Kiránthatják a szőnyeget a forint alól, ha a Fidesz nyeri a választást

2026-03-19 - 14:11

Csúnyán megütötték a forintot március elejétől az iráni konfliktus tovagyűrűző hatásai. Míg február 25-én kétéves csúcsra jutott fel, és napon belül egészen 374,2 forintig erősödött az árfolyam, addig március 9-re egészen a 400-as szintig zuhant a kurzus. Az árfolyamszint azóta is nagyjából tíz egységgel gyengébb, mint a múlt hónap végén volt. A február utolsó napján kitört közel-keleti krízis, és az azt követő kőolaj- és gázáremelkedés azért tudott nagyot ütni az árfolyamon, mert hazánk az energiaimport szempontjából sérülékenynek számít. Ugyanakkor a hasonló cipőben járó – de orosz olajat és gázt már nem használó – régiós országokban jóval enyhébb volt az árfolyamgyengülés mértéke. A háború első hetében a forint 4 százalékkal esett az euróhoz képest, miközben a lengyel zloty 1,5 százalékkal, a cseh korona pedig mindössze 1 százalékkal szánkázott lefelé. Ebben ugyanakkor „semmi meglepő nincs, az elmúlt három évtizedben a forint a többi devizához képest mindig élesebben mozdult gyenge irányba azokban az esetekben amikor valami negatív esemény sújtotta a kelet-közép-európai piacokat” – magyarázta lapunknak Kolba Miklós, az ING Bank senior treasury üzletkötője. Hozzátette: minden valószínűség szerint még nagyobb lenne a differencia a régiós valutákhoz képest is, ha a mostani sokkhatás mondjuk 2024 elején történik. Idén ugyanis a forintpiacot jelentősen meghatározza az a várakozás, hogy kormányváltás lesz: az ügyfelek erre vannak pozicionálva, ami abszolút tompítja a gyengülés mértékét. A külföldi üzleti sajtóban tavaly óta rendszeresen megjelenik az a helyzetértékelés, amely szerint a forintot alapvetően vonzóvá teszi az európai szinten kiemelkedő jegybanki kamatszint, ám emellett a nemzetközi befektetők látványosan növelik a forintban vállalt kitettségüket ama várakozás nyomán, hogy az áprilisi választásokon egy esetleges Tisza párti győzelem új pályára állíthatná az ország gazdaságát és EU‐kapcsolatait. Hardy Anna / 24.hu Tavaly a forint 7,1 százalékot erősödött az euróval szemben, amit elsődlegesen az euró/forint kamatkülönbözet hajtott, a választási sztori pedig akkor épült be a befektetői várakozásokba, amikor elkezdtek kijönni az érdemi Tisza-előnyt mérő közvélemény-kutatások. Innentől fogva a befektetők a kormányváltásra kezdtek spekulálni, december óta pedig óriási mennyiségű vételi pozíció épült ki az ellenzéki párt győzelmére – magyarázta az ING Bank szakértője. Az összefüggést jól szemlélteti, hogy az idei árfolyamrekord éppen azon a napon alakult ki, amikor a Medián kiadta a kormány által sokat kritizált, 20 százalékpontos Tisza-előnyt mérő kutatását, és a hazai deviza annak ellenére tudott csúcsra törni, hogy a megelőző napon az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. Mi alapján szűrhető le egyértelműen, hogy egy politikai fordulat esélye hozta meg a befektetők kockázati étvágyát? Alapvetően két dolgot lehet megnevezni: az egyik a kamatszint, a másik pedig a sorsdöntőnek ígérkező választás – a történet itt véget is ér, mert másra nem lehet spekulálni. „Magyarország minden fontosabb gazdasági makromutatót nézve rosszul teljesít, vagyis minden egyéb ok a forint ellen szól” – szögezte le Kolba Miklós. Az elmérgesedett közel-keleti szituáció valószínűleg nagyobb csapást mérne a hazai devizára, ha a piacon nem azok lennének többségben, akik a forint mellett spekulálnak. Az energiaárak sokkja ellenére még mindig rengetegen vannak a forintvásárló befektetők. Ezért remegett meg az árfolyam márciusban A globális piacok már túl vannak az első pánikon, ennek megfelelően a korábbiakhoz képest szűk, sávos kereskedést látunk a forint esetében is. Jelenleg az látható, hogy a forint árfolyama erősen függ a nemzetközi piaci hangulattól. Amennyiben az néhány órára stabilizálódik, akkor picit erősödik a forint is, ha éppen rosszabb, akkor az euró/forint visszamegy 390 fölé. Az nem látszik, hogy a geopolitikai sokk rövid távon megnyugtató módon rendeződne, így semmiképp nem számítunk arra, hogy 1–2 hetes időtávon az árfolyam visszaerősödhet az iráni háborút megelőző szintre. Várhatóan továbbra is 385 és 400 forint között mozoghat az euró kurzusa attól függően, hogy éppen pozitív vagy negatív hírek érkeznek a világból– értékelt lapunknak az egyik hazai bank vezető elemzője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a forint az év elejétől kezdve masszívan felülteljesítette a többi régiós devizát, sokkal jobban erősödött, mint például a zloty vagy a korona. Nagyon sok befektető játszott a forint erősödésére, és, amikor megérkezett az energiaársokk, akkor a pozíciókat tömegesen zárni kezdték. Ennek hatására történt a nagy visszacsapódás március elején. Ezzel a forint visszatért a régiós trendhez – egy ideig nagyon felette volt, de most rövid távon mélyen alá került, hat hónapos időtávon mérve azonban hellyel-közzel ugyanúgy teljesít, mint a lengyel vagy a cseh deviza. A tavaly decemberi előrejelzésben úgy számoltunk, hogy március környékén a nagy rali után némileg gyengülni fog a forint. Azt azonban nem vártuk, hogy ezt egy külső sokk fogja kiváltani, hanem a választások előtti pozíciózárásokkal kalkuláltunk. Ez teljesen természetes folyamat, mert egy olyan esemény előtt, amelyet a piac kulcsfontosságúnak ítél, ám a kimenetele kétesélyes lehet, megszokott, hogy a kitettséget valamennyire csökkentik a befektetők ezzel mérsékelve a kockázatokat – magyarázta a banki szakértő. Kolba Miklós szerint ugyanakkor nem beszélhetünk tömeges pozíciózárásról, inkább „pozícióoptimalizálásról”. Az iráni konfliktus kezdetekor a piac viselkedése nyilvánvalóan megváltozott a korábbiakhoz képest. Akkor bizonyos befektetők – kockázatvállalási hajlandóságtól függően – elkezdtek pozíciót csökkenteni, de számos devizapiaci szereplő még tovább növelte a forintvásárlásait. Ezek a reakciók hiába tűntek pánikszerűnek, a tömeges zárások mellett tömeges nyitás is történt felfelé, illetve sokan rányitottak a korábbi long pozícióikra. Amennyiben csak tömeges zárás történt volna, akkor az árfolyam most jóval mélyebben lenne – fejtette ki. Az első sokkot követően ugyanakkor a piac „kisimult”, a jelenlegi helyzetben jellemzően már senki sem akar új pozíciókat építeni. Ez várhatóan így marad az elkövetkező hetekben is. Kell-e tartani a kamatemeléstől? A lapunknak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy a jegybank múlt havi kamatcsökkentése semmilyen szinten nem befolyásolta az árfolyam alakulását. A döntés már régebben be volt árazva, a befektetők előre számítottak rá. Bár a jegybank kamatot csökkentett, a kommunikáció kifejezetten szigorú maradt. Varga Mihályék jelezték, hogy ez nem egy lazítási ciklus kezdete, nem fognak minden hónapban vágni, hanem a beérkező adatok függvényében hónapról hónapra döntenek. A banki elemző az első félévre vonatkozóan már nem számít további kamatcsökkentésekre. A növekvő energiaárak, s ennek nyomán az inflációs kockázatok emelkedése miatt március-áprilisban a kamatvágás biztosan lekerül az MNB napirendjéről – figyelmeztetett. Mi több, a devizapiac 2026 végére elkezdett egy 25 bázispontos kamatemelést árazni a határidős jegyzéseknél. A szakértő szerint azonban ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Jelenleg a fundamentumok nem tesznek indokolttá kamatemelést. Ilyen erőteljes lépést csak az válthatna ki, ha tényleg „Armageddon” történne a piacon, hasonlóan 2022 őszéhez, amikor az európai energiaválság hatására az MNB 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az iráni háború azonban egyelőre távolról sem okoz akkora piaci feszültséget, hogy kamatemelést kelljen végrehajtani a stabilizáció érdekében. Altaf Kadri / AP / MTI Tűz az egyesült arab emírségekbeli fudzseirai olajfinomítóban 2026. március 14-én. Amennyiben hosszú távon – fél évig vagy még tovább – szükséges 100 dollár körüli olajárral számolni, az a szállítási költségek emelkedésén keresztül begyűrűzik a fogyasztási cikkek áraiba, és fűtheti inflációt. Egy ilyen helyzet viszont már kamatemelésre kényszeríthetné az MNB-t. Jelenleg azonban szerencsés helyzetben vagyunk, mert a külső inflációs sokk kedvező helyzetben ért minket, hisz februárban mindössze 1,4 százalékos volt a pénzromlás üteme – jegyezte meg a szakértő. Komoly kihívás elé nézhet a Fidesz, ha ismét nyer Ha tartósan 100 dollár felett maradnak, vagy még tovább emelkednek az olajárak, akkor az MNB visszaemelheti az alapkamatot. Ez a várakozás azonban attól is függ, hogy mi lesz a választás kimenetele. Amennyiben a Tisza nyer, akkor a jelen trendek alapján a piac várhatóan biztosra veszi, hogy megnyitják az EU-s pénzcsapokat, melynek inkább pozitív befolyása lenne az árfolyamra, s azon keresztül a kamatokra is. Akkor van nagyobb esély egy esetleges kényszerű kamatemelésre, amennyiben a Fidesz győz. Ez esetben a forinterősödésre kiépült rengeteg pozíciót vissza fogják zárni a befektetők, ami önmagában árfolyamsokkot okozhat. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik kizárólag a kormányváltás esélye miatt spekuláltak a forintra, ők várhatóan ki fognak szállni. Visszacsábítani viszont valószínűleg akkor lehetne őket, ha megemelik a kamatot – értékelt Kolba Miklós. A jelenlegi kormánypárt győzelme esetén a zárolt uniós források feloldásának reménye is elillanhat. Másfelől szembesülni kellene azzal is, hogy a választási pénzosztás jelentős hiányt okoz a költségvetésben. Ennek nyomán a hitelminősítők is ronthatják Magyarország adósbesorolását. Úgy látja: a 400 forintos euróárfolyam szinte borítékolható egy ilyen forgatókönyv esetén, s onnan egy 5–10 forintos gyengülés még kinézhet, amire mindenki befejezi a pozíciók zárását. Rövid idő alatt 15–20 forintos gyengülés könnyűszerrel előfordulhat, ha az érintett befektetők kiszállnak a piacról. Hogy ezt követően miként alakulhat az árfolyam, már nehezen megjósolható, hiszen sok egyéb tényező – például a kamatszint, az infláció és az iráni konfliktus – befolyásolhatja a piaci helyzetet.