„Nem így képzeltem el a filmrendezést” – hogyan lehet független filmet készíteni Magyarországon, és mi számít sikeresnek?

2026-03-21 - 16:01

Jelenleg nem tudom elképzelni, amit a Filmművészeti Egyetem végén még gondoltam. Vagyis, hogy ha van egy filmrendezői diplomám, akkor filmrendező vagyok, tehát filmeket csinálok sorban. Hiszen ez a munkám. Így foglalja össze Reisz Gábor, hogyan látja ma a filmrendezői karrierjét. A tervezhetetlenség és a kiszámíthatatlanság nem vette el a kedvét a filmezéstől: március második felében kezdi forgatni legújabb, Ember végez című filmjét. Független gyártásban, ahogyan előző rendezése, a Magyarázat mindenre is készült. Reisz közel sincs egyedül. A mozikba kerülő magyar filmek nagy része manapság az államtól független forrásokból készül. Olykor ráadásul váratlan sikert aratnak, mint 2024 végén Herendi Gábor családi vígjátéka, a Futni mentem, vagy az elmúlt hetekben Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon című pszichothriller. A Futni mentemet 740 ezren nézték meg moziban, az Itt érzem magam otthon pedig március közepére átlépte a 180 ezer eladott mozijegyet. Ezek kiugró esetek, de bizonyítják, hogy a független filmek is számottevő közönséghez juthatnak el. Annak ellenére, hogy alacsonyabb költségvetésből készülnek, mint az államilag támogatott filmek, és ennek eredményeként a gyártónak és a forgalmazónak reklámra sem igen jut pénze. Milyen forrásokból készülhetnek magyar filmek, ha nem a legfőbb, állami pénzosztó szerv, a Nemzeti Filmintézet közvetlen támogatásával? Mekkora költségvetést lehet az államot kikerülve előteremteni, és ez milyen korlátokat szab a gyártás során? Milyen feltételekre és javadalmazásra számíthatnak a stábtagok, akik részt vesznek egy ilyen film elkészítésében? Mit jelent, ha egy független film anyagilag sikeres lesz? Vertigo média Futni mentem forgatása. Megüzenték nekik, hogy ne számítsanak állami támogatásra Sok rendező és nyomukban rengeteg más pozícióban dolgozó filmes számára a független filmkészítés maradt az egyetlen lehetséges stratégia a mai magyar filmgyártásban. Azért a rendezőket emeljük ki, mert ők nem nagyon tehetik meg, hogy bérmunkát vállaljanak más – akár külföldi, akár magyar állami támogatásból készülő – produkciók technikai vagy gyártói csapatában. Nem értenek hozzá, nem az a munkájuk, és nem is azért lettek filmesek. A legfőbb hazai filmszakmai pénzosztó szervezet, a Nemzeti Filmintézet támogatási politikája azonban az elmúlt években rendkívül szelektívvé vált. Kevesebb produkció kap gyártási támogatást, mint a korábbi években, de azok magasabb összegből gazdálkodhatnak. Számos alkotó viszont évek óta hiába pályázik: teljesen kiesnek a kedvezményezettek köréből. 2025-ben mindössze hat nagyjátékfilmet mutattak be itthon, amely a Nemzeti Filmintézettől kapott gyártási támogatást. A hatból az egyik a bemutatkozó nagyjátékfilmeket megfinanszírozó Inkubátor Programban készült, ahol alacsonyabb, jellemzően százmillió forint körüli összeggel számolhatnak az alkotók. Két, tavaly bemutatott filmet ugyanakkor több milliárdos költségvetésből forgattak. A tatárjárásról szóló 1242 – A Nyugat kapujában 3,7 milliárd forintba, az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonákat hősszerepbe helyező Sárkányok Kabul felett közel hatmilliárd forintba került – utóbbiból hárommilliárdot nem a Filmintézet, hanem a Honvédelmi Minisztérium állt. Jóval több független film készült tavaly. Többek között Olasz Renátó, Schwechtje Mihály, Fliegauf Bence, Salamon András, Deák Kristóf, Herendi Gábor és Rózsa Gábor rendezésében mutattak be olyan magyar filmeket, amelyek nem részesültek közvetlen állami támogatásban. A független filmezésre vállalkozó, jellemzően inkább arra kényszerülő alkotók szinte mind egyetértenek abban, hogy mellőzésük oka nem művészi, hanem politikai természetű, illetve visszavezethető a Filmintézet döntőbizottsági tagjaival kialakult, személyes konfliktusukra. Herendi és Schwechtje nekünk is nyilatkoztak arról, hogy a jelenlegi filmintézeti rendszerben nem számíthatnak gyártási támogatásra, és erről beszélt korábban Reisz is, akinek éppen a Színház- és Filmművészeti Egyetem erőszakos intézményi átszervezése ellen szervezett tüntetés után jutott eszébe a Magyarázat mindenre alapötlete. Pálfi György, akinek április elején mutatják be legújabb, Tyúk című független filmjét, 2021-es interjúnkban egyenesen úgy fogalmazott: A Filmintézet fideszes kifizetőhelyként működik. Szükségmegoldások nélkül el sem készülhetett volna az év magyar filmes sikere Eredetileg az Itt érzem magam otthon is a filmintézeti Inkubátor Programban kapott fejlesztési támogatást, a gyártását viszont már nem finanszírozták meg. Holtai Gábor rendező és interjúnkban a főszereplő, Lovas Rozi is arról beszélt, hogy a történet politikai áthallásai miatt utasították el a filmtervet. Az Itt érzem magam otthon ugyanis a foglyul ejtett hősnő lázadásáról szól egy zsarnoki családfő által irányított, megfélemlítésre és hazugságra épülő rendszerben (kritikánk a filmről itt olvasható). Forum Hungary Itt érzem magam otthon forgatása. Holtai egy ideig külföldi források bevonását tervezte, ebben az esetben a film angol nyelven készülhetett volna el. Végül azonban több magyar producer és gyártócég együttműködésével, minimális költségvetéssel itthon forgott le a film. Lovas Rozi és a film férfi főszereplője, Molnár Áron pedig executive producerként is részt vett a produkcióban, ami itt azt jelenti, hogy előre nem kaptak fizetést a munkájukért, csak utólag, a bevételből részesednek. Évekbe telt, mire összeállt a film költségvetése, és a független filmek esetében megszokott szívességek és rögtönzött megoldások nélkül így sem sikerülhetett volna leforgatni a filmet. Ezek közé tartozik, hogy Holtaiék a Magyarországon forgató külföldi stábok által is használt, de éppen ki nem bérelt kameratechnikával dolgozhattak – a Filmhu cikkéből derül ki, hogy a körülmények összjátéka folytán éppen egy olyan, csúcskategóriás Sony Venice kamerával, amilyet az utolsó Mission: Impossible filmben is használtak. Szükségmegoldás volt az is, hogy az utószinkront Veres Attila forgatókönyvíró lakásán vették fel, mert profi szinkronstúdiót már nem maradt pénzük kibérelni. A 2024 tavaszán leforgatott film végül másfél évvel később díjat nyert a különleges műfajfilmek közül válogató, sitgesi filmfesztiválon. Ezután kerülhetett magyarországi moziforgalmazásba, és mivel váratlan sikert aratott – a március 15-i hétvégéig már több mint 180 ezer mozijegyet adtak el rá –, a mozikkal és a forgalmazóval történő elszámolás után már az alkotók is könyvelhetnek el nyereséget. A pénzügyi siker azonban hazai filmek esetében a magas gyártási költségek és a magyar piac kis mérete miatt rendkívül ritka. Egyetlen alkotó sem független filmezésből fog meggazdagodni. A legtöbb független filmnek nyolcvanmillió forint a plafon Számos magyar filmrendezőnek jelen állás szerint az államtól független filmkészítés maradt az egyetlen járható út, amennyiben gyakorolni szeretné a szakmáját. Reisz Gábor már gyakorlottnak mondható ezen a terepen: éppen most kezdi forgatni a második független filmjét. Azért indulunk most jobb feltételekkel, mint legutóbb, mert az előző filmünk, a Magyarázat mindenre egy polccal vagy fél polccal feljebb tett minket a nemzetközi figyelem szempontjából – mondja lapunknak a rendező. Új, Ember végez című filmjébe a magyarországi és a világforgalmazó is minimálgaranciával szállt be. Ezt azt jelenti, hogy megfinanszírozzák a költségvetés egy kisebb részét a későbbi forgalmazási jogokért cserébe. A bemutatott film bevételéből aztán jó esetben visszakereshetik a saját befektetésüket. Adrián Zoltán / 24.hu Reisz Gábor Reisz filmjeinek állandó producere, Berkes Juli is a velencei filmfesztiválon díjat nyert Magyarázat mindenre sikerének tulajdonítja, hogy most forgalmazói minimálgaranciát kaptak. Emellett az olasz forgalmazójuk koproducerként is beszállt a gyártásba, ők teremtik elő a költségvetés huszonöt százalékát. Számíthatnak ezen kívül a szokásos filmszakmai adókedvezményre, ami a forgatáson elköltött pénz harminc százalékát jelenti. A költségvetésük a filmgyártó cég saját forrásaival – részben a Magyarázat mindenre teljes mértékben visszaforgatott nyereségével –, illetve magánadományokkal és a nemrég indított közösségi finanszírozásból összejött pénzzel egészül ki. Továbbá szponzorációs együttműködésekkel és a FilmJUS Alapítvány pályázatán nyert, kisebb összeggel is számolhatnak. Berkes szerint a számos különböző forrásból körülbelül nyolcvanmillió forint jön össze. Bár nyilvánvalóan nem ismeri az összes független film költségvetését, általánosságban úgy látja, negyven- és nyolcvanmillió forint körüli összeget tudnak összeszedni azok a produkciók, amelyek nem részesülnek az NFI közvetlen támogatásában. Van összehasonlítási alapja: Reisz Gábor filmjei mellett társproducerként dolgozott a szintén független gyártásban készült Szimler Bálint-filmen, a Fekete ponton, korábban pedig egyebek mellett az Inkubátor Programban készült Külön falka producere is volt. „Nagyjátékfilmben ingyen ne dolgozzon senki” Az alacsony költségvetés korlátokat is szab az alkotóknak, például alapvető kérdés, hány forgatási napot tudnak kigazdálkodni. „Még egyetlen betűt sem ütöttem le az új film forgatókönyvében, Juli már mondta, hogy húsz napnál többet nem forgathatunk” – mondja Reisz. Nem úgy ülök le írni, hogy leírhatok bármit. Így is vannak dolgok, amiken Juli elsápad, amikor olvassa a forgatókönyv első változatát. A rendező hozzáteszi, Berkes jól érzékeli, mik azok a jelenetek egy-egy közös filmjükben, amelyek nem feltétlenül alapvetően fontosak a történet szempontjából, viszont jellegzetessé, egyedivé tehetik a filmet. Reisz nem kedveli a kifejezést, de úgy fogalmaz, ezektől lesz szexi a film. Példákkal is szolgál: a Magyarázat mindenre végén található jelenetet, amelyikben az érettségizett diákok beszaladnak a Balatonba, sokba került leforgatni, de az alkotók szerint nem hiányozhatott a filmből. Ugyancsak drága lett volna ötven-hatvan statisztát kifizetni a főhős, Ábel megismételt érettségijének jelenetére, de ezt a részt sem akarták kihagyni. Végül a közösségi médián keresztül kerestek önkéntes statisztákat, így tudták leforgatni a jelenetet. Máskülönben Berkes alapelve, hogy mindenki, aki dolgozik a filmjükben, kapjon némi pénzt a munkájáért. „Sokkal kevesebbet tudunk adni, mint amennyit egy amerikai szervizprodukcióban vagy állami támogatásból készülő magyar filmben kapnának, de valamit szeretnénk. Ez szimbolikusan is fontos. Nagyjátékfilmben ingyen ne dolgozzon senki” – mondja a producer. Hozzáteszi, független produkcióként nagy kedvezményekkel bérelhetnek technikát, eszközöket a forgatáshoz, általában kilencven százalékos engedménnyel. Így is tizennyolc fős stábbal dolgozhatnak csak, ami inkább az egyetemi vizsgafilmjeik forgatócsapatát idézi, mint a professzionális, nagyjátékfilmes stábokat. „Senki sem szeret alkudozni, szívességeket kérni. Tudom, hogy amit kérek, mennyibe kerülne piaci áron. Emiatt független film producereként kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülsz” – mondja Berkes. Nem tudom, mennyivel lett így kreatívabb a produceri szakma. Azt látom, hogy sokkal nehezebb lett. „Mindenkinek áldozat, aki részt vesz benne” Berkes felvilágosít: onnan kezdve, hogy egy film magyarul szólal meg és a moziban bemutatott filmek túlnyomó része százezer alatti nézőszámot hoz, nem nagyon jöhet össze a kasszarobbantás. A Magyarázat mindenre különleges eset volt: húsz országba adták el a forgalmazási jogokat, és összesen 93 ezren nézték meg moziban a filmet. Így volt némi nyereségük, amit visszaforgathattak az Ember végez költségvetésébe. Cirko Film A Magyarázat mindenre forgatása. „Gábor ezeken a filmeken tizedáron dolgozik, de mindannyian meghozzuk azt a döntést, hogy ebben a pár hónapban nem nagyon keresünk pénzt – mondja Berkes. – Azért dolgozunk, mert nagyon hiszünk a filmben. De a független filmezés mindenkinek áldozat, aki részt vesz benne.” Reisz úgy fogalmaz, a független filmezés megváltoztatta a filmkészítéshez való viszonyát: „Csak abba kezdesz bele, amit nagyon meg akarsz csinálni. Nem így képzeltem el, és a kortársaim közül senki nem így képzelte el a filmrendezést.” Ugyanakkor a rendező hozzáteszi, nem egyértelmű, hogy az államilag támogatott filmezés rendezőként anyagi értelemben sokkal jobban megéri: Az egyetlen teljes mértékben állami film, amit csináltunk, a Rossz versek három évet vett el az életünkből. Ha visszaosztom a pénzt, amit kaptam érte, a középiskolai tanárok havi keresete sem jön ki belőle. Minden nehézség ellenére Berkes és Reisz most megint lelkesek. Filmjük költségvetéséből tizenhárom millió forintot szeretnének közösségi finanszírozásban összegyűjteni. A megcélzott összeg fele egy hét alatt összejött. Március második felében kezdik a forgatást. Húsz napjuk lesz rá. Filmjük történetéről annyit lehet tudni: „Az Ember végez egy kiégett festőből lett banki alkalmazott története, aki épp megtudja, hogy apa lesz, miközben a társasházi lakásában felbukkanó penész nyomán tragikomikus házforradalomba sodródik.” Reisz beszélgetésünk végén elárulta, hogy az egyetlen nap leforgása alatt játszódó film főszereplője a 2012-ben Angliába költözött Tompa Ádám lesz, akit nemsokára a magyar közönség a Blue Heron – Egy nyár emléke című, kanadai–magyar filmben is láthat majd.