László Róbert a visszalépésekről: Hadházy az egyetlen jelölt, aki tényező lehet egy egyéni mandátum sorsában

2026-03-24 - 16:11

Több ellenzéki egyéni jelölt döntött úgy az elmúlt napokban-hetekben, hogy visszalép a parlamenti választástól. A teljesség igénye nélkül: A jobbikos Lukács László György Jász-Nagykun-Szolnok megye 3. számú egyéni választókerületében (OEVK) indult volna, róla hétfőn derült ki, hogy nem indul, de a párt a visszalépését lapunknak nem kívánta kommentálni. A függetlenként induló Berki Sándor, a Nógrád megye 1. OVK-ban indult volna, de szintén hétfőn videóüzenetben közölte, hogy lemond a jelöltségéről, és nem indul a választáson. A jobbikos Földi István Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a mátészalkai körzetben döntött a visszalépésről. A politikus a múlt héten Facebook-oldalán jelentette be a döntést, mely szerint „a legerősebb ellenzéki párt és annak a jelöltjének a javára” lép vissza. Kopping Rita (DK) a kecskeméti központú 1. körzetben szintén március 20-án lépett vissza. Döntését a közösségi médiában úgy indokolta, hogy bizonyos körzetekben együttműködés kell, különben „a Fidesz jelöltje lesz a nevető befutó.” A jobbikos Staudt Máté a budafoki központú OEVK jelöltjei közül esett ki. Visszalépését még március 16-án jelentette be. A politikus arra biztatta az ellenzéki szavazókat, hogy azt támogassák, akit a legalkalmasabbnak tartanak a változásra. Keddi hír, hogy szintén egy jobbikos induló, Balogh Ferenc, a tatabányai központú Komárom-Esztergom megyei 1. OEVK képviselőjelöltjeként szintén nem indul. Ezek a visszalépések az adott választókerületi győzelmi esélyek szempontjából valójában nem relevánsak, nem befolyásolják a tényleges esélyeket. De vannak-e olyan választókörzetek, amelyekben egy beágyazott ellenzéki jelöltnek – esetleg a jelenlegi mandátum birtokosának – a visszalépése hatással lenne a várható végeredményre? A régi ellenzéki jelöltek közül Budapesten több választókerületben továbbra is talpon van néhány beágyazott képviselőjelölt. Így például a függetlenként induló Tordai Bence Budán, a szocialista, de függetlenként induló Kunhalmi Ágnes a 19. kerületben, a veterán szocialista képviselő, Hiller István a 23. kerületben szintén független jelöltként tervez indulni. Ugyancsak a régi, ismertebb jelöltek közül kerül ki a Budapest 8-9. kerületben induló Csárdi Antal, Zugló-Erzsébetvárosban pedig Hadházy Ákos készül újfent megméretni magát. László Róbertet, a Political Capital választási szakértőjét kérdeztük az ő esélyeikről, illetve az esetleges visszalépésük várható hatásairól. Hadházy Ákos az egyetlen, aki az egyéni mandátum sorsában még tényező lehet, az összes többi jelölt biztosan nem – mondta a szakértő a 24.hu érdeklődésére az inkumbens, jellemzően budapesti képviselőjelöltekről. Hadházy helyzetét egyéni képviselőjelöltként László Róbert úgy értékelte: versenyben van, de még az ő győzelme sem valószínű. Hozzátette: Budapesten jelenleg mind a 16 választókerületben a Tisza Párt egyéni jelöltjének a győzelmére lehet számítani, és ebből a szempontból a most induló, de régi, beágyazott jelöltek lényegében nem számítanak. Amiben a szakértő szerint mégis árthatnak a Tisza Pártnak, hogy a töredékszavazatok számításánál az elért eredményeikkel csökkenthetik az első és a második helyezett közötti különbséget, ez pedig gyengítheti a győzteskompenzáció hatékonyságát. Ez összességében egy országos listás mandátum mínuszt jelenthet a Tiszának – magyarázta László Róbert. Varga Jennifer / 24.hu Választási plakátok Budapesten. Böcskei Balázs: A tömegek bölcsessége a döntő Böcskei Balázs politikai elemző a 24.hu kérdésére azt mondta, nem számít olyan tömeges visszalépésre a választásokig fennmaradó hetekben, ami bármelyik párt esetében a listaállítás feltételeinek sérülésével jár. Szerinte a visszalépéseknek a helyi szinteket, illetve az országos nyilvánosság felfokozott érdeklődését leszámítva nincsen jelentősége. „Nagyon kevés állampolgár van, aki értesült volna egyáltalán a visszalépésekről, illetve tudná, hogy ki és miért lépett vissza. Ez nagy izgalomban tarthatja a politikailag aktív választókat, de a választópolgárok jelentős része a visszalépésekről nem tájékozódik, illetve, ha mégis, ezek akkor is korlátozott mértékben befolyásolják a választói döntéseket. A visszalépéseknek a lokális térben lehet jelentőségük, ha egyébként versenyképes jelöltekről van szó” – értékelte a helyzetet a politikai elemző. A tömegek bölcsessége, hogy a választók azokra a jelöltekre fogják adni a szavazatukat, akiket egyébként is esélyesebbnek látnak arra, hogy megnyerjék az egyéni választókerületet – vélekedett Böcskei Balázs, aki szerint ebben a döntő nem az egyéni jelöltek lokális beágyazottsága, hanem a jelölő párt nagysága, esélyessége, valamint az, hogy ebből a választók mit érzékelnek. A szakember másfelől arra számít, hogy a most még látható, régi ellenzéki jelöltekre leadott szavazatok mennyisége nem lesz számottevő. Az elmúlt évtizedek kampányai megtanították az ellenzéki szavazókat arra, hogy a választások hol dőlnek el, és a tapasztalat az, hogy az egyéni választókerületek szintjén. Itt viszont jellemzően az erős, győzelemre esélyes pártok, a Tisza és a Fidesz rúgnak labdába – tette hozzá. Ezekben a körzetekben indul a legtöbb és legkevesebb jelölt A legtöbb visszalépő az utóbbi időben a Jobbik színeiben induló jelöltek közül kerül ki, ez a párt azonban eleve nem tudta megugrani az országos listaállításhoz szükséges küszöböt. A nyilvános indoklás több esetben kifejezetten taktikai visszalépést enged sejtetni, vagyis a kieső jelöltek bizonyos esetekben útmutatással is ellátták a választópolgárokat arra vonatkozóan, hogy kit volna érdemes támogatniuk. A 106 egyéni választókerület közül a legtöbben, 35-ben hat jelölt indul. 29 választókerületben a jelöltek száma jelenleg öt fő. A legtöbb jelöltet Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. és 5. egyéni választókerületében állították, egyenként 10-10 képviselőjelöltet. A legkevesebb jelölt Hajdú-Bihar 6. számú választókerületében indul, itt mindössze négyen szállnak versenybe a választópolgárok bizalmáért.