Mit művelt az orosz propaganda Moldovában? Összeszedtük, mit tudni a gépezet irányítójáról, aki a hírek szerint már a magyarországi választás befolyásolásán dolgozik

2026-03-14 - 05:04

A VSquare és a Financial Times is úgy tudja, orosz beavatkozás készül Magyarországon az április 12-i választás előtt. A legtöbb hír megemlíti, hogy az orosz módszerek kísérleti laboratóriuma az elmúlt években a Moldovai Köztársaság lehetett, ahol olyan szakértők dolgoztak, akik hazánk esetében is aktivizálhatták vagy aktivizálhatják magukat. A budapesti orosz nagykövetség is reagált a VSquare és Panyi Szabolcs értesüléseire. A diplomáciai képviselet közleményében leszögezte: „Szergej Kirijenko vagy Vadim Titov vezetésével egyetlen orosz delegáció sem dolgozik a nagykövetségen”. A Roszatom két egykori vezetőjéről van szó, akik jelenleg Vlagyimir Putyin elnök adminisztrációjában töltenek be fontos állást. A hazai hírekben nem igazán szerepel, hogy Kirijenko komolyabb poszton is állt egykor: ő volt a legfiatalabb orosz kormányfő 1998-ban, Borisz Jelcin idején. Kirijenko most az orosz elnöki adminisztráció kabinetfőnökének helyettese, szerepe elsősorban a koordináció, hiszen több orosz szervezet is foglalkozik politikai befolyásolással. A VSquare híreiben a GRU, a katonai hírszerzés szerepel, mint amelyik az embereit Budapestre küldte, a Financial Times inkább a Social Design Agency (SDA) propagandaszervezetre utal. Ezeknek a tevékenységét a Kremlben igyekeznek összehangolni, és ebből a szempontból nemcsak Kirijenko, hanem a főnöke, Anton Vaino, az elnöki kabinet vezetője is fontos Anton Sehovcov ukrán politológus szerint. Káosz és Putyin felemelkedése Vaino a BBC 2016-os híre szerint írt egy tanulmányt, igyekezve megérteni a társadalom működését. Ez ugyanis szerinte túl bonyolult lett ahhoz, ezért a kormányoknak új utakat kell keresniük a szabályozásra. A tanulmányban Vaino leír egy bizarr szerkezetet, a „nooszkópot”, amely a „globális tudatba” képes behatolni, és „észlelni és regisztrálni tudja a bioszférában és az emberi tevékenységekben végbemenő változásokat”. Vaino gondolatai a társadalom megértéséről áttételes módon az orosz elnök, Putyin számára is jól jöhettek. A BBC szerint az elnök már régóta dolgozott azon, hogy a kilencvenes évek káosza után rendet teremtsen az orosz világfelfogásban. Az elnöki adminisztráció korábbi helyettes kabinetfőnöke, Vlagyiszlav Szurkov találta ki például a „menedzselt demokrácia” fogalmát, amely a putyini autokratikus hatalomgyakorlás egyfajta megideologizálásának számított. Szurkov idején kezdődött el a valóság és a fikció összemosása is, amit olyan újságírók és propagandisták kezdtek el a gyakorlatba is átvinni, mint Dmitrij Kiszeljov, a Russia Today médiahálózat főnöke. De mi is volt az a káosz, amiből Putyin ki akarta ragadni Oroszországot? Itt jutunk el a jelenlegi orosz államgépezetben Szergej Kirijenkóhoz, aki 1998-ban pár hónapig Oroszország miniszterelnöke volt. Kormánya 1998-ban – durván leegyszerűsítve – azért bukott meg, mert a fiatal miniszterelnök takarékossági csomagot hirdetett, de a törvényhozásban a kommunisták és szövetségeseik nem szavazták meg az intézkedéseket. Ezért nem kaptak a szükséges reformokhoz hiteleket, a rubelt le kellett értékelni, és kitört a hírhedt 1998-as orosz pénzügyi válság. POOL / AFP Szergej Kirijenko hallgatja Szergej Sojgu katasztrófavédelmi (később honvédelmi) miniszter tájékoztatását 1998-ban. A krízis miatt államcsődöt jelentett Oroszország, majd lemondott a Kirijenko-kormány. Ez volt az a pillanat, amikor a titkosszolgálatok élén cserét hajtott végre az akkori orosz elnök, Jelcin, és kinevezte a KGB-utód FSZB élére az addig szinte ismeretlen volt titkosügynököt: Vlagyimir Putyint. Aki egy év múlva miniszterelnök, két évvel később, 2000-ben pedig már elnök volt. Kirijenko hamarosan az állami atomenergiacég, a Roszatom élére került, majd a putyini adminisztrációban kabinetfőnök-helyettessé avanzsált. E minőségében koordinálja az orosz propaganda- és befolyásolási tevékenységet a volt szovjet utódállamokban, és feltehetően Kelet-Közép-Európában is. Befolyásolási technikák Andrey Pertsev, a Carnegie Politika kiadvány szerzője egy tavaly júliusi cikkében rámutat arra, hogy Kirijenko az elmúlt két évben terjesztette ki a befolyását olyan külpolitikai területekre, amelyekkel korábban nem foglalkozott, mivel a belpolitikára koncentrált. Külpolitikai stílusa különbözik is elődjeiétől, Szurkovétól, illetve Dmitrij Kozakétól. Míg az elődök igyekeztek diszkréten kezelni az orosz beavatkozást más államok belügyeibe, Kirijenko ezt nyíltan teszi. Ezért nem meglepő, hogy a budapesti orosz nagykövetség reagál a VSquare hírlevelére vagy Magyar Péterrel vitatkozik a befolyásszerzésről. Kirijenko aktivizálta magát például 2024-ben a Kreml-barát abház politikus, Badra Gunba elnökké választásában. Elment Abháziába, és kamerák elé állt Gunbával együtt. Az abház politikus az elnökválasztás első körét nem tudta megnyerni, de a másodikban győzött. Putyin értékelte Kirijenko szerepét a sikerben, és személyesen is találkozott az új abház vezetővel. Sergei BOBYLYOV / POOL / AFP Vlagyimir Putyin orosz elnök 2025. március 5-én a moszkvai Kremlben találkozott Badra Gunbával, a grúziai szakadár régió, Abházia megválasztott vezetőjével. A volt kormányfő ezután terjesztette ki a befolyását más térségekre is: Kozaktól megszerezte a Dél-Oszétiával, Moldovával és Örményországgal kapcsolatos ügyek intézését. Szurkov és Kozak korábbi módszereivel szemben Kirijenko változtatott a volt szovjet tagköztársaságokkal és autonóm területekkel kapcsolatos politikán. Bár azelőtt is megtörtént, hogy lelepleződtek a titkos befolyásolási akciók, Kirijenko nyíltan lépett fel a „Közel-Külföldön”, ahogy a volt Szovjetunió nem orosz utódállamait nevezik Moszkvában. A befolyásolás és propaganda csak az egyik módszer ugyanis Kirijenko eszköztárában. A Grúziától elszakadni akaró, oroszbarát Abháziában például úgy viselkedett, mintha egy látogatóba érkezett politikai főnök lenne, a nagyobb „testvérnemzet” küldöttje. Ugyanezt játszotta el a Moldovától elszakadni akaró Transznisztriában, a Dnyeszteren Túli Köztársaságban Pertsev szerint. Ez a taktika nem működik viszont Moldova többségében románok/moldávok által lakott „törzsterületein” vagy Örményországban, ahol a kormányok és a helyi elitek jelentős része (enyhén szólva) szkeptikus Moszkva szándékait illetően. Kirijenko állítólag azt javasolta Putyinnak, hogy nem kell meghunyászkodnia, és nyíltan kell vállalnia a befolyásolási kampányokat, azaz a más országok belügyeibe való beavatkozást. Nagyobb és távolabbi országokban is tesztelték már a befolyásszerzést, így Franciaországban a Kirijenkóhoz közel álló Ilja Gambasidze próbálta ki magát 2024-ben a dezinformációs kampányok során. Gambasidze annak a Social Design Agencynek az alapítója, amelyet most a Financial Times említ a magyarországi potenciális beavatkozások kapcsán. Gambasidze egyébként szerepel amerikai szankciós listákon. Ugyanis az orosz kormányzat által irányított megtévesztő politikai kampányokban vett részt egy 2024. márciusi washingtoni közlemény szerint. Az amerikai vádak szerint Gambasidze a választópolgárok félrevezetésén dolgozott, és megpróbálta aláásni a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat az Egyesült Államokban és a világ más pontjain. Az amerikai közlemény szerint Moszkva változatos eszközöket használ a céljai eléréséhez. Egyrészt negatív befolyásolási kampányokat indít, törvénytelen kíberakciókkal párosítja ezeket Amerikában, Európában és a Közel-Keleten. A proxy webszájtok felhasználásától kezdve, magukat függetlennek mondó hírszolgáltatók létesítésén át számtalan megoldást alkalmazott a Kreml. A dokumentum szerint hamis weboldalak, nem létező személyek közösségi médiás profiljai szintén aktivizálódhatnak az internetes befolyásolások során, és hamis, megtévesztő videók gyártása is előfordult. Ilyen befolyásolás zajlott Moldovában is az elmúlt években. A nyugatos erők ellen A szovjet utódállamban máig jelentős az orosz, illetve szláv nyelvű népesség (30-40 százalék is lehet a részarányuk), a többségi román/moldáv nyelvűekhez képest. Ráadásul egy részük egy Moszkvához hű szakadár államban, Transznisztriában él, az ország keleti részén. Az orosz befolyásolásnak tehát egészen más a léptéke, a társadalmi bázisa és a nyelvi akadályok is kisebbek, mint Magyarországon. Moldovában az oroszok a nyugatos elnöknő és az őt támogató pártok ellen léptek fel, azaz az ellenzéket kívánták hatalomra segíteni Maia Sandu államfővel és pártjával, a PAS-szel szemben. Magyarországon e tekintetben is más a helyzet. Kay Nietfeld / picture alliance / Getty Images Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Maia Sandu moldáv elnök és Friedrich Merz német kancellár a volt szovjet köztársaság függetlenségének 34. évfordulóján a moldáv elnöki palotában 2025. augusztus 27-én. Panyi Szabolcs Facebook-posztjában leírja, hogy Moldova volt Kirijenko legutóbbi és legagresszívabb kísérlete: „szavazatvásárló hálózatokat, trollfarmokat és helyszíni aktivistákat vetett be, hogy a nyugatbarát Maia Sandu elnök ellen fordítsa a közhangulatot.” Ugyanakkor a VSquare hírlevelének szerkesztője is hozzáteszi, hogy az orosz beavatkozás Moldovában „nem járt teljes sikerrel – de a forgatókönyv megvan”. Moldovában ugyanis a 2024-es elnökválasztást és a 2025-ös parlamenti választást egyaránt elvesztették az oroszpárti politikusok és politikai erők. Ugyanakkor a Guardian szerint a moldovai lakosság 70 százaléka érzett növekvő aggodalmat, szorongást, félelmet. Az orosz cél ugyanis általánosabb is lehet, mint egyetlen párt sikerének a garantálása, viszont az így keltett általános káoszt egy-egy helyi erő kihasználhatja, például „biztos választást” ígérve. Sandu tehát megnyerte az elnökválasztást az oroszbarát volt főügyésszel, Alexandr Stoianoglóval szemben. Stoianoglo 2025-ben pedig az oroszbarát Hazafias Blokk élén próbálta – sikertelenül – leszorítani a kormányzó EU-párti Akció és Szolidaritás Pártját az első helyről, és megnyerni a parlamenti választást. A moldovai rendőrség keményen fellépett az orosz befolyásolási kísérletekkel szemben. 25 ezer embert bírságoltak meg illegális pénzügyi tevékenységért, és arra figyelmeztettek, hogy egy Telegram-alapú app, a Taito révén törvénytelen pénzmozgások történhettek. Itt a szavazatvásárlás egy lehetséges formájáról volt szó sokak szerint. Fizetett tüntetők és Kreml-barát influenszerek Ezekben az ügyekben az egyik kulcsszereplő Ilan Shor volt, aki milliárdos oligarchaként Moldovából Moszkvába költözve próbálta befolyásolni a moldovai választásokat. Azok a tiltakozók, akik a kormány ellen demonstráltak, állítólag háromezer dollárt kaphattak, ha részt vettek ilyen tüntetéseken. A moldovai rendőrség emellett legalább 443 TikTok-csatornát blokkolt, amelyeknek összesen 1,2 millió követője volt, ezek a Kreml-barát influenszerek hangját lettek volna hivatottak felerősíteni. Daniel MIHAILESCU / AFP Karikatúra egy óriásplakáton Ungheni városában Moldovában, melyen Vlagyimir Putyin a szökésben lévő Ilan Shor és a lopással vádolt oligarcha, Vladimir Plahotniuc bábjait mozgatja. Korábban a Telex írt arról, hogy a fizikai erőszaktól sem riadtak volna vissza a Moszkva-barát oligarchák. Short sejtették a 2024-es elnökválasztás előtt a több középületet érintő vandalizmus mögött is. Sőt, egyes épületek megszállásának terve is felvetődött állítólag. Ezeket az akciókat Oroszország által kiképzett huligánok követték volna el, akik a választáskor és utána is zavargásokat akartak volna szítani. A Center for European Policy Analysis szakértője írt a Social Design Agencyről is, amelynek fake weboldali a közbizalom megingatására szolgáltak, illetve felerősítették a társadalom megosztását korábban Nyugat-Európában. Ez a „káosz stratégiája” a párizsi Sorbonne professzora, Christine Dugoin-Clément szerint. Mindezt igazolta a Guardian által idézett adat is, miszerint – bár a nyugatbarát moldovai kormánypárt megőrizte abszolút többségét a 2025-ös választáson – a lakosság 70 százaléka érzett növekvő félelmet, aggódást, szorongást. Azaz a bizonytalanság keltésében sikeres volt az orosz beavatkozás.