Orbán Viktor utolsó nagy csatája

2026-03-17 - 15:01

Számos ok miatt lehetne fontos a március 19-én tartandó európai uniós csúcstalálkozó, és ezeket az okokat később fel is soroljuk majd. De akad egy különösen fontos, ráadásul kifejezetten magyar mozzanat is: ez lesz az áprilisi parlamenti választás előtt az utolsó nagy uniós csúcstalálkozó. És 16 év után most először olyan a politikai helyzet Magyarországon, hogy az sem zárható ki: ez lehet Orbán Viktor utolsó nagy uniós szereplése. Ez pedig nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi politikában is komoly változást hozna. Orbán úttörő volt abban, ahogyan a brüsszeli és strasbourgi szerepléseit a belpolitikában felhasználta. Az unióval való konfliktus már az Orbán-kormányok 2010-es hatalomátvétele után azonnal elkezdődtek az új médiatörvény benyújtásával, majd a meghátrálással, valamint az új választási törvénnyel. Pedig ebben az időszakban a magyar kormány még valóban integrálva volt az európai politikai életbe. A 2011-es uniós soros elnökség nagyságrendekkel problémamentesebb és sikeresebb volt, mint a 2024-es. Szájer József pedig minden gond nélkül írhatta az új magyar Alaptörvényt az Ipadjén a vonaton ülve. Varga Jennifer / 24.hu Orbán a 2010-es évek végén sikeresen használta az európai parlamenti szerepléseket is, ahol mindig magyarul válaszolt az őt idegen nyelven és gyakran felkészületlenül támadóknak. Az igazi terepe viszont az EU legnagyobb hatalmú intézménye, az Európai Tanács volt, ahol a kormány- és államfők gyülekeznek, és ahol a valódi döntéseket meghozzák Európa jövőjéről. Könnyen előfordulhat, hogy Orbán miniszterelnökként most utoljára hozhat döntéseket a kontinens jövőjéről. Magyar út Pedig a döntések minősége is leköveti azt az útvonalat, amelyen az Orbán-kormányok eltávolodtak Európától. A magyar miniszterelnök úttörője volt a tagállami vétóval fenyegetésnek is – ugyancsak belpolitikai érdekből. Ezek a vétók eleinte valóban a minket érintő ügyekben születtek, és tényleg a tagállami érdekek védelmében. Később azonban kiterjesztették más ügyekre is, így egyre inkább szimpla zsarolássá váltak. Nem akadályozok meg valami más fontos dolgot, ha megkapom, amit akarok – ez volt az alapelv az akciók mögött. A következő fázisban már érdemi követelés sem akadt, egy idő után az orbáni vétók kizárólag kommunikációs céllal – otthoni eladásra születtek. Ukrajna uniós támogatásával kapcsolatban pedig ismét szintet lépett a magyar kormány: visszatáncolt egy olyan megállapodástól, amelyre korábban az áldását adta. Ez azért meghatározó fejlemény, mert éppen a megállapodások tető alá hozása és betartatása a lényege az uniós csúcsoknak. A miniszterelnökök és köztársasági elnökök azért ülnek le egymással nagyjából havonta, mert ők a fő politikai felelősei a döntéseknek. Vagyis elvárás, hogy ilyenkor döntés szülessen, az érdemi és valóságos legyen, majd kiszámíthatóan az történjen, amiben az érintettek megállapodtak. Ha valaki később belpolitikai okokból esetleg visszatáncol, akkor az egyezség végrehajtása kiszámíthatatlanná válik, sőt, már érdemi döntésről sem beszélhetünk. Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij az Európai Unió brüsszeli kétnapos csúcstalálkozójának első napján, 2024. június 27-én. Márpedig most pont ez történik. A magyar kormány az év eleji csúcson elérte, amit szeretett volna: a belga kormány nyomására az unió nem használta fel a befagyasztott uniós vagyont Ukrajna segítségére, hanem a tagállamok összeadtak egy újabb összeget, amit hitelként nyújtanak Ukrajnának. Ebben az akcióban ráadásul nem is minden tagállam vesz részt, ezt nevezik „megerősített együttműködésnek”, amelyhez az csatlakozik, aki szeretne. Három tagállam kimaradt belőle: Magyarország mellett Szlovákia és Csehország is nemet mondott. Ennek a három országnak nem kell pénzzel beszállnia, a többiek állják a számlát. Visszatáncol a páva Erre a megoldásra decemberben igent mondott Orbán is, aminek azért van jelentősége, mert a kölcsönhöz szükséges három jogszabályból az egyiket csak teljes egyetértéssel lehet elfogadni, hiszen az a többéves pénzügyi keretet, az unió költségvetését is érinti. A miniszterelnök azonban – azután, hogy egyszer már rábólintott – utóbb visszatáncolt, és megakadályozta, hogy a többi tagállam a saját pénzét együtt használhassa fel. Ezzel ráadásul meg is alázta az unió vezetőit, mert a támogatás visszavonása mellett a huszadik szankciós csomagot is leszavazta, amit éppen az Oroszország Ukrajna elleni háborújának negyedik évfordulójára akartak elfogadni – az ünnepi alkalomra az uniós vezetők személyesen utaztak Kijevbe. Az ok szimpla zsarolás volt. A magyar kormány politikai ügyet kreált a Barátság kőolajvezeték lezárásából, amit eleve azért kellett kivonni átmenetileg a forgalomból, mert Oroszország lebombázta. A magyar kabinet tagjai azóta is azt állítják, hogy a vezeték működőképes, csak az ukránok nem akarják újraindítani. Ezt az ügyet – függetlenül a valós tényektől – egyre durvább politikai kampányelemként használják Orbánék. A vétónak természetesen nem örültek Brüsszelben, olyannyira, hogy a legutóbbi külügyi tanácsülésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a németek megfenyegették a magyar kormányt. Sőt, a Politico arról írt, hogy valójában nem a németek voltak a legdurvábbak, csak a magyar kormány őket jelölte ki legújabb politikai ellenségként – természetesen Ukrajna mellett. Következmények Nem volt nehéz megjósolni, hogy ez fog történni. Korábban írtunk már arról, hogy annak, amit a magyar kormány csinált, súlyos következményei lesznek. Most csütörtökön ezekkel szembesülhetünk majd Brüsszelben. Az Ukrajnának nyújtott hitelre egyébként van megoldás, többféle is, ezek egy részén már dolgoznak. Egyrészt jogászkodással meg lehet kerülni a magyar vétót, amire korábban is volt már példa, másrészt össze lehet addig adni más forrásból a pénzt, arra számítva, hátha megbukik áprilisban a magyar kabinet, és az utódjával – legalábbis a vétó kérdésében – meg lehet majd állapodni. Ha az első verzió következne be, az durva konfliktussal járna, amit valójában kevesen szeretnének, így valószínűbb, hogy a második verziót választják. Az viszont egyértelmű, hogy a magyar kormány rengeteget rontott Magyarország hitelén Brüsszelben, az okozott károkat nehéz lesz felszámolni. Főleg, mivel az olajügy valóban fontos lesz most, és akár eredményeket is lehetne elérni. Az iráni konfliktus következtében az EU is szeretne valamit kezdeni az energiaárak emelkedésével. A magyar kormány egyetlen megoldási javaslata a visszatérés az orosz fosszilis energiához, amitől a legtöbben egyelőre elzárkóznak, ám a belgák már pedzegetik, hogy hosszú távon az unió kénytelen lesz megtenni ezt a lépést. Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI Orbán Viktor érkezik az uniós tagállamok csúcstalálkozójára Brüsszelben 2025. december 18-án. 28. rendszer Az olajkrízis mellett egy másik fontos magyar prioritásban, a versenyképesség javításában is előrelépés születhet. A bizottság már a csúcs előtti napon bemutatja az úgynevezett 28. rendszert, ami egy átfogó, a 27 tagállam felett álló szabályozási szisztéma lenne a cégek számára. A híres Draghi-jelentés régóta követelte ezt, mert Mario Draghi volt uniós jegybankelnök és olasz miniszterelnök a tagállamok közötti szabályozási különbségeket azonosította az európai gazdasági fejlődés fő akadályaként. Addig nem lehet olyan gazdaságot csinálni, mint Amerikának van, amíg más szabályok vonatkoznak egy olasz, egy magyar és egy német cégre, hiszen nem tud olyan simán befektetni egy magyar startupba egy olasz cég, mint a saját országában tehetné. A 28. rendszer erre szeretne megoldást kínálni, bár a kiszivárgott tervek szerint jóval elmarad ettől. Egyelőre úgy látszik, csak az egyszerűsített cégalapítást sikerülhet megoldani, pedig a probléma nem a cégek alapításával, hanem a méretük növelésével van a kontinensen. A szándék mindenesetre megvan, és egy pontosabb tervet is be szeretnének mutatni a gazdasági szabályok lazításának jövőjéről. És lesz díszvendég is csütörtökön: Volodimir Zelenszkij bejelentkezése mellett az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres is részt vesz a csúcson, ami Orbán Viktor mostani ciklusában mindenképpen az utolsó lesz. Hogy tényleg az utolsó fellépése-e, az április 12-én dőlhet el.