Szakértő az iráni válság miatt külföldön rekedtek lehetőségeiről: Ne legyenek illúzióink, ha evakuálásról van szó, akkor nem csak a hivatalos szabályok léteznek

2026-03-02 - 17:04

Hétfőn délutáni több mint ötezren regisztráltak konzuli védelemre a Közel-Keleten kitört háború miatt, de a bajba jutott magyarok száma a valóságban ennek többszöröse is lehet, nyilatkozta a 24.hu-nak Kiss Róbert Richárd, a Kodolányi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. A szakértő elmondta, a kríziszónában lévők mellett rengetegen vannak olyanok is, akik Nepálból, a Maldív-szigetekről, Thaiföldről vagy más távol-keleti országokból jöttek volna haza közel-keleti átszállással, de a fegyveres konfliktus miatt egyelőre meghiúsult az utazásuk. Ráadásul ahogy telik az idő, úgy ró egyre nagyobb pszichés és anyagi terhet az érintett családokra a kialakult helyzet, mert a ferihegyi reptéri parkolókban álló autók költségét senki nem fogja átvállalni, sokaknak fizetetlen szabadságot kell kivenniük, miközben egyáltalán nem biztos, hogy az Emirates vagy a Qatar Airways utasainak visszatérítik a költségeiket, mert nem uniós légitársaságok. Florian Wiegand / dpa Picture-Alliance / AFP Az utasok bőröndjei halmozódnak egy poggyászszállító kocsin a check-in pultok előtt. Nincs most értelmes lehetőség, csak várni Sokan kérdezik tőlem, hogy meddig tart majd a válság. Láttam egy-két napon belül lezáruló konfliktusokat, és megéltem a két évig elhúzódó koronavírust is. Nehéz megjósolni, hogy mikor lesz vége egy háborúnak, a legnagyobb félelme pedig ilyenkor az érintetteknek pont a bizonytalanság. Senki nem tudja, hogy mikor indulhat újra a légi közlekedés, és hiába vannak céldátumok, ha az egyik fél elképzelését kenterbe veri a másik – mondta megkeresésünkre Kiss Róbert Richárd. A turisztikai szakértő szerint meg kell várni azt a helyzetet, amikor felszállhatnak az első utasszállítók, de ez egyáltalán nem egyszerű akkor, ha az ember rakétacsapásokra ébred. Ezt erősítette meg Bokor Péter, a Késettagépem.hu szakmai vezetője is, aki szerint problémás, hogy a kint rekedt magyaroknak értelmes hazajutási lehetőségeik sincsenek, hiszen amellett, hogy az összes légitársaság leállította a járatait a térségben, át sem tudnak autózni a szomszédba, hogy esetleg onnan valahogy hazajöjjenek. A légi utasjogi szakértő elmondása szerint az elmúlt napokban megszaporodott az érdeklődések száma náluk, és egyáltalán nem a higgadtság jellemző az emberekre, a többség pánikolva keresi a megoldásokat. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon kevesen tudják, milyen jogaik és lehetőségeik vannak ilyen esetekben. Sajnáljuk őket, mert gyakorlatilag tehetetlenek. A legkellemetlenebb az, hogy beláthatatlan az egész. Ha valaki azt mondaná, hogy három nap múlva ennek biztosan vége lesz, akkor lehetne tervezni, de így csak a bizonytalanság marad – fogalmazott. A leggyakoribb kérdés a Közel-Keleten ragadt magyaroktól most az: mit csináljanak? A célja mindenkinek az, hogy minél hamarabb hazautazhasson, de lehetőleg úgy, hogy ez ne kerüljön iszonyú sok pénzbe. Pedig a jelenlegi körülményeket figyelembe véve sokaknak kerülhet nagy összegbe a menekülés. A légitársaságok jóindulatán múlik, mennyit kapnak majd vissza az utasok Bokor Péter kitért arra is, hogy az EU 261/2004 rendelete a Légi Utasok Jogairólkártérítést biztosít 250-600 euró értékben törlés, három vagy annál több órás késés, vagy beszállás megtagadása esetén, de mivel a mostani járattörlések vis maior események miatt történtek, így ettől minden utas elesik. A légitársaságoknak ugyanakkor elvileg kötelező biztosítania az utasoknak ellátást és szállást egészen addig, amíg az utazás meg nem valósul. A csavar viszont az, hogy a jogszabály az EU-ból kifelé minden légitársaságra vonatkozik, befelé viszont csak az EU-s szereplőkre, tehát jelen esetben – a teljesség igénye nélkül az Emirates, a FlyDubai, a Qatar Airways és az Etihad – mentesül ez alól az Európa felé tartó járataik esetében. Nicolas Economou / NurPhoto / AFP Az Etihad Airways Boeing 777-300ER utasszállító repülőgépe Abu-Dzabiban. A kártérítési specialista úgy fogalmazott, „nem feltételezhető, hogy ezek a cégek ne tennének meg minden tőlük elvárhatót, de az nem mindegy, hogy az utasnak joga van-e valamihez, vagy a légitársaság jóindulatán múlik, hogy mit térít meg, és mit nem.” Azt javasolta, a blokkokat, számlákat mindenről el kell tenni, majd hazaérkezés után egyben be lehet azokat nyújtani a légitársaságoknak. Hogy az Öböl-mentiek ezt hogy fogják kezelni, az egyelőre talány, de mivel nem kerül pénzbe, ő az érintettek helyében nekik is benyújtaná ezeket a papírokat a kifizetés reményében. Kiss Róbert Richárd szerint előnyben lehetnek azok, akik utazási irodán keresztül utaztak a közel-keleti térségbe, mert ezek a vállalatok tartják a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, és segítenek az ügyfeleiknek, akár az átmeneti szálláskeresésben is térítés ellenében, sőt, néha anélkül is. A konzuli védelem azért fontos, mert információkkal és logisztikával tudnak szolgálni. Ez nem jelenti azt, hogy bárkire biztonsági őrök vigyáznának, vagy kifizetnék az elszállásolásukat, de naprakészen értesülhetnek arról, hogy mikor utazhatnak esetleg haza, melyek a biztonságos területek az adott országon, városon belül – magyarázta. Hogy néz ki majd a hazaút? Ha majd újra lehet repülni, Kiss Róbert Richárd szerint a légitársaságok értesítik majd az ügyfeleket a megadott elérhetőségeken. De előfordulhat olyan is, hogy a jegyek „aki kapja, marja” alapon lesznek szétosztva. Hozzátette, „ne legyenek illúzióink, ha evakuálásról van szó, akkor nem csak a hivatalos szabályok léteznek, ha valaki ott van a reptéren, nagyobb eséllyel kerülhet fel egy gépre is.” A konfliktus további több ezer olyan magyart is érint Kiss elmondása szerint, akik más országokban vannak, de a Közel-Kelet érintésével, ottani átszállással terveztek hazautazni. Nekik most annyival könnyebb, hogy nincsenek közvetlen háborús övezetben, de a bizonytalanság őket is érinti. Azt tanácsolom, hogy amíg a józan ész azt diktálja, hogy a légitársaság előbb-utóbb haza tudja vinni az utasokat, addig ne keressenek alternatív útvonalakat. Nepálból, a Maldív-szigetekről most is haza lehet jutni, de mivel itt már két repülőjegy plusz költségét kell állni, ilyen nagy távon ez hatalmas összegekkel dobhatja meg az utat, visszatérítésre pedig nem lehet számítani – mondta. Bokor Péter hasonló állásponton van, ő azt mondta, az átszálló utasok ilyen tekintetben még nehezebb helyzetben vannak, hiszen az alternatív útvonalakon egyébként is megnövekszik a forgalom, „és ne legyenek illúzióink, az érintett légitársaságok járatai tömve lesznek.” Mit csináljon, aki a Közel-Keletre, vagy azon át utazna a közeljövőben? Kiss Róbert Richárd szerint ha valaki mostanában gondolkozott azon, hogy a Közel-Keletre utazik, annak érdemesebb megnéznie a vakációkat Riminiben. Stringer / Anadolu / Getty Images Füst száll fel Irán rakétatámadása után a bahreini Manmában, az amerikai haditengerészet egyik főhadiszállásán 2026. február 28-án. Más kérdés, ha valakinek már foglalása is van, de ha nem indul a gép, akkor úgyis visszakapja az ember a pénzét, ha pedig indul, akkor az azt jelenti, hogy a térség újra biztonságos, mert a légügyi hatóságok értelmetlenül nem teszik kockára ezrek életét. Számos olyan ország van a világon, amit hol lehet látogatni, hol nem, és egyáltalán nem arról híres, hogy ott soha nem történik semmi. Ide sorolható Izrael is. Ugyan a járványok és a háborúk visszariasztják egy időre az utazókat, hamar helyreáll a vonzó úti célok forgalma, ahogy az a koronavírus után is látható volt. Nem gondolom, hogy Dubaj megrekedne, ha lezárul a háború – értékelt. A turisztikai szakértő azzal zárta gondolatait, hogy ha viszont tartósan fennmarad ez az állapot, az a globális turizmusra is komoly hatással lehet, és drágulást idézhet elő például a távol-keleti desztinációk tekintetében, mert óriási kerülőkkel kell menniük majd a gépeknek. Kapcsolódó Iránban is az lesz, mint ami Irakban vagy Afganisztánban volt? N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-kutatót kérdeztük élőben a MOST24-ben.