Mit csinál Magyarország Brüsszelben, és mi lesz ennek a következménye?

2026-02-24 - 17:34

Történelmi távlatból hátranézve érdekes lesz majd megítélni, hogyan és milyen irányba változtatta meg Orbán Viktor kormánya az Európai Unió működését. Arról viszonylag sok szó van már most, mi az öröksége 16 évnyi Orbán-rezsimnek, de egyelőre kevesebbet beszélünk arról, milyen konkrét hatása volt ennek a külpolitikai megközelítésnek. A Fidesz a 2010-es évek kezdetétől sokáig azzal volt sikeres az európai politikában, hogy sokkal jobban értette a hatalom és a politika valódi működését, mint a civilizáltabb történelmi háttérrel rendelkező országok vezetése. Aki beszélgetett már dánokkal arról, hogy megsérthet-e valamilyen uniós jogszabályt a magyar kormány, amikor nincs senki, aki retorziót alkalmazna a jogszabály megsértésekor, megértheti ezt az alapvető történelmi törésvonalat. A korai időszak alapvető politikai trükkje a jogászkodás volt, a szabályok alaposabb ismeretén keresztül a jogi valóság politikai célhoz igazítása. Nem a törvény szándékát, hanem a betűjét követve. Ezt évek alatt az uniós bürokrácia is megtanulta, a magyar pedig, részben a képesség- és emberhiány miatt, felejtett belőle. Nem nehéz szinte egyenes utat felhúzni a magyar kormány jogászkodásától a 122. cikkig, amely lehetővé tette az Európai Unióban, hogy teljes egyetértés helyett minősített többséggel fogadjanak el olyan ügyeket, amelyeknek pusztító gazdasági hatása lehet az unióra nézve. A gyakorlatban már a 122. paragrafus beemelése a kánonba is a magyar kormány miatt történt: ezzel biztosították be, hogy Orbán Viktor ne tudja megakadályozni az Oroszországra kivetett uniós szankciók meghosszabbítását. Innen ered, hogy már nem félévente kell szavazni a szankciókról, újra befagyasztva ezzel az eddig is befagyasztva tartott orosz vagyont, hanem háromévente. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a 122. paragrafust a politikai cél igényeihez igazítva kellett értelmeznie a tanács jogi szolgálatának. A jogi szolgálat egyébként is félelmetesen kompetens szervezet, az épület majdnem félúton van Brüsszelben az Európai Tanács új központja és a magyar állandó képviselet között, de az itt dolgozó jogászhadseregek ezzel a jogértelmezéssel felzárkóztak a Fidesz legjobb hagyományai mellé. A vétók vége A vétó visszaélésszerű alkalmazása is komoly változtatásokat indított el. Az EU külpolitikájában a vétó létezése korábban sem volt véletlen. Egy ilyen, rengeteg országot tömörítő szervezetben a kisebb országok számára elképesztően fontos, hogy a nagy tagországok érdekei ne tudják elnyomni az ő jogos politikai igényeiket. Példának legtöbbször Ciprust és annak viszonyát Törökországgal, vagy épp Görögországgal szokták felhozni. A magyar kormány kezdte el viszont tömegesen, politikai fegyverként alkalmazni a vétót, olyan módon, hogy annak nem a tagország konkrét érdekképviselete, hanem a politikai póz volt a lényege, amivel vagy az otthoni választók előtt lehetett tetszelegni, vagy más ügyekben zsarolni a többi tagországot. Orbán Viktor hivatalos facebook oldala Mostanra ebben odáig jutottunk, hogy szinte elfogadott tény a vétók rendszerének reformja. Egyelőre a megoldás nem tiszta, mert a vétó elvételét ugyanúgy meg lehetne vétózni, hiszen az Európai Unió legalapvetőbb szerződéseit kellene hozzá módosítani. A szándék viszont egyértelmű: a vétó egy olyan világban, ahol az EU-nak egyre egységesebbnek kellene, hogy tűnjön, gyakran akadály a geopolitikai versenyben, és ezt az akadályt meg kell ugrani. Hasonló a helyzet az Európai Tanács teljes egyetértésében. Az EU ebből a szempontból furcsa szervezet, vannak olyan speciális, a felépítéséből adódó tulajdonságok, amelyek alapján ez a világ egyik leghatékonyabb olyan szervezete, amely folyamatos koalíciókényszer alatt működik. Az EU-t nehéz ledominálni, eleve úgy van összerakva, hogy egy 450 milliós kontinens 27 tagországának számtalan politikai formációja a lehető legnagyobb törvényalkotási hatékonysággal tudjon együttműködni. Nem is nagyon volt szokás egyedül megakasztani ezt a folyamatot. Az egyhangúság még az olyan ügyekben is jelen volt, ahol nem volt elvárás. Ebben a magyar kormány óriási változást hozott az Ukrajnára felhúzott állami kampány miatt. Egyedül Mostanra az lett a normalitás, hogy az Európai Tanács közös következtetéseit, a miniszterelnökök találkozói után kiadott politikai állásfoglalásokat nem közösen adják ki. Aláírja őket 26 tagország, Magyarország pedig távol marad. Ezt az EU többi országa is elfogadta mostanra, az új többség a 26-ok többsége lett. Kivéve, amikor tényleg számított. Magyarország ugyanis eddig egyetlen olyan döntést sem vétózott meg, amely tényleg fontos volt. A szankciós csomagokat mindig megszavazta, ahogy a költségvetést is. Amit a többiek tényleg akartak, abban Magyarország is igazodott, még ha az a képessége gyengült is, hogy ezért valamilyen politikai kedvezményt harcoljon ki. Egyedül nem rúgtunk fel mindent. Emögött az állt, hogy az EU-ban egy dolognak nem éri meg lenni: magányosnak. Ha egyedül vagyunk, átgázolnak rajtunk. Nem is véletlen, hogy a legújabb hazárdírozásba is a szlovák kormánnyal közösen ment bele Magyarország. A mostani uniós konfliktust viszonylag könnyű összefoglalni, bár rengeteg bonyolult részlete van. Az oroszok lebombázták azt a Barátság kőolajvezetéket, amelyen a magyar és szlovák kormányok máig orosz olajat hoznak be. Annak, hogy orosz olajat hoznak be, senki nem örült eddig sem. Az EU már korábban kitiltotta az oroszok háborúját legközvetlenebbül finanszírozó orosz energiahordozók vásárlását, de mi mentességet kaptunk. Mostanra a mentesség vége is látszik. Ukrajna nem sietett megjavítania a vezetéket, ami akár érthető is lehet, ha azt nézzük, hogy rendkívül fagyos télen vannak túl, amelyben az orosz támadások földig rombolták az energetikai rendszerüket. Elsőbbséget fog élvezni az, hogy az ukránok ne fagyjanak meg, azzal szemben, hogy Magyarország orosz olajat vehessen. De Magyarország sem sietett az ügyből konfliktust csinálni. NICOLAS TUCAT / AFP Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 2025. december 18-i brüsszeli Európai Tanács ülésén. A támadás majdnem egy hónapja volt, a kormány mostanra döntött úgy, hogy megemeli a téteket, azzal vádolva az ukránokat, hogy politikai okokból állították le a vezetéket. Ez még igaz is lehet, az ezt követő állítások már nehezen. A kormány egyszerre állítja, hogy ezer forintos üzemanyagárat szeretnének az ukránok a választások előtt, és hogy minden rendben van, a magyar kormány megvédi az energiaárakat. Egyrészt van három hónapnyi stratégiai tartalék, másrészt heteken belül ideér a tengeren rendelt olaj. A legrosszabb esetben is 30 forintos áremelkedésről lehet szó. A magyar kormány ezért visszalépett egy korábbi döntéstől. Év elején jóváhagytuk, hogy az EU olyan módon adjon hitelt Ukrajnának, hogy abban nekünk nem kell részt vennünk. A jóváhagyás azért kellett, mert ugyan megerősített együttműködésen keresztül, de az uniós költségvetés maradékából adnák a hitel egy részét. Nekünk ez pénzbe nem kerül, most mégis politikai okokból hátráltunk ki egy korábbi döntésből. Üres kézzel Mindezt akkor, amikor az EU vezetői egyrészt egységet akartak mutatni a geopolitikai versenyben, másrészt Kijevbe utaztak a háború kitörésének negyedik évfordulójára. Egy olyan háborúról van szó, amelyben a magyar kormány konzekvensen a megtámadott, bombázott féllel harcol, őket vádolja, őket nevezi ellenségnek. Ez tulajdonképpen eddig is átment az uniós szűrőn, mindenki felírta a kampány javára, főleg úgy, hogy kívülről is látszik, 16 éve először van tényleg nehéz helyzetben az Orbán-kormány otthon. De a korábbi megegyezés felrúgása politikai zsarolásként sok volt már. Valójában nem kérdés, hogy a szankciókat és az Ukrajnának nyújtott hitelt is át lehet majd nyomni. A hitel részben a befagyasztott vagyonhoz és a háborús kárpótláshoz van kötve, ezekre alkalmazták a 122-es paragrafust elsőként, innen kiterjeszteni nem lesz nehéz, de gyors sem. Mindenki sokkal boldogabb lenne, ha Magyarország meggyőzésével és nem megkerülésével lehetne megoldani a problémát. Ráadásul ebben a zsarolásban magyar nemzeti érdek sincs: a magyar energiaellátás nincs veszélyben, a piacról olcsóbban lehet gázt és olajat venni, mint a háborús agresszortól. De a piacról vásárolt olaj profitját a magyar kormány nem tudja egyben elvonni, hogy ezzel pótolja ki a költségvetés lukait. Az, hogy milyen hatása lesz ennek a lépésnek, kiszámíthatatlan. De az biztos, hogy a bizalom elvesztésének lesz következménye, ahogy eddig is volt. És ez a magyar emberek érdekeinek nem lesz majd jó. Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának épületérei, amelyek az orosz–ukrán háború 4. évfordulója alkalmából díszkivilágítást kaptak Brüsszelben, Belgiumban, 2026. február 23-án.