Kukorelly Endre a Kossuth-díjról: Észak-koreai tempó, hogy Mezey Katalin a saját fiát díjazza

2026-03-19 - 11:50

A korrupció mintaesetének nevezte a Lackfi János Kossuth-díja körüli polémiát Kukorelly Endre, aki szerint észak-koreai tempó, hogy Mezey Katalin – aki hosszú évek óta egyedüli irodalmár a Kossuth-díjat odaítélő bizottságban, ahol, gondolom, a József Attila-díjakról is döntenek, és számos egyéb kuratóriumban is meghatározó a szava (MMA, Térey-díj stb.) – a saját fiát díjazza. És a díjazott ettől meg se rezdüljön – nyilatkozta az író az Indexnek. Összeférhetetlenséggel vádolják, Mezey tagadja, hogy részt vett a döntésben Ahogy azt lapunk is megírta, Lackfi idei Kossuth-díja körül komoly botrány alakult ki azt követően, hogy kiderült, édesanyja is benne volt a jelölőbizottságban. Később Mezey is megszólalt, aki elmondta, mikor elfogadta a bizottságba való felkérést, még nem tudta, hogy a fiát is jelölték, ezzel szembesülve le akart mondani, ám addigra már megjelent a Magyar Közlönyben a névsor, emellett nem tudtak volna mást behívni a bizottságba. Végül nem fogadták el a lemondását, ám a döntésben az összeférhetetlenségi szabályozásnak megfelelően nem vett részt. „Ezzel együtt engem is zavar ez a helyzet, gondolom, Jani fiamat is zavarja” – nyilatkozta az Indexnek, a Népszavának pedig azt mondta, hazugság, hogy ő jelölte fiát. Éles bírálatok és nyílt levél Az ügy komoly visszhangot váltott ki a magyar kulturális életben, Schilling Árpád például gratulált minden olyan Kossuth-díjasnak, „akik csöndesen, megbújva vagy lelkesen, röfögve vettek részt a NER kiépítésében”, Nagy Ákos zeneszerző kezdeményezésére pedig a Szabad a Hang oldalán tettek közzé egy nyílt levelet, amelyet a Kossuth-díj odaítélőinek, a díjazottaknak és a magyar művészeti közösséghez írtak. Az aláírók nem Lackfi életművéről akarnak ítéletet mondani, a személyét minősíteni, de úgy vélik: egy nemzeti rangú állami kitüntetés jelölési és döntési folyamatának nemcsak tisztességesnek kell lennie, hanem annak is kell látszania. Több kérdést fogalmaztak meg benne arra vonatkozóan, van-e a Kossuth-díj jelölő és döntéshozó testületeinek nyilvános etikai kódexe; szabályozza-e ez az etikai kódex az összeférhetetlenség kérdését, és ha nincs ilyen, nem lenne-e szükséges annak megalkotása és nyilvánossá tétele. A nyílt levelet a magyar kulturális élet több tucatnyi szereplője aláírta, köztük Kukorelly is, aki azonban pesszimistán látja a jövőt: úgy véli nincs magyar irodalmi közeg, mert szétesett. Az írók visszahúzódtak, nincs szolidaritás, és ezt sokkal nagyobb bajnak érzi, mint azt, hogy „az állami díjakat kizárólag kliensek kapják.” Úgy véli, hogy a döntéshozók részéről ez nem csupán szakmaiatlanság. Az egész a döntési helyzetben levők elképesztő sértettségéből, bosszúállásából, a »most mi jövünk« attitűdjéből fakad. Azokéból, akik abban bíztak, úgysem veszi észre senki, és aki észreveszi, az kushad. Hagytuk a kortárs irodalom presztízsét ilyen mélyre zuhanni. Súlyos felelősséget érzek. Kukorelly egyébként korábban is bírálta Mezeyt, aki szerinte a Kossuth-díj Bizottság egyetlen irodalmárjaként elsősorban felelős azért, hogy a Fidesz kormány alatt nem kaptak állami elismerést a kormánnyal szemben kritikus művészek. Kukorellyvel lapunk egy éve készített interjút: Kapcsolódó Kukorelly Endre: Aki Homéroszra legyint, mert nem lesz tőle olcsóbb a kenyér, mindent félreért. Olcsóbb lesz! Hogy lehet kedvet csinálni az olvasáshoz, és miért jó nekünk attól, ha olvassuk Arany Jánost? És mi a leglátványosabb különbség a profi futballista és az amatőr között? Interjú.