeknek a tabletta jut eszébe, pedig ma már tapaszokat is ki lehet váltani. Ezek sokkal később jelentek meg, nagyjából a kétezres évek elején. A tapasz – csakúgy, mint a tabletta – szintén kombinált hormonális módszer: ösztrogént és progesztint tartalmaz, de nem a gyomor-bélrendszeren keresztül, hanem a bőrön át juttatja a hatóanyagokat a véráramba. Ezt a beviteli módot transzdermális adagolásnak nevezik. Alice S. / BSIP / AFP Nőgyógyászati konzultáció fogamzásgátló tapaszról. A tapasz működése lényegében megegyezik a tablettákéval. Ugyanúgy gátolja a peteérést, megváltoztatja a méhnyaknyákot és a méhnyálkahártya szerkezetét. A különbség elsősorban az alkalmazás módjában rejlik. A tapaszt hetente egyszer kell felragasztani a bőr meghatározott területeire – például a karra, hasra vagy hátra –, és három egymást követő héten át kell viselni. A negyedik héten tapaszmentes időszak következik, amikor megvonásos vérzés jelentkezik. Mivel a hormonok folyamatosan, egyenletesen szívódnak fel, a nők vérszintje stabilabb lehet, mint a napi tablettaszedésnél. Mivel a tapasz a májat elkerülve szívódik fel, ezekhez gyakran kisebb hormondózis is elég, mint a tablettaszedésnél. A szakértők szerint a módszer nagy előnye, hogy nem igényel napi odafigyelést, hátránya lehet viszont a bőrirritáció vagy az, hogy egyesek szerint ez kevésbé diszkrét, jobban látható megoldás, mint a tablettaszedés. Ács Nándor szerint alapvetés, hogy minden nőnél a létező legkisebb hormontartalmú fogamzásgátlóval indítják el a fogamzásgátlási folyamatot, és csak annak a néhány érintettnek, akiknek ez esetleg nem lenne elég – például, mert a ciklus nem teljesen stabil, vagy vérezgetés jelentkezik –, váltanak kicsit nagyobb hormontartalomra vagy más típusú fogamzásgátlási módszerre. Mellékhatások A klinikaigazgató lapunknak elmondta, az interneten sokkal rosszabb potenciális mellékhatásokról lehet olvasni, mint, amikre valójában számítani lehet. Az egyik ilyen, amit meg kell említeni, hogy az esetleges trombózis kockázata nőhet. Ezt azonban nagyjából úgy kell elképzelni, hogy 10 ezer fogamzásgátlót szedő nőből 3–4 nőnél fordul elő a megemelkedett trombóziskockázat, jelezte Ács Nándor. Hozzátette: ez leginkább olyan nőknél fordulhat elő, akik dohányoznak, túlsúlyosak, magas vérnyomásuk van, vagy családi hajlamuk van a trombózisra. Hosszú távú szedésnél a daganatok esetleges előfordulási esélye is változhat. Mint mondta, több daganattípus előfordulását kifejezetten csökkenti a fogamzásgátló szedése, de az évtizedes tesztek alatt felmerült egy-két olyan daganattípus is, amelyeknek az előfordulása potenciálisan nőhet a fogamzásgátló hatására. Végül a lelki hatásokra is érdemes kitérni. A klinikaigazgató szerint a nők egy kis részénél felmerülhet a rossz hangulat, a depresszív hajlam megerősödése, ahogy a szex iránti vágy, vagyis a libidó csökkenése is. Ezek előfordulása, mint mondta, általánosan 20 százalék alatt van, ha pedig ilyet tapasztal valaki, érdemes lehet más módszert kipróbálni. Ezen a néhány negatívumon kívül leginkább csak előnyös mellékhatásokat lehet mondani: a fogamzásgátló ugyanis stabilizálja a ciklust, és jót tesz a bőrnek is – mondta. Yana Iskayeva / Getty Images Érdekesség, hogy azoknál a nőknél, akik hosszabb ideig szedtek fogamzásgátlót, és utána lettek várandósak, Ács Nándor szerint a genetikai rendellenességek aránya jóval kisebb. Ennek oka, hogy, mivel nincs peteérés, nem fogynak a petesejtek, így, amikor már babát szeretnének, nagyon jó petefészekállományból tudnak a legjobb petesejtek kiválasztódni. A professzor a meddőséggel kapcsolatos potenciális összefüggésekről is beszélt a 24.hu-nak. Mint mondta, azoknál, akik fiatalon elkezdik szedni a fogamzásgátlót, könnyen lehet, hogy bizonyos betegségeket és azok tüneteit elmaszkolhatja a fogamzásgátló. Ilyen például a PCOS (policisztás ovárium szindróma), amelynek egyik jellemzője a rendszertelen ciklus. A fogamzásgátló azonban az ösztrogén révén szabályossá teheti az egyébként rendszertelen vérzést, így a betegségre már csak akkor derül fény, amikor a nő gyermeket tervez, és az nem jön össze. Ennek azonban valójában semmi köze a fogamzásgátlóhoz. Pénzkérdés? Ács Nándor szerint Magyarországon nagyon jó a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés, tehát tulajdonképpen bármilyen módszer, ami a világon rendelkezésre áll, az itthon is elérhető. Fontos azonban kiemelni, hogy ezeket nem finanszírozza a társadalombiztosítás. A tabletta esetében így nagyjából havi 3–5 ezer forintos költséggel kell számolni, míg a tapasznál pár ezer forinttal többel. A szakértő azonban felhívta a figyelmet, hogy napjainkban már korábban kezdenek nemi életet élni a fiatalok, így a fogamzásgátló megoldásokra is korábban lehet szükség. A hatályos törvények szerint azonban 18 év alatt csak szülői jóváhagyással lehet bármilyen módszert választani, és az ahhoz szükséges gyógyszert kiváltani. Ács Nándor szerint ebben ugyan van némi fejlődés, mégis azt lehet mondani, hogy sok fiatalt nem támogatnak otthon ebben a döntésben. Emellett kiemelte: fontos figyelmet fordítani az edukációra is – akár otthon, akár az iskolában –, így ugyanis csökkenthető lehet a nem kívánt terhességek aránya. Kapcsolódó „Az abortusz után általában megkönnyebbülnek a nők, én pedig arra ébredtem, hogy zokogok” Társadalmaink – jórészt politikai törésvonalak mentén – széthasadtak élet- és döntéspártiakra, miközben gyakran elfelejtjük, hogy minden meg nem született élet mögött ott áll másik két ember. Ők nagyon is élnek. Cikkünkben hét művi vetélés történetét mutatjuk be.