Mutatjuk, hogyan kell szabályosan szállítani nagy mennyiségű aranyat és készpénzt

2026-03-06 - 14:24

Ha volt hivatalos papír, engedély a pénzszállítmányról, akkor nem jogos a magyar hatóság foglalása, ha viszont nem volt szabályos dokumentum, vagy nem egyezett a bejelentett érték, akkor intézkedni kell, és persze kideríteni, van-e köze pénzmosáshoz vagy terrorizmus finanszírozásához – mondta lapunknak egy névtelenséget kérő vállalkozó, aki ukrán partnerekkel is üzletel. Legalábbis ez következik a nemzetközi készpénzszállítás uniós szabályozásából, amelynek elsődleges célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása. Az Európai Unió egységes szabályozást alkalmaz a határokon átlépő készpénzre: eszerint nem tilos a szállítás, de azt be kell jelenteni. A készpénz fizikai mozgatásánál a főszabály az, hogy 10 ezer eurónál nagyobb összegű készpénzt nem vihet be senki (még turista sem) az EU-országokba – így Ausztriából Magyarországra sem – bejelentés nélkül. A vámhatóságnak pontosan meg kell adni azt is, milyen címletekben, mekkora összegről van szó, és ugyanez a bejelentési kötelezettség vonatkozik a nemesfémekre, így az aranytömbökre is. (Készpénznek számítanak ugyanis nemcsak a bankjegyek és érmék, hanem a csekkek, utazási csekkek, váltók, a legalább 90 százalékos aranytartalmú érmék, vagy 99,5 százalékos aranytartalmú aranyrudak/rögök is.) Fontos a pontosság, mert, ha nem valóságos a bevallás, akkor az adott összeg 10, 40 vagy 60 százalékának megfelelő bírság lehet a vége. Figyelmetlen turista esetében a büntetés helyszíni megfizetéséről a vámhatóság intézkedik. Amennyiben a bírságot nem fizetik meg a helyszínen, a vámhatóság jogosult a megfelelő összeget visszatartani. Bár az ukrán pénzszállítót feltartóztató akcióról részleteket cikkünk írásáig nem közöltek a magyar hatóságok, a lefoglalás, az őrizetbe vétel és pénzmosás gyanúja alapján úgy fest, hogy a helyben elintézhetőnél súlyosabb dologról lehet szó a két páncélozott pénzszállító jármű és hét kísérője esetében. Érdeklődtünk a NAV-nál, hogy mi volt a gond, be sem jelentették a szállítmányt, vagy esetleg pontatlanul adták meg a tételeket, illetve mi alapozza meg a pénzmosás gyanúját, miért vált gyanússá két külföldi bank közötti tranzitszállítás – amint válaszolnak, frissítjük a cikket. A főszereplő, az ukrán állami tulajdonú Oschedbank honlapján visszautasította a pénzmosás gyanúját, állításuk szerint az előírásoknak megfelelően jártak el, és a valós adatokat közölték: A pénzeszközök és értéktárgyak szállítását az Oschadbank a Raiffeisen Bank Austriával kötött nemzetközi megállapodás keretében és annak megfelelően végezte. A rakományt a nemzetközi szállítási szabályoknak és az alkalmazandó európai vámeljárásoknak megfelelően vámolták. Az ellopott autókban lévő értéktárgyak értéke 40 millió USD, 35 millió EUR és 9 kg arany. Az Oschedbank azt írja magáról, hogy vezető szerepet tölt be a jogi személyeknek nyújtott hitelek terén, mintegy 14 százalékos piaci részesedéssel, és mintegy 6 millió aktív ügyfelet szolgál ki országszerte. Az idén év elején a bank eszközei 515 milliárd hrivnyát, hitelportfóliója pedig 128,2 milliárd hrivnyát tettek ki. Az állami pénzintézet tavaly megduplázta a nyereségét, és rekordnak számító, 16,1 milliárd hrivnya nettó nyereséget ért el, az adózás előtti nyereség pedig meghaladta a 19 milliárd hrivnyát. Mykola Tys / SOPA Images / LightRocket / Getty Images Emberek sétálnak el az ukrán állami takarékpénztár, az Oschadbank fiókja előtt Lviv belvárosában. Az állami bank jelentős szerepet játszik a védelmi ipar finanszírozásában, az oroszokkal folytatott háború alatt a múlt év közepéig már több mint 17,5 milliárd hrivnya értékű hitelszerződést kötött az állami és magánvédelmi ipari gyártókkal. 2024-ben az ilyen vállalatokkal kötött megállapodások volumene csaknem megduplázódott 2023-hoz képest. A hitelek segítik a lőszergyártás, fegyver- és drónfejlesztés, a hadiipari termelés bővítésének finanszírozását, de a védelmi iparon kívül az energia, az infrastruktúra-helyreállítás és a kkv-fejlesztés területén is bővítést terveznek 2026-ban. A Raiffeisen Magyarországon is régóta jelen lévő osztrák kereskedelmi bank, amely a 7 nagynak számító hazai pénzintézet egyike. Nagy Márton gazdaságfejlesztési csúcsminiszter a minap arról beszélt, hogy túl sok bank van Magyarországon, ideje volna a konszolidációnak. Szerinte öt nagy bank maradhatna, ezek közül a nyerő négyest (az OTP, MBH, K&H UniCredit) meg is nevezte, a Raiffesen neve nem hangzott el, csak az, hogy az ötödik hely kiadó. A sajtóban eddig inkább a Raiffeisen orosz kapcsolatait feszegették, arról cikkeztek, hogy oroszországi leánybankjától szabadulna, és több milliárd eurós profitja ragadt bent az országban. A bank jogi vitákba keveredett oroszországi érdekeltségei miatt, és 2025-ben jelentős, 1,2 milliárd eurós leírást hajtott végre a Porfolió gazdasági portál cikke szerint. Az osztrák sajtó azonnal reagált a látványos magyarországi pénzfoglalásra, ám egyik orgánum sem kezdte boncolgatni a pénzszállítás részleteit, így azt sem, hogy egy tranzitszállítmánnyal mi dolga a magyar hatóságoknak, honnan kaphatták a fülest, van-e esetleg keresni való, hanem az elmérgesedett magyar-ukrán kapcsolatok állomásaival foglalkozik. Így tett a Die Presse is a letartóztatás-kiutasítás és a szállítmány lefoglalása sorozatról az ORF pedig azt írja: a Barátság kőolajvezeték miatt a két ország között amúgy is elmérgesedett vita szintet lépett. A német Der Spiegel nem áll meg a Barátság vezeték miatti konfliktusnál, emlékeztet az Ukrajnának szánt 90 millió eurós EU-hitel blokkolására, valamint Orbán és Zelenszkij szócsatáira.