„Meg kell tanulni hallgatni és a csöndet kezelni” – így néz ki a kiskorú gyermekek kihallgatása a gyakorlatban

2026-03-22 - 16:21

Álláspontom szerint a jelenlegi rendszer egyik strukturális hiányossága, hogy a kihallgatástechnika nem épül be kellő mélységben az egyetemi alapképzésbe, ezért a pályakezdők jellemzően informális tanulási folyamatok révén, tapasztalt kollégák mellett és saját gyakorlati élményeik útján sajátítják el e készségeket – mondta lapunknak Nagygyőr Csilla alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának kiemelt főreferense. Ráadásul a kihallgatás jogszabályi keretei eltérőek attól függően, hogy az érintett gyermek a meghallgatásakor áldozat, tanú vagy feltételezett elkövető. Magyarországon minden esetben az Európai Unió által meghatározott „gyermekbarát” kihallgatást kell a szakembereknek szem előtt tartaniuk, hogy minimalizálni lehessen a mentális sérülés és a reviktimizáció (ismételt áldozattá válás) veszélyét. Ez azt jelenti, hogy a szakembereknek bonyolult jogszabályi keretek között kell érzékenyen eljárniuk. Minden gyermek más élethelyzetben, eltérő szükségletekkel és jellemzőkkel kerül a rendszerbe, így a megszólításuk sem történhet egy merev szabálykeretben, egy gyermek kihallgatása gyakran egyéb szakmai közreműködést is igényel. Kőrös Gábor / 24.hu Rendőrök a budapesti Szőlő utcai javítóintézetnél 2026. január 20-án. A kialakult eljárásrend a szakértők szerint ugyan jól működik, ám a kihallgatási technika alkalmazása még nem kiforrott, ennek fejlesztésére, valamint az oktatás reformjára is szükség lenne. Bár a fiatal szakemberek tanulnak a gyermekek életkori sajátosságairól az iskolapadban, ám azzal kapcsolatban nem kapnak képzést, hogy miként kérdezzék ki őket a gyakorlatban. Mivel ez az igény folyamatosan nőtt, ezért az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kezdeményezésére és közreműködésével – a rendőrség kihallgatástechnikai képzésének mintájára – 2024-ben elindult egy olyan szakirányú továbbképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (NKE), ahol a pszichológusoktól a rendőrökig bárki megtanulhatja a gyermekek kihallgatásának menetét, a gyermekek szakszerű meghallgatásának elemeit. Az általános eljárásban Nagygyőr Csilla alezredes, az oktatási törekvések megértésében pedig az NKE oktatói: Dr. Fekete Márta és Dr. Hegedűs Judit segítenek. Velük beszélgettünk a gyermekkihallgatásokról. Mi történik egy gyermek kihallgatásán? A Szőlő utcai javítóintézet bezárásáról, a korábban ott élő fiatalkorúak bántalmazásáról talán mindenki hallott már. Azoknak, akik mára elvesztek az eljárás részleteiben, megpróbáljuk összefoglalni, hol tart jelenleg az ügy. A kormány 2026 januárjában jelentette be, hogy a Szőlő utcai javítóintézetet azonnali hatállyal bezárja, lakóit pedig más intézményekbe szállítja át. Pintér Sándor belügyminiszter döntése alapján 2026. március 14-i határnappal jogutód nélkül szűnik meg a (12 éves kortól) letartóztatásba helyezett fiatalkorú fiúkat őrző intézmény. Az ügyészség korábbi közleményei alapján tudható, hogy Juhász Péter Pált, az intézet korábbi igazgatóját többek közt emberkereskedelemmel, kiskorúak elleni szexuális erőszakkal, valamint gyermekprostitúcióval gyanúsítják – május végéig biztosan rács mögött marad. Több nevelőt és vezetőt letartóztattak, jelenleg 11 főből áll a gyanúsítottak listája. A Szőlő utcai üggyel kapcsolatos cikkeinket ide kattintva olvashatja el. Arról gyakorlatilag semmit sem lehet tudni, hogy az érintettek meghallgatása hogyan néz ki a büntetőeljárásban. Szakértőink elmondják, mi zajlik a háttérben, amikor egy gyermek bekerül a rendszerbe. Kőrös Gábor / 24.hu Rendőrök intézkednek a Budapesti Szőlő utcai Javítóintézet bezárásánál 2026 január 20-án. Nagygyőr Csilla szerint a hatályos, részletesen szabályozott eljárási protokollok ugyan alapvetően stabil és működő keretet biztosítanak a nyomozások során, ám a gyakorlati tapasztalatok alapján bizonyos területeken indokolt lehet a módszertani és szakmai fejlesztés. A helyzetet az teszi igazán bonyolulttá, hogy a gyerekek kihallgatása sokszor több szakma együttműködését igényli. Pszichológusok, pszichiáterek, gyermekvédelmi szervezetek és szociális munkások is segítik a folyamatot, de a gyermekek kihallgatásának menetét, a kikérdezés technikáját és lépéseit nem ismeri mindenki, ráadásul a különböző területeken dolgozó szakemberek szakmai protokolljai, eszközei és céljai eltérhetnek. A bántalmazott gyermekeknek azonban csak közösen és együttműködve tudnak az illetékesek segítséget nyújtani, amihez érteni és ismerni kell egymás működését, nyelvét. Problémát jelent, hogy az egyes szakemberek, köztük a rendőrök, nyomozók, éles helyzetben találkoznak először ezekkel az érzelmileg és mentálisan is megterhelő esetekkel. Bár tanulnak kihallgatástechnikát az iskolapadban, arra nem nyílik lehetőség, hogy készségszinten tegyék magukévá a tananyagot. Gyakran a sokéves munkatapasztalat során lesik el egymástól azokat a készségeket, amik szükségesek a gyermekek kihallgatásához. Ennek a helyzetnek a feloldása érdekében hoztuk létre részben az egységes képzést – mondta Nagygyőr Csilla. Hardy Anna / 24.hu Nagygyőr Csilla Fekete Márta, az NKE professzora maga is találkozott a kurzuson olyan szakemberrel, aki a képzés során döbbent rá: az a metódus, amit korábban használt, káros lehetett a fiatalkorúra nézve. Volt olyan alkalom, amikor valaki frusztráltan konstatálta, hogy a technika, amit eddig használt, nem volt a leghatásosabb, ugyanakkor látványos és nagyon pozitív, amikor ezekben a kollégákban átkattan valami, és érzik, hogy a jövőben a tanultak miatt sokkal jobb munkát végeznek majd. A fiatalkorúak kihallgatása csapatmunka A büntetőeljárási törvény (Be.) és a végrehajtási rendeletek határozzák meg az eljárás szabályait. Ezek a keretek részletesen rögzítik a meghallgatás formáját, a jegyzőkönyvelési kötelezettségeket és a figyelmeztetések tartalmát úgy, mint az igazmondás követelményét, a vallomás megtétele alóli mentesség szabályait, valamint a korfüggő különbségeket a nyilatkozattételnél. Nagygyőr kiemeli: a büntetőeljárásban jelenleg csak akkor hallgatható ki 14 évnél fiatalabb érintett, ha a nyomozó hatóság biztos abban, hogy nem tudja elkerülni a gyermek kihallgatását, mivel a tőle kapható bizonyítékot másként nem tudja a nyomozó beszerezni. Ebben az esetben sem kötelezhető az érintett például arra, hogy a saját szüleivel szemben vallomást tegyen. Minden létező kamerafelvételt és egyéb lehetséges bizonyítékot, információt fel kell kutatnunk, meg kell próbálnunk megtalálni, mielőtt felvesszük a kiskorúval a kapcsolatot. Őt csak akkor vonjuk be, ha semmilyen más formában sem kerülhet a bizonyíték a kezünkbe, és ebben az esetben is tájékoztatni kell őt a jogairól – magyarázza az alezredes. Hardy Anna / 24.hu Amikor a potenciális elkövető egy közeli hozzátartozó, akkor értelemszerűen nem lehet jelen a kihallgatószobában, de a kiskorú még ilyenkor sem lehet egyedül a kihallgatáson. Ekkor ügygondnokot rendelnek ki, de ott lehet segítőként a gyermek által megjelölt bármely felnőtt, aki nem érintett az eljárásban. A gyakorlatban tehát csapatmunkáról van szó. Ha kiskorúval ülünk szemben, bonyolultabb a helyzet. A gyermekek mindig különleges bánásmódot igényelnek, ezért lehetőség van arra, hogy ne közvetlenül a rendőr beszéljen a gyermekkel. Ilyenkor egy gyermekvédelmi szakember, szaktanácsadó kérdezi ki a gyermeket, aki a kérdéseket is úgy teszi fel, hogy azok a gyermeknek a legkevesebb terhet okozzák, a lehető legérthetőbben fogalmaznak, de azért úgy, hogy ne torzítsák el a gyermek vallomását. Ilyenkor a rendőr a monitorszobában követi a kihallgatást. Különböző jogi státuszok vonatkoznak az egyes korosztályokra 14 év alattiak: a gyermek jogilag cselekvőképtelen. Törvényes képviselő (általában szülő vagy gyermekvédelmi gyám) jelenléte kötelező, és a jognyilatkozatokat a törvényes képviselő teszi meg a kihallgatáson. Kötelező a kép- és hangfelvétel készítése. 14–18 év között: a gyermek korlátozottan cselekvőképes. A törvényes képviselővel egyeztetés lehetőségének biztosítása szükséges, a felvétel készítése opcionális, de javasolt – míg szexuális bűncselekmény esetén a rögzítés kötelező. Különösen a 12–14 közötti fiataloknál kötelező a kép- és hangfelvétel rögzítése, ugyanis ez segít a vallomás megőrzésében és az esetleges későbbi bírósági eljárások során, illetve abban, hogy a gyermeket ne kelljen többször kihallgatni. A felvétel előnyei mellett azonban különböző dilemmák merülnek fel. Az azonnali jegyzőkönyvezés és gépelés zaja feszültséget okozhat, ami megzavarhatja a beszélgetés természetes ritmusát, illetve a gyermek és a kihallgató közötti kapcsolatot. A felvételek utólagos átírása viszont időigényes, és pontatlanságokhoz vezethet azzal együtt, hogy a gyermek számára stresszmentes helyzetet biztosítanak. Ezeket a faktorokat is minden esetnél külön figyelemmel kísérik a szakemberek, és a gyermek terhelhetőségének mértékét, speciális szükségleteit és jellemzőit felmérve döntenek. Vannak tiltott kérdések A gyakorlat és az etika szigorú korlátokat szab a kihallgatáskor. A sugalmazó, manipuláló, felnagyító, irányított, jutalmazó, befolyásoló vagy a gyermekre nézve traumatizáló kérdéseket kerülni kell. A technika, a nyelvezet és a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő kommunikáció pedig kulcsfontosságú a nyomozás során. Ezeken a beszélgetéseken nagyon finom technikákat alkalmazunk, mert nem mindegy, hogyan teszünk fel egy kérdést. Egy manipulált kérdés – még ha nem is szándékos – káros és felhasználhatatlan később a bíróságon – indokolja Nagygyőr Csilla. „Könnyebbnek hangzik ez, mint amilyen a valóságban” – ezért is fektet az NKE képzése külön hangsúlyt a kihallgatástechnika oktatására. A képzés létrehozásában gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek is részt vettek a rendőrök és egyetemi oktatók mellett annak érdekében, hogy komplex keretet biztosítsanak a hallgatók számára. A szakemberek számára fontos szempont volt a hatásos kihallgatási metódus átadása mellett, hogy a hallgatók megértsék a bántalmazott gyermekek helyzetét, működését. Ezért is része a képzésnek egy kéthetes intenzív periódus, ami a sajátélményes tanulás elveit veszi alapul, és kihallgatási szimulációkat tartalmaz. A hallgatók egy nagyon intenzív időszakon mennek keresztül ebben a fázisban. Volt olyan alkalom, amikor a saját szexuális életükről kellett volna beszámolniuk a feladat szerint. Természetesen jeleztük, mielőtt a gyakorlat valóban elkezdődött volna, hogy nem kell erről beszélniük, de mindenki érezte egy pillanat alatt, hogy ez a téma milyen kényelmetlenül érinti a kihallgatottat és a kihallgatást végzőt. A gyakorlat egyébként sokkterápiaként működik. És akkor jött a következő lépés, hogy gondoljanak bele, milyen is lehet ez annak a gyereknek, akit ráadásul szexuálisan bántalmaztak, és nem egy kellemes élményről kell beszámolnia – fejti ki Fekete Márta. Szajki Bálint / 24.hu Fekete Márta Bizonyos esetek a profi nyomozókat is felzaklatják Az érzékeny és türelmes hozzáállás a munka kötelező velejárója, főleg, ha a gyermeket szexuálisan bántalmazták, vagy pszichoszociális problémái vannak. Az NKE oktatói szerint taníthatók ugyan bizonyos kvalitások, mégsem alkalmasak sokan erre a munkára, hiszen egyfajta mentális stabilitást is megkövetel a hiteles munkavégzés. Nagygyőr hozzáteszi, azt a terhet, ami bizonyos ügyekkel jár, gyakran viszik haza magukkal a rutinosabb szakmabeliek is a civil életükbe: Borzasztóan nehéz tud lenni egy-egy kihallgatás. Szakemberként – de közben szülőként is – egy olyan beszélgetést végig vinni, ahol a gondviselő a feltételezett bántalmazó, majd hazamenni a saját családunkhoz, bármilyen erős és jó szakemberek vagyunk, nagyon megterhelő. Speciális esetek a büntetőjogban A jog különbséget tesz tanú és elkövető között, és más elbírálást követel meg a fiatalkorúak esetén, ahogy a mentális zavarokra is rendelkezik külön protokollal. Elkövetőként 12 éves kor alatt a gyermek nem büntethető. Ha bűncselekményt követ el, akkor tanúként hallgatják ki, ha arra feltétlenül szükség van. 12–14 év között már bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén büntethetők. Ebben az életkorban a belátási képesség vizsgálata kötelező. Egy 12–14 év közötti fiatalkorú, ha nem tudja megérteni tettei jogi következményét, a büntethetőség megszűnhet, és alternatív jogi/gyógykezelő/gyermekvédelmi intézkedések léphetnek előtérbe. Így néz ki a kihallgatást oktató képzés A továbbképzés célja, hogy a hallgatók szigorúan átvegyék a büntetőjogot, a büntetőeljárásjogot, a viktimológiát, illetve pszichológiai, pedagógiai és gyermekvédelmi ismereteket sajátítsanak el, miközben a szakmai önismeretüket fejlesztik. Leegyszerűsítve: olyan átfogó tudásra és készségekre tegyenek szert, amelyek mind a kihallgatás szerves részei kell, hogy legyenek. Egy kéthetes gyakorlatorientált időszak koronázza meg a tanulmányi szakaszt, ahol a nemzetközi kutatásokon alapuló protokollt alkalmazzák: ez lépésről lépésre tanítja a kihallgatást. Továbbképzésről van szó, tehát nem kötelező eleme egyik alap- vagy mesterszakos egyetemi képzésnek sem, és jelenleg önköltséges formában érhető el bárkinek, aki később gyermekek kihallgatásával szeretne foglalkozni. A szakirányú továbbképzés hallgatói leginkább szociális munkás, pszichológus, orvos, jogász, kriminológus, illetve óvodapedagógus végzettséggel rendelkeznek. Tehát sokféle a munkatapasztalatuk és a hozzáállásuk. A tanulók a képzés során egymástól tanulva vesznek sokszor észre nagyon fontos aspektusokat, ami ebben a munkakörben elengedhetetlen – mondja Hegedűs Judit, az NKE oktatója. Szajki Bálint / 24.hu Hegedűs Judit Fekete és Hegedűs az eddigi élmények alapján úgy látják: a szakmai identitás is átalakul ebben az időszakban. A hallgatóknak gyakran „le kell vetkőzniük” a korábbi tapasztalataikat, és át kell venniük egy korábban nem ismert hozzáállást: a forenzikus-gyermekvédelmi megközelítést. Az oktatók szerint ugyanis ebben a szakmában nem elég csak rendőrként vagy szociális munkásként gondolkozni, a különböző szervek és a különféle szakmákból érkező oktatóktól szerzett tudást „össze kell gyúrni a fejekben.” Úgynevezett „soft-skillek” fejlesztésével is foglalkoznak a résztvevők. Ilyen az aktív hallgatás, a türelem, a csönd kezelése, a határok megtartása, az önismeret és a szakmai kiégés megelőzése. Az oktatók kiemelik, hogy bizonyos dolgok taníthatók – például az interjúkészítés tudatos használata –, ugyanakkor vannak olyan élettapasztalatok, amelyek mellett nem lehet ezt a munkát hosszú távon jól végezni. Nem való mindenkinek ez a szakma. Nagyon veszélyes dolog, ha a kolléga saját tapasztalatai miatt nem tud dolgozni a célcsoporttal. Nemcsak nem lesz jó szakember, és gyorsan kiég, hanem tovább sérülhet, hiszen nem tudni, mikor jön elő egy olyan inger, ami miatt az ember alkalmatlan a kihallgatást folytatni. Arról nem is beszélve, hogy az esetleges reakció milyen hatással lesz a szemben ülő gyerekre – mondja Hegedűs. Én mindig azt mondom a hallgatóknak, hogy tanuljanak meg hallgatni, és tanulják meg a csöndet kezelni. Sokszor fojtó érzés, amikor egy néma szobában ülünk, és ezek a helyzetek kényelmetlenek lehetnek a szakembernek, de muszáj megtanulni ezt kezelni, mert a csöndeknek erejük van – teszi hozzá Fekete. Szajki Bálint / 24.hu Hegedűs Judit és Fekete Márta. A szakmai kultúra átalakulása szükséges egy működő rendszerhez A gyermekek kihallgatásának forenzikus szemlélete még nem terjedt el a jogrendszerben. A kihallgatást a büntetőjog oldaláról, az információ megszerzésének szempontjából kezelik – ám ennek módja még nincs kellőképpen a fókuszban. Nagygyőr Csilla szerint a speciális képzés elindíthat egy rendszerátalakító folyamatot. Remélem, hogy egyre többen mennek majd el erre a képzésre, és nemcsak tanácsadó képzésnek tekintik majd, hanem az ügyész, a bíró és a rendőr is – akik nem tanulták soha azt, hogyan kell kikérdezni – elmennek ide, és megtanulnak, egy csomó gyermekvédelemmel, gyermekkel kapcsolatos ismeretet, de legfőképpen azt, hogyan kell kihallgatni egy gyermeket. A gyermekek kihallgatása nem csupán bizonyítékgyűjtés, hanem emberi-etikai kihívás és szakmai minimum. A cél minden szakember számára a hatékony igazságszolgáltatás, és a gyermekek testi és lelki épségének megőrzése. Magyarországon a jogi szabályozás, a specializált kihallgató helyszínek, a protokollok és a képzési innovációk mind ezt a célt szolgálják. A sikerhez azonban nem elég szabályokat írni és betartani: szükség van fenntartható képzésekre, annak elismerésére a büntetőjog által, interdiszciplináris együttműködésre és a szakemberek állandó támogatására, hogy a legsebezhetőbbek hangja tisztán és biztonságban hallható legyen a jogrendszerben.