Mit jelent a védett vonal, és mit jelent, ha nem használja Szijjártó Péter?

2026-03-24 - 20:22

Előfordul, hogy Szijjártó a tanácskozás szünetében kimegy, és gyakorlatilag élőben tájékoztatja a teremben elhangzottakról orosz kollégáját. Ez gyakorlatilag teljesen köztudott a legfelső európai politikai körökben, mivel Szijjártó ráadásul nyílt vonalon beszél Lavrovval. Magyar kollégái hiába figyelmeztették évek óta, hogy ne nyílt vonalon beszéljen, Szijjártó mégis ezt teszi – írta hétfői bejegyzésében Panyi Szabolcs újságíró. Az egyre eszkalálódó „szuverenitásvédelmi” és kampánytéma kapcsán Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértővel, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának korábbi vezetőjével azt vizsgáltuk meg, mi a különbség a nyílt és a védett vonalak között. A szakértő emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyára nem Szijjártó Péter az egyetlen európai politikus, aki rendszeresen beszél az orosz külüggyel az EU-s egyeztetésekről, ha viszont Panyi értesülései igazak, akkor jelentős különbség, hogy a többi képviselő bizonyára nem ennyire feltűnően teszi ezt. Miért veszélyes nyílt vonalon kommunikálni? Frész Ferenc elmondása szerint ma már civil használatban is vannak olyan alkalmazások, ahol titkosított kommunikáció lehetséges. Ott van például a Signal vagy a Telegram, ezeknek azonban a kormányzati alkalmazása limitált, mivel kiberbiztonsági szempontból nem a legjobb, ha egy külső szolgáltató által fejlesztett eszközt használnak hivatalos kommunikációra a kormányzaton belül. Jó példa erre a Trump-adminisztráció 2025. márciusi Signal-gate-je, amikor lényegében emojikkal döntöttek bombázásokról egy beszélgetés során. Habár a végpontok közötti titkosítás itt is adott volt, mivel véletlenül beletettek a beszélgetésbe egy újságírót, az egész beszélgetésfolyam kiszivárgott, ezzel kellemetlen heteket okozva Pete Hegseth védelmi miniszternek. ROBERTO SCHMIDT / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP Pete Hegseth és Donald Trump 2026. március 7-én, Doralban, Florida államban. Magyarországon a kormányzati szereplőknek, csakúgy mint minden országban, rendelkezésre állnak védett eszközök és szoftverek, amelyeket a technikai szolgálatok fejlesztenek, biztosítanak, és amelyhez telekommunikációs szolgáltatás is tartozik. Frész szerint ez alapvetően a kormánytagok közötti biztonságos kommunikációt hivatott segíteni, a mostani eset viszont merőben más, mivel nemzetközi felek közötti kommunikációról van szó. A szakértő szerint a NATO- és EU-tagországok közötti kommunikáció, érzékeny információk cseréje kötött, megvannak a maga szabályai, az viszont homályos, hogy a magyar és az orosz felek között van-e olyan protokoll, ami a kommunikációra vonatkozik. Az, hogy Szijjártó Péter az értesülés szerint nyílt vonalon keresztül kommunikál egy olyan ország külügyminiszterével, aki nem tagja egyik szövetségi rendszerünknek sem, elég sok kérdést felvet, mivel ezen a szinten mindenki tisztában van azzal, hogy mindenki lehallgat mindenkit – jelentette ki Frész Ferenc. Ebben a konkrét esetben az a felvetés, hogy Szijjártó Péter az ülések között, Brüsszelből tájékoztatja az orosz külügyminisztert a döntésekről. Frész szerint a normál telefonvonalakat mindenhol lehallgatják, legyen szó hagyományos vagy mobilkommunikációról. Alap esetben ilyenkor a helyi mobilszolgáltatókon megy keresztül a beszélgetés, amit elég könnyű monitorozni. Roaming esetén viszont más a helyzet. Ha az illető roamingol, akkor bár a helyi telefonhálózaton és tornyokon keresztül kommunikál, de gyakorlatilag egy pont után hazai vonala van. A szakértő szerint ez annyit tesz, hogy ha IP-telefónia van (egy olyan technológia, ahol a hanghívás nem hagyományos telefonvonalon, hanem interneten keresztül történik), akkor a készülék roaming közben valójában hazai IP címmel rendelkezik. A csomag tehát átmegy a lokális bázisállomásokon, a fizikai pontokon, és a feketedobozok, amikre rá lehet hallgatni, a telefonközpontokban vannak – roaming esetében tehát itthon és az idegen hálózaton is. Tudni kell, hogy legyél bármilyen országban, hogyha rád dolgozik az adott ország titkosszolgálata, akkor annak egészen biztosan rendelkeznie kell olyan engedéllyel, ami az adott országra vonatkozó törvényeknek megfelel. A szakértő ennek kapcsán megjegyezte, hogy a lehallgatást végző titkosszolgálatnak ehhez vagy fel kell törnie az adott ország rendszerét, vagy együtt kell működnie az ország technikai szolgálataival. Frész Ferenc kiemelte: nagyon nehéz lenne visszafejteni, hogy ebben a konkrét esetben – ha valóban nyílt vonalat hallgattak le – pontosan melyik titkosszolgálat járhatott el, mivel Brüsszel jelenleg a kémjátszmák fontos helyszíne. Miben más a védett vonal? Védett vonal esetében legtöbbször olyan szoftveres megoldásokat alkalmaznak a végpontokon, amelyek már azelőtt titkosítják az üzeneteket, mielőtt az kilépne a telefonról. A szakértő szerint a másik megoldás az, amikor a vonalat titkosítják. Ebben az esetben lényegében egy titkosított csatornát kell elképzelni, ami kívülről nem megfejthető, belül viszont megy a normális hívás. A szoftveres végpontok közötti titkosítások esetében az a lényeg, hogy az úgynevezett metaadatokból vissza lehet fejteni a kapcsolatrendszert, pontosan azért, mert látják, hogy kit hívunk. A két végpontot tehát nem nagyon lehet eltitkolni: egy védett mobilnak is van SIM-kártyája, és ugyanazon a hálózaton keresztül kell kommunikálnia, mint egy egyszerű hívásnál, csak magának a hangnak vagy az üzenetnek a titkosítását végzi el a szoftver vagy a hardver. Frész megjegyezte: ez lényegében ugyanaz, mint számítógépes környezetben a HTTPS. Ennek lényege, hogy az adott számítógép és a böngésző között van egy biztonságos csatorna, amiben közlekedik az adat, ezt azonban kívülről nem tudják leolvasni. Azt tehát látják, hogy melyik weboldalt nézte meg az adott illető, de azt, hogy mit nézett ott pontosan, azt nem. Nem Magyarország az egyetlen? Frész Ferenc jelezte, ha a magyar kormánynak fontos, akkor a magyar hálózaton keresztül meg lehetne oldani burkoltan a kapcsolatfelvételt, akár csak azzal, hogy felhívnak egy hazai számot védett módon, majd azt összekötik az orosz kapcsolattal. A szakértő szerint ha a most kiszivárgott beszélgetést nyílt vonalon hallgatták le, azt bizonyítja, hogy a magyar kormányt egyáltalán nem érdekli, hogy az egyeztetés titokban maradjon. Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI Orbán Viktor és Szijjártó Péter telefonon megbeszélést folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel a Karmelita kolostorban 2021. április 29-én. Szijjártó nem azért csinálta ezt, hogy ebből kampány legyen. Ez egy felvállalt politikája a magyar kormánynak, a keleti nyitás jegyében. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a történtekre reagálva azt mondta: az kevésbé érthető, hogy Szijjártó többi európai uniós kollégája miért nem teszi ugyanezt. Frész erre válaszul jelezte: biztosak lehetünk benne, hogy csinálják, csak nem ilyen nyíltan. Én abban vagyok biztos, hogy ezt mindenki csinálja, akinek érdekében áll az oroszokkal kommunikálni, csak nem ennyire feltűnően. Ez szerintem inkább egy fricska. A szakértő szerint ebben a történetben az egyetlen dolog, amit a magyar kormány részéről tematizálni lehet, hogy a saját szövetségi rendszerünkben a szövetségeseink lehallgatnak minket. Ez azonban, mint ahogy azt korábban jelezte, egyáltalán nem szokatlan, főleg hogyha valaki valóban nyílt vonalon kommunikál egy olyan ország külügyminiszterével, amely nem tagja egyik szövetségi rendszerünknek sem. Kapcsolódó A szlovák államfői hivatal a 24.hu-nak reagált a Szijjártó-Lavrov beszélgetésre, amelyben Szlovákia belügyeiről tárgyaltak Megkéredeztük a külügyminisztériumot, miért lobbizott Szijjártó egy magyargyűlölő szlovák párt érdekében.