Kiakadt a szakértő, az orvosi felelősséget firtatja a gödi akkugyár mérgezései miatt
2026-02-17 - 10:47
Dr. Nagy Marcell A szakma becsülete címmel tette közzé írását a gödi Samsung-gyár ügyéről, amely miatt eluralkodott rajta a tehetetlen düh és a csalódottság. A foglalkozás-orvostan igazságügyi szakértője cikkében emlékeztetett rá, hogy az akkumulátorok gyártása, megsemmisítése veszélyes technológia, amire fokozottan kell figyelni a foglalkozás-egészségügyben. Nem lepte meg a politikusok, a dél-koreai cég hozzáállása, nála az verte ki a biztosítékot, hogy ehhez asszisztált egy működési engedéllyel rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgálat. Az Orvosok Lapjában a szakértő azt írta: jogilag a munkáltató felelős az egészséget veszélyeztető munkakörülményekért, az okozott kárért, ám szerinte fontos kérdés „az orvosszakmai és az orvosetikai felelősség” is. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat EGYETLEN feladata a munkavállaló egészségének a védelme. Emlékeztett rá: ezt számos módon el lehet érni, rendszeres szűrővizsgálattal, munkahigiénés vizsgálatokkal, közös ellenőrzésekkel a munkabiztonsági szolgálattal. Szakmai hibát gyanít Az eddigi ismeretek alapján úgy látja: a gödi Samsung-gyárban szakmai hiba történt. A jogszabály előír biológiai monitorozást (vérben, vizeletben keresik a munkakörnyezetben mérhető vegyi anyagot), ennek gyakoriságát is megadja, azzal a kitétellel, hogy ha indokolt, az üzemorvos gyakrabban is elrendelheti azt. Úgy gondolja: ha a dolgozók 10%-nál (több száz ember) mérnek sokszoros határérték túllépést, akkor ez teljesen indokolt. Dr. Nagy Marcell nem tudja, ezt elrendelték-e, volt-e kockázatértékelés, munkahigiénés mérés, mit tett a szolgálat, miután számos akkreditált mérési jegyzőkönyv bizonyította, hogy a cég nem tett ssemmit a rákkeltő kockázat csökkentése érdekében. Ilyenkor mit csinál a szolgálat? Vállat von, hogy nem az ő dolga? Hány munkavédelmi hatósági eljárást indított a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkahigiénés mérések elégtelensége miatt? Az igazságügyi szakértőben felvetődött több kérdés. A dolgozókat vizsgáló orvosok jártak-e egyáltalán a gödi gyárban? Ismerték-e a munkakörülményeket? Egyáltalán foglalkozás-orvostan szakorvosok voltak? Tapasztalatai alapján ezekre csak a bírósági eljárásoknál szokott fény derülni. A „pecsételő” orvosokról A „pecsételő” orvosokról (akik vizsgálat nélkül adják ki az alkalmasságit bárkinek) azt írja, az még neki is új, ha ez egy vegyipari gyártó esetében is megtörténhet. A közfinanszírozott egészségügyhöz hasonlóan a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató is kiszolgáltatott helyzetben van. Ha bejelent egy betegség-gyanút, azonnal kihívja a munkavédelmi hatóságot a munkáltatóhoz, ha sokat ugrál, előbb-utóbb szerződést bont vele a munkáltató, és keres mást. Nyilvánvalóan egy Samsung gyár több ezer dolgozójának foglalkozás-egészségügyi ellátása százmilliós üzlet is egyben, ahol az ember körültekintetően mérlegeli a lépéseit. Amikor azonban több ezer embert tesznek ki – a cég hibájából – rákkeltő kockázatnak, egy foglalkozás-orvostan szakorvos etikai szempontból csak egy dolgot mérlegelhet: a munkavállaló egészségét. Az orvosnak egyszerűen fel kell állnia, ha szakértői véleményét figyelmen kívül hagyják, készakarva nem tartják be a munkavédelmi jogszabályokat. Az igazságügyi szakértő szerint etikai vétséget követnek el, akik szó nélkül asszisztálnak a rájuk bízott munkavállalók egészségének károsításához.