Olimpiáról álmodik az emberiség történetének legrégebbi, primitív téli ösztönsportja

2026-03-01 - 13:04

Japán második, a világ 21. legnagyobb szigetén, Hokkaidón minden év februárjában extrán megpezsdül az élet: a mindössze 3000 fős kis települést, Szobecut ellepik a hógolyózás szerelmesei. 37 éve egy őrült ötletből kiindulva létrejött a yukigassen nevű sportág, amely olyan népszerűvé vált, hogy már a téli olimpia kapuján kopogtat. És a szervezők, ötletgazdák érvelését hallgatva, akár létjogosultsága is lehetne. 6 fotó Válságból igazi vonzerő Hokkaidó egyik aktív vulkánjának lábánál kiáltások harsannak, a versenyzők felmérik egymás pozícióját, hógolyók süvítenek a levegőben, a találat pedig egyik oldalon életet, a másikon végzetet jelent. A yukigassen lényegében nem más, mint egy hógolyócsata, amely 37 éve indult hódító útjára. A yukigassen sporttá alakításának ötlete egy válságból született. A Hokkaidó szigetén található Usu-hegy környéke az ország egyik legaktívabb vulkanikus területének számít, ahol a termálforrások közvetlenül a vulkáni működésnek köszönhetik létüket. Míg egykor a látogatók azért özönlöttek Szobecuba, hogy élvezzék a hőforrásokat, az Usu-hegy 1977-es kitörése hirtelen leállította a környék turizmusát. A lakosok kényszerpályán mozogtak, és azon gondolkodtak, hogyan tehetnék városkájukat újra ismertté. Aztán egy hógolyócsatát játszó turistacsoport láttán hirtelen ötletük támadt: mi lenne, ha ez menthetné meg a települést? Már csak a szabályok papírra vetése, a speciális sisakok kifejlesztése és egy hógolyóformázó gép feltalálása maradt hátra, és íme, megszületett a yukigassen, amelynek első nemzetközi versenyére (Showa-Shinzan Nemzetközi Yukigassen) 1989-ben került sor. A sportág három évvel később elterjedt Ausztráliában, majd Finnországban, ahol 1995-ben országos szövetséget hoztak létre. Oroszország és Észak-Amerika sem maradhatott ki, így manapság már 13 országban játsszák hivatalosan. Úgy, ahogy őseink tették A 2013-ban megalapított Yukigassen Sportok Nemzetközi Szövetsége azt a célt tűzte ki maga elé, hogy elterjessze a játékot világszerte. „Ez egy primitív, szinte ösztönsport az emberek számára” – mondta Judzsi Ano, a torna szervezőbizottságának elnöke a The Japan Timesnak. Őseink biztosan ugyanezt tették. Ez az emberiség történetének legrégebbi téli sportja: őseink jóval a korcsolyázás vagy a síelés előtt már hógolyóztak. Ez a legnagyobb vonzereje. Ano szerint az idei milánói–cortinai téli olimpián alig voltak csapatversenyek, ez pedig esélyt adhat arra, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is felfigyeljen szeretett játékukra. Egy igazi csapatsport A yukigassen nem egy felnőttekre szabott gyerekjáték, sokkal inkább egy rendkívül taktikus, sakkhoz hasonló technikai sport, amely pontos szabályokkal rendelkezik. Egy 10 méter széles és 40 méter hosszú pálya két felén egy-egy csapat foglal helyet, a térfeleken a csapatzászló mellett stratégiailag elhelyezett, három-három hóból vagy műanyagból készült fedezék található. A cél az ellenfél zászlajának megszerzése vagy a másik csapat összes játékosának kiiktatása úgy, hogy eltalálják őket hógolyókkal. Egy szettben/menetben minden csapat 90 darab, speciális géppel előállított, ugyanolyan átmérőjű hógolyót használhat. Egy csapat hét aktív játékosból áll, négy támadóból (ők a pálya feléhez közelebb foglalnak helyet, feladatuk az ellenség eltalálása és a zászló megszerzése), illetve három hátvédből (feladatuk a védekezés és a hógolyó-utánpótlás biztosítása). A kerethez tartozik még két-két cserejátékos, akik a szettek között cserélhetők. A bejegyzés megtekintése az Instagramon Tim Antonsen (@timantonsen) által megosztott bejegyzés Egy mérkőzés két nyert menetig tart, egy-egy menet egyaránt háromperces. Egy szettet az alábbi módokon lehet megnyerni: sikerül megszerezni az ellenfél zászlaját, sikerül az ellenfél összes játékosát kidobni hógolyóval, a három perc lejártával az egyik csapatnak több játékosa marad, a három perc lejártával a létszám egyenlő, de a pontozó bírók a mutatott aktivitás alapján az egyik fél javára döntenek. Komoly taktika mentális kihívással „Nyolc játékvezető néz minden mérkőzést, ahol 180 hógolyó repülhet egy háromperces szett alatt. A pontos megítélés szinte lehetetlen. Amíg ezt a problémát nem oldjuk meg, nehéz lesz beverekedni magunkat az olimpiára” – nyilatkozta a The Japan Timesnak az 55 éves Atasu, aki több mint harminc éve játszik yukigassent, és csak a becenevét árulta el. Így aztán a szabályokban fontos szerepet kap a fair play: amennyiben egy játékost bárhol (ruha, sisak, test) eltalál egy hógolyó, azonnal el kell hagynia a pályát. Amennyiben a hógolyó a földről vagy a fedezékről pattan vissza, az nem számít találatnak. A pályán a nyers erő nem elég, a Japán Yukigassen Szövetség szerint a játék nagyon komoly taktikát és mentális kihívást igényel. „Amikor megütnek, fáj, de leginkább csak a büszkeségednek árt” – mesélte Takahasi Tosihiro, egy 48 éves köztisztviselő. Ami az idei viadalt illeti, február 21-22-én több mint 1000 játékos érkezett Szobecuba, de a 118 csapat között egyetlen külföldi sem akadt (a győztes az észak-hokkaidói NMT lett). A helyiek elismerték, hogy egyre nehezebb játékosokat toborozni, ezért a yukigassen népszerűsítése, a regisztrált játékosok számának növelése és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megnyerése érdekében a sportágnak paradox módon el kellett szakadnia a hótól. Hógolyó helyett műanyaglabdákat fejlesztettek ki, hogy edzőtermekben vagy a strandon is játszható legyen, ezáltal egy szezonális csatából egész évben játszható globális sportággá váljon. Az olimpia nem a sportolókról szól? Az idei téli olimpián egyetlen új sportág mutatkozott be, a síalpinizmus három számban képviseltette magát: férfi és női sprintben, illetve egy vegyes váltóban. 2030. február 1-17. között a francia Alpok ad otthon a következő játékoknak, amelyeket négy fő régióban – Haute-Savoie, Savoie, Briancon, Nizza – rendeznek meg. A NOB állítólag két téli olimpiai sportág eltávolítását fontolgatja, míg öt új sportág reménykedik abban, hogy helyet kap a programban. A hírek szerint veszélybe került az északi összetett és a snowboard párhuzamos óriás-műlesikló száma, nem véletlen, hogy a csehek kétszeres olimpiai és háromszoros világbajnoka, Ester Ledecka aggodalmát fejezte ki a hódeszka esetleges háttérbe szorulása miatt. Sajnos az olimpia nem a sportolókról, hanem a show-ról, a versenyekről, a pénzről és a politikáról szól – mondta. Közben Edgar Grospiron, a 2030-as játékok szervezőbizottságának elnöke elismerte, hogy több új sportág is bemutatkozhat. Hogy mi jöhet szóba? 3×3-as jégkorong, amelyet az ifjúsági téli olimpián már kipróbáltak. Gyorsasági síelés (speed skiing), amely az 1992-es albertville-i téli olimpián már szerepelt bemutató sportágként. Telemark-síelés, a sízés egyik legősibb, elegáns, „szabad sarkú” technikája, amely komoly hagyományokkal bír, és a nemzetközi Síszövetség (FIS) már évek óta lobbizik az olimpiai státuszért. Cyclo-cross, a terepkerékpározás téli változata. Terepfutás, amely Sebastian Coe, a World Athletics elnöke szerint új lehetőségeket nyitna az afrikai sportolók számára, hogy először nyerjenek téli olimpiai érmet. Jégmászás, amelynek egyik fő terepe éppen a francia Alpok, ahol Champagny-en-Vanoise számos alkalommal adott otthont világkupának, és a helyszínt nemrégiben felújították.