Rezsistop: Mészáros Lőrincre is lecsaphat a kormány, de a számlát végül a fogyasztók állják

2026-01-26 - 14:19

Szélesebb tömegeket érintő problémává terebélyesedett a nagy hideg miatt hirtelen megugró lakossági fűtésszámlák ügye, így Orbán Viktor kormányfő január 21-én elérkezettnek látta az időt, hogy az állam beavatkozzon. A váratlanul magas rezsiköltségeket még egy 2022-es kormánydöntés alapozta meg. Akkor a kabinet az energia-válsághelyzetre hivatkozva a gáz árát az 1729 köbméter/éves limitnél kijelölt átlagfogyasztás felett köbméterenként 747 forintra emelte a 101 forintos rezsicsökkentett árszintről. Onnantól kezdve az a lakossági fogyasztó, aki túllépi a limitet, az elsődleges tarifához képest több mint hétszeres árat fizet az elfogyasztott földgáz után. A kormány magyarázata szerint ezzel a túlfogyasztóknak a mindenkori versenypiaci költségeket tükröző árat kell megfizetni. A gázszámlák rezsidobozában ehhez a 747 forinthoz viszonyítva számolják, hogy a rezsicsökkentett díj nélkül mennyi lett volna a fogyasztó fizetési kötelezettsége az elszámolt időszakban. Csakhogy ez az árszint nem a mindenkori, hanem csak az orosz nyomásgyakorlás miatt csúcsra futott európai gázárrobbanás költségeit tükrözte, később azonban e méregdrága szinten befagyasztott tarifa végletesen elszakadt a piaci áraktól. (Ehhez hasonlóan az áram esetében is meghatároztak egy „lakossági piaci árat”, amely szintén jelentős, bár kevésbé drámai megugrást tükröz.) A 747 forint/köbméteres „versenypiaci költségeket tükröző” lakossági gázár körülbelül 150 euró/megawattóra (MWh) árnak felel meg, miközben az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF) jelenleg 40 euró környékén mozognak az árak. Vagyis az átlagfogyasztás fölé csúszó lakossági fogyasztók közel a négyszeresét fizetik a tényleges piaci árnak.