Otthon Start: itt épülhetnek meg a programra tervezett első lakások

2026-03-08 - 14:44

Az Otthon Start programról legtöbbször a kedvezményes 3%-os hitel kapcsán lehet olvasni, ezzel a kormány dedikált célja a fiatalok első lakáshoz jutásának segítése. Azonban a programnak van egy másik lába is, mellyel az elérhető újlakás-kínálatot szeretnék növelni: a kormány döntött arról, hogy azok a legalább 250 lakásos projektek, melyek minimum 70 százalékban megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások lehetnek. A fenti státuszhoz az kell, hogy az épülő lakások 70 százalékánál ne legyen a maximálisan megállapított 1,5 millió forint felett a négyzetméterár, a teljes vételár pedig ne haladja meg a 100 millió forintot. Az ezzel kapcsolatos kérelmet az Otthon Start Programirodához kell benyújtania a fejlesztőnek, ezeket egyenként bírálják el. Közel hatezer új lakás épül De miért érdemes egy fejlesztőnek kérni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt? A legfontosabb, hogy ezzel egy sor adminisztratív terhet megspórolhat, illetve felgyorsíthatja a különböző eljárásokat, engedélyezéseket. Így többek között gyorsabban kaphat építési engedélyt, felgyorsíthatók a környezetvédelmi és természetvédelmi eljárások, a területrendezés vagy a földmérés. Ezzel pedig komoly hónapokat lehet megspórolni a kivitelezés során, vagyis gyorsabban és olcsóbban készülhet el a beruházás. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a projektre rákerül a virtuális „Otthon Start” pecsét, ami a megnövekedett kereslet mellett akár komoly marketingértékkel is bírhat a fejlesztő számára. Jelenleg 12 beruházás esetében már elfogadták a kérelmet, így azok kiemelt beruházássá váltak, további 11 esetében pedig megkezdődött a társadalmi egyeztetés, így szűk fél év alatt már majdnem két tucat ilyen projekt esetében indult el az eljárás, ami jól jelzi a beruházói igényeket. Ez önmagában közel hatezer új lakás építését foglalja magában, hiszen minden projektben legalább 250 új lakásnak kell szerepelnie. A vonatkozó rendelet mellékletéből az is kiderül, hol valósulhatnak meg ezek a fejlesztések. A legnagyobb meglepetés talán az, hogy a 250 lakás megépítése vidéki viszonylatban soknak számít, ennek ellenére nem csak a fővárosban indultak el ezek a beruházások. Veszprém, Szeged és Debrecen Az elsők között kapott például kiemelt státuszt egy veszprémi fejlesztés, mely kisvárosias lakóövezetben van. A területen már évek óta lakópark építését tervezi a tulajdonos, a helyi építési szabályzatot ennek érdekében már 2024-ben módosították. Az akkori tervek szerint 240 lakás került volna kialakításra a területen, ezt nem lehetett különösebben nehéz a 250-es határ fölé emelni, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Már jóváhagytak egy szegedi fejlesztést is, a csongrádi vármegyeszékhelyen az önkormányzat jelölt ki rozsdaövezeti akcióterületet, ahol nagy léptékű fejlesztés kezdődik. A lakóparkban akár tízemeletes épületeket is felhúzhatnak, miközben a zöldfelület aránya legalább 50% lesz a fejlesztő ígérete szerint. A Kálvária sgt. – Móravárosi krt. – Szabadkai út – vasútvonal által határolt területen a COVID előtt még szálloda- és irodafejlesztést terveztek, most azonban lakópark épülhet. A lakásokra pedig minden bizonnyal lesz kereslet is, hiszen a városban az idén indul el a termelés a kínai BYD első európai autógyárában, mely jelentős létszámú munkaerőt vonzhat a városba. Sínen van már egy debreceni Otthon Start-fejlesztés is, ahol szintén a frissen betelepülő gyárak biztosíthatják ehhez a keresletet. A CATL és a BMW két nagyon jelentős beruházást fejezhet be hamarosan a hajdúsági városban, de mellette az ő beszállítóik is pörgetik a debreceni munkaerőpiacot. A Vámospércsi út, Veres Péter utca és Berzsenyi út által határolt szakaszon összesen akár 60 ezer négyzetméteres ingatlanfejlesztés valósulhat meg egy eddig üresen álló telken. A már jóváhagyott beruházások között Budapesten kívül van még egy budaörsi 270 lakásos fejlesztés, melynek érdekessége, hogy tavaly novemberben a város önkormányzata tiltakozott a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás ellen. Az érintett terület ugyanis jelenleg különleges sport övezetnek minősül, aminek beépítése elvileg ellentétes a város érdekeivel. Szerintük a beruházás megvalósításához nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra, nincs elegendő parkolóhely a várhatóan megjelenő több száz autó számára. Mi a helyzet Budapesten? A fentieken túl eddig budapesti beruházások kapták meg a kiemelt státuszt, közülük a legtöbb a XI. kerületben van, mely eddig is az újlakás-építés egyik kulcsterülete volt a fővárosban. Most a Fehérvári úton, a Savoya Park bevásárlóközpont mellett és a Szerémi úton is egyenként több száz lakásos fejlesztések indulhatnak el. Ezeken felül a XV. kerületben egy, a XVIII. kerületben két fejlesztés kapta meg a hozzájárulást, míg a szintén eddig is közkedvelt XIII. kerületben 470 lakás épülhet ennek keretében. A listán található még egy IX. kerületi beruházás is, melynek érdekessége, hogy egy már évek óta félbehagyott lakóház befejezésére irányul. A kiemelt beruházások száma hamarosan közel meg is duplázódhat, mivel februárban további 11 fejlesztés esetében jelentették be, hogy elindul a társadalmi egyeztetés. Ezek egy debrecenit és egy budaörsit leszámítva a fővárosban vannak. Az eddig említett kerületek mellett jelentős fejlesztések indulhatnak a III., IV., a XIV. és a XIX. kerületekben, illetve újabb XI. kerületi területek kaphatnak kiemelt státuszt. „A kormány évek óta igyekszik élénkíteni a kínálatot az újlakás-piacon, hogy ezzel is megfékezze az áremelkedést, ennek újabb eleme a beruházások kiemeltté nyilvánítása” – mondta Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemelte, hogy a fenti projektek között vannak olyanok, melyek már értékesítés alatt állnak, így lokális hatásuk a lakásárakra akár már jelenleg is megmutatkozhat. Kapcsolódó Megfagyott a leander? Van egy fontos teendő, amiért nagyon hálás lesz a növény a kertész szerint Nincs még minden veszve.