Most először juthat állami pénzhez a Tisza
2026-03-13 - 06:04
A legtöbb kampánypénz a Fidesz-KDNP-nek, a Tisza Pártnak és a Mi Hazánknak jár, mivel minden egyéni választókerületben állítottak képviselőjelöltet. Nekik az országos listájukért 1 milliárd 29 millió forint jár, ehhez hozzáadódnak az egyéni jelöltekért járó pénzek (egy képviselőjelölt után az idén 1 millió 724 ezer forint) – ez így összesen pártonként 1 milliárd 212 millió forintot jelent. A Tisza most jut először állami pénzhez. Magyar Péter pártelnök korábban a 24.hu-nak egy háttérbeszélgetésen azt mondta, igénybe veszik a költségvetési pénzt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a valós kampányköltségek ennél jóval nagyobbak, amit magántámogatásokból fognak fedezni, de így sem tudják megközelíteni azt az összeget, amit a Fidesz költ a kampányra. A Demokratikus Koalíció 172 millió forinttal kevesebb állami kampánytámogatást vehet igénybe, mint a jelöltállításban élen végző három párt. Mindez annak tudható be, hogy a párt által támogatott Czeglédy Csaba függetlenként kívánt indulni Szombathelyen. Márpedig az a párt, amelyik nem indít minden választókerületben jelöltet (de legalább 80-ban igen) 858 millió forintot kap a kampányra. Ennyihez juthat hozzá számukra kedvező esetben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is, mivel éppen 80 képviselőjelöltjük adta le az ajánlóíveket, bár többük indulása még jogorvoslat alatt van, és ha végül kevesebb (de a listaállításhoz szükséges 71-nél több) jelöltjük lesz, akkor be kell érniük 686 millió forinttal. Van, amikor vissza kell fizetni a pénzt Varga Jennifer / 24.hu A kisebb pártoknak azonban nem minden kockázat nélküli az állami kampánypénz felvétele, mert rossz szereplés esetén vissza kell fizetni azt. Az egyéni jelölteknél 2 százalék alatti eredmény után követeli vissza az állam a támogatást, ami a két nagy párt, illetve a Mi Hazánk politikusain és néhány népszerűbb független jelöltön kívül mindenki mást fenyeget. Az országos listánál 1 százalék alatti eredmény után aktiválódik a visszafizetési kötelezettség, amelyet az állam az adott párt vezető tisztségviselőin hajt be. Eddig egy párt fizette vissza a támogatást A Juhász Péter vezette Együtt a 2018-as országgyűlési választáson nem érte el az egy százalékot, így az öt elnökségi tagtól követelte vissza az állam a 198 millió forintos felvett kampánytámogatást. Juhászéknak közösségi gyűjtés segítségével sikerült törleszteniük a tartozást. Más, egy százalék alatt végző alakulatról nem tudunk, hogy visszafizette volna a támogatást, mert ezek jellemzően olyan kamupártok voltak, melyeket strómanok vezettek, akiktől semmit sem tudott az állam behajtani. A kamupártbiznisznek ugyanakkor nagyjából véget vetett, hogy a korábbi 27 helyett 2022 óta már 71 választókerületben kell sikeresen jelöltet állítania egy pártnak az országos lista állításhoz. A 2018-ban még 23 pártlistából így négy évvel ezelőtt hat lett, most pedig mindössze öt lista közül választhatunk. A Kutya Párt nem veszi fel az egyéni jelöltekért járó támogatásokat, de állításuk szerint nem a kétszázalékos szabály miatt. Az országos listáért kapott kampánytámogatás elegendő nekünk – magyarázta Nagy Dávid pártigazgató, listavezető a 24.hu-nak. Arra a kérdésünkre, nem tartanak-e attól, hogy az egy százalékot sem érik el listán – mivel a 21 Kutatóközpont legfrissebb kutatása csak ennyire mérte őket –, és vissza kell fizetniük ezt az összeget, Nagy azt felelte: nem bíznak a közvélemény-kutatásokban, és jobb szereplésre számít. A jogszabály lehetőséget ad az egyéni jelölteknek, hogy felajánlják a pártjuknak a nekik járó támogatást. Ez esetben nem tőlük, hanem a pártjuk vezető tisztségviselőitől hajtják be a pénzt két százalék alatti szereplés esetén. Megkérdeztük a DK-tól, náluk mi az eljárás: felveszik-e a jelöltjeik a támogatást, vagy lemondanak erről a pártjuk javára? „A Demokratikus Koalíciónál nincs erre vonatkozó központi iránymutatás, a jelöltek minden esetben magunk döntenek ebben a kérdésben” – válaszolták. Arra azonban nem reagáltak, nem tartanak-e attól, hogy vissza kell fizetniük az állami kampánypénzeket. (Őket a 21 Kutatóközpont a biztos pártválasztók között 2 százalékra mérte.) Némi meglepetésre a Szolidaritás-Munkáspárt szövetség is próbálkozott a listaállítással, de minden jel szerint eredménytelenül, bár a jogorvoslati eljárások még nem zárultak le, úgy fest, hogy nincs 71, kellő számú ajánlást összegyűjtő jelöltjük. Válaszukból az derült ki, hogy a jelöltek után járó támogatásokat sem veszik igénybe. Amikor rákérdeztünk, hogy a szerepléstől függő visszafizetési kötelezettség miatt mondanak-e le a támogatásokat, ezt válaszolták: Ahogy eddig is, ezután is nulla forint állami pénzből működünk. Kőrös Gábor / 24.hu Kerestük az országos listát nem állító, de nagyjából hatvan képviselőjelöltet indító Jobbikot is, hogy felveszik-e a kampánytámogatást, ám nem reagáltak.