Nem vizsgálja Péterfalvi Attila hivatala, hogyan kerülhettek a kormányhoz a gyöngyösi tüntetők adatai

2026-02-06 - 11:56

Nem vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), hogy miként kerültek Lázár János építési és közlekedési miniszterhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz, illetve a kormánypárti médiához a Gyöngyösön tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai, illetve azokat miként hozhatták nyilvánosságra – derült ki abból a válaszból, amelyet lapunk érdeklődésére adott Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke, akinél arra kérdeztünk rá, indít-e az általa vezetett hatóság vizsgálatot az ügyben akár hivatalból, akár bejelentés alapján. A Péterfalvi a 24.hu-nak küldött levelében kifejtette: Az adatkezelés érintettjei (...) érintetti joggyakorlással élhetnek a videót nyilvánosságra hozó adatkezelők felé, melyben tájékoztatást kérhetnek az általuk kifogásolt adatkezeléssel kapcsolatos információkról. A NAIH-elnök levelében említett videó Lázár Facebook-oldalán jelent meg múlt szombaton, nem sokkal azelőtt, hogy Orbán a Digitális Polgári Körök hatvani gyűlésén a Gyöngyösön tüntetőket erőszakos bűnözőkként állította be, hivatkozva a már nyilvánosságra hozott adatokra. Péterfalvi Attila válasza a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekmények elkövetésével vádolt kormányellenes tüntetők Lázár Jánoshoz fordulhatnak a róluk nyilvánosságra hozott szenzitív személyes adatok ügyében. „A hatóság kibújik a felelősség alól, és azokra mutogat, akiknek visszaéltek az adataival” A NAIH válaszának értelmezéséhez segítséget kértünk a TASZ Közéleti Részvételi Programjának szakértőjétől. Remport Ádám szerint a NAIH válasza arra utal, a hatóság elkerülné, hogy hivatalból fellépjen az ügyben, holott ezt a jogszabályok szerint megtehetné, alapjogvédelmi szervként pedig kifejezett kötelessége lenne ez, különösen akkor, ha hatalmi pozícióban lévő kormányzati szereplők esetleges visszaéléséről van szó. A szakértő érvelése szerint bár nem minden ügyben „kötelező” hatósági vizsgálatot indítani, a NAIH-nak mégis rendszerszinten kellene érvényt szereznie az adatvédelemnek. A hatósági fellépés különösen indokolt lenne olyan esetekben, amikor egyenlőtlen hatalmi viszony áll fenn a felek között, hiszen az alapjogvédelem éppen ennek az ellensúlyozását követelné meg. Lázár János és a roma tüntetők esete pedig kétségkívül ilyen. Különösen visszás az adatvédelmi hatóságtól, hogy annak ellenére, hogy a feladata lenne megvédeni az állampolgárok jogait, és rendelkezik is az ehhez szükséges erős eszközökkel, aktív fellépés helyett a kormánnyal szemben kiszolgáltatott érintettekre hárítja a jogérvényesítést – érzékeltette a helyzetet a szakember. Több sebből vérzik az ügy Az, hogy nyilvánosságra hozták a gyöngyösi tüntetők állítólagos adatait, legalább három problémát felvet. Bűnügyi személyes adatokat csak szigorú előírások mellett, célhoz kötötten lehet kezelni és megismerni az eljárásokban, vagyis ezekhez sem a média, sem politikusok nem férhetnek hozzá. Ha valaki megszerez is ilyen adatokat, nyilvánosságra akkor sem hozhatja azokat. Bár a Lázár-videóban az állítólagos bűnelkövető tüntetők arcát elhomályosították, a korábban már bemutatott felvételek alapján pontosan azonosíthatók, helyben pedig valószínűleg a felvételek sem kellettek ehhez. A miniszterelnök a múlt szombati, hatvani beszédében úgy fogalmazott: Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban, akiket a Tisza odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön. (...) Ezért utána is mentem, hogy mi a helyzet. Megnéztem, hogy mégis kikhez volt szerencsénk. Mohos Márton / 24.hu Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán 2026. január 10-én a Hungexpón. Az továbbra is rejtély, hogy a tüntetők állítólagos „priuszának” Orbán miként tudott „utánamenni”, ahogy az is, hogy honnan származnak a Lázár-videóban szerepeltetett szenzitív személyes adatok. Péterfalvi Attila erről ugyanis azt írta: a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat konkrét jogszabályok rögzítik, beleértve azt is, hogy ezeket a különleges személyes adatokat ki, hogyan, milyen körülmények között ismerheti meg. Az adatvédelmi hatóság vezetőjének válaszlevelében semmi nem utal arra, hogy a hatóság aggályosnak tartaná, hogy kormányellenes tüntetők bűnügyi személyes adatai kormánytagoknál vagy a kormánypárti sajtóban kötnek ki, holott a lapunk által korábban megkérdezett szakértők szerint ez aligha történhetett meg szabályos adatkezelés mellett. Amint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a videót közzé tevő Lázár János egyetlen esetben ismerhette volna meg az általa közölt adatokat: ha sértettként feljelentést tesz, a rendőrség nyomozni kezd, és azonosítja a potenciális elkövetőket. Ilyenkor a feljelentőnek lehetősége van iratbetekintésre, ám ez a folyamat Lázár csütörtöki fóruma és a szombati videó megjelenése között aligha futhatott volna végig, ráadásul a miniszter nem is jelezte, hogy feljelentést tett volna. Lázár János a cikkünk megjelenése után a pusztaszabolcsi lakossági fórumát követően a hírbe hozott tüntetőkről közölte, hogy a rendőrség nyilván igazoltatta őket, utána a belügyminiszter nyilván jelentett a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó. Én annyit tudok, amennyit a kormány tagjai tudhatnak. A miniszter állítását később a rendőrség egyértelműen cáfolta, mondván: a gyöngyösi fórum kapcsán senkit nem igazoltattak. Lázár a csütörtöki váci fórumán sem adott magyarázatot arra, hogyan tudta monogrammal együtt közölni az érintettek állítólagos bűnlajstromát – sajtóhírekre hivatkozott, holott mongoramok még a Magyar Nemzet vonatkozó (szintén ismeretlen forrású) cikkében sem szerepeltek, azokat Lázár előtt csak a Fidesz hozta nyilvánosságra. Amint azt Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak korábban elmondta: a kormányfő – tisztségéből fakadóan – kaphat ugyan összefoglaló jellegű tájékoztatásokat a nemzetbiztonsági és rendészeti szervektől, azonban ezek nem tartalmazhatnak személyekhez köthető bűnügyi személyes adatokat. Rádadásul a kormányfőt semmi nem jogosítja fel arra, hogy akár tüntetőkről, akár bárki másról nyilvánosan büntetett előéletre vonatkozó állításokat tegyen – akár általánosságban, akár konkrét bűncselekmények megjelölésével. Számos, politikailag érzékeny ügyben vizsgálódott már a NAIH Nem ritka, hogy a NAIH politikailag érzékeny ügyekben folytat vizsgálatot akár hivatalból, akár bejelentés nyomán. Legutóbb a Tisza Világ telefonos applikációval kapcsolatos adatszivárgás ügyében érezte úgy a hatóság, hogy szükséges fellépnie. Ebben az ügyben a NAIH a tavaly novemberben kiadott közleménye szerint hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat több olyan kormánypárti médiummal szemben, amelyek a Tisza támogatóit térképre gyűjtő honlapra mutató linket cikkükben közölték, illetve felhasználták a Tisza Párt adatbázisait érintő potenciális adatvédelmi incidens nyomán nyilvánosságra került személyes és különleges adatokat. A tiszás adatszivárgást követően az ellenzéki párttal szemben is eljárást indítottak az adatok kezelésével és szabad áramlásával kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül felidézhető, hogy 2022-ben a hatóság szintén több különböző vizsgálatot szentelt az akkori ellenéki pártok és jelölő szervezetek által kiküldött SMS-ek és emailek ügyében. Külön vizsgálat indult Márki-Zay Péter mozgalmának 2022. április 3-án kiküldött SMS-ei, a Párbeszéd 2022. március 16-i kampány e-mailjének adatkezelése, a 2022. március 29-i tömeges kampány SMS-ek ügyében, és így tovább. Szintén gyakran fordul elő, hogy a NAIH kifejezetten bűnügyi személyes adatokkal való visszaélések miatt indít hivatalból vagy kérelemre vizsgálatot. Visszakérdeztünk a NAIH-nál, hogy ezek az ügyek miben különböznek a mostanitól, amelyben nem indult vizsgálat. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. Róka László / MTVA / MTI A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság irodáinak épülete a főváros V. kerületében, a Falk Miksa utcában. Emlékeztetőül: február 22-én Lázár János a Balatonalmádiban megtartott fórumán a magyar cigányokról azt mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.” A miniszter mondatai széles körben tiltakozást váltottak ki, olyannyira, hogy pár nappal később Lázár bocsánatkérésre kényszerült, a múlt héten Gyöngyösön pedig tiltakozók zavarták meg a fórumát.