Magyar Péter Gödön: a Tisza országos akkumulátoripari szakhatóságot hoz létre, hogy kivizsgálják a szennyezéseket

2026-03-12 - 19:14

Cikkünk frissül... Magyar Péter szerint a Samsung-gyár a NER egyik szimbóluma: a több mint 500 milliárd állami támogatást kapó gyár, amiről már a tervezéskor is tudott volt, hogy nem felel meg a környezetvédelmi és munkavédelmi előírásoknak. A Tisza Elnöke megerősítette a Telex és az Átlátszó által feltártakat, miszerint több hatósági jelentés készült, amiből tudjuk, hogy súlyosan szennyező és rákkeltő anyagokat bocsát ki a gödi gyár, amiről a kormány már 2022-ben tudomást szerzett. A Tisza Párt elnöke megígérte, hogy létrehoznak országos akkumulátoripari szakhatóságot, ami vizsgálódni fog nemcsak a gödi szennyezés, hanem az ország többi gyárban történt szabálytalanságok ügyében, ugyanis szerinte ezek a szennyezések behálózzák az országunkat. Magyar azt mondta, hogy a független magyar igazságszolgáltatás állapítja majd meg, hogy kit, milyen mértékben terhel a büntetőjogi felelősség. Emellett megígérte, hogy egy önálló környezetvédelmi minisztérium felállítását. Előre értesítették a gyárat, hogy ellenőrzés következik Magyar Péter szerint a magyar hatóságok két héttel előre értesítették a gyár dél-koreai vezetőségét, hogy az ellenőrzés előtt elszállíthassák a súlyosan szennyező anyagokat. A lakosság és a civil szervezetek is tiltakoztak a gyár szennyezése miatt, akik már az építés előtt jelezték a beruházónak, hogy az építési tervek nem megfelelők. Korábban Magyarnak a gyár dolgozói arról számoltak be, a gyár tudatosan nem tartotta be a hatóságok által előírt szabályokat. A Tisza Párt elnöke felolvasott egy belső levelezést, amit a gyár környezetvédelmi vezetője készített. A szakember ebben a levélben a hatóságok ellenőrzését pusztán látszatintézkedésnek, „operett-előadásnak” nevezte. Magyar felvette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felelősségét az gödi Samsung-ügyben, aki szerinte kéthetente együtt reggelizett a gyár vezetőjével. Magyar kiemelte, hogy a gyár csúcsidejében több mint 7000 embert foglalkoztatott, a munkások fele ukrán állampolgár volt. Szerinte a gyár külföldi dolgozói embertelen körülmények között, a NER-hez köthető tulajdonban lévő, állami támogatásból épült munkásszállásokon laktak.