Ki nyer majd? Tisza-győzelem után is lehet Fidesz-többség? – a 24.hu-n elérhető a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora

2026-03-18 - 10:11

Az elmúlt 16 évben nem volt nehéz megállapítani, hogy ki fog nyerni a választásokon: a Holdról is látszott a Fidesz óriási fölénye, és ezt, aki nem volt rózsaszín szemüvegben, már hónapokkal a választás előtt tudhatta. A mostani szokatlan versenyhelyzetben ugyanakkor nem csak a kampány irritálóbb sokak számára, a választás éjszakája is jóval hosszabb lesz, sőt az is lehetséges, hogy még napokig vagy akár hetekig várni kell a végeredményre; az újraszámolások és a külhoni magyar voksok is dönthetnek. Az is benne van a pakliban, hogy a Tisza Párt akár több százezerrel több szavazatot kap, mégis a Fidesz nyer. Fordítva ugyanakkor ez kizárt. Ebben a sokkal bonyolultabb szituációban szolgálhat iránytűként a 21 Kutatóközpont által kifejlesztett, és mostantól a 24.hu-n elérhető mandátumkalkulátor, amely megmutatja a választás bemeneti oldala (a szavazatok) és a kimeneti oldala (a mandátumok) közötti, korántsem evidens összefüggést. Mi kell a kétharmadhoz? Mekkora szavazattöbbség szükséges ahhoz, hogy a Tisza valóban megnyerje a választást? Milyen esetben számíthatunk arra, hogy a Mi Hazánk lesz a mérleg nyelve? Mely választókerületekben dől el a választás, mire érdemes különösen figyelni a választás estéjén? Melyik a választókerület a „magyar Pennsylvania”? Ezekre a kérdésekre mind pontos választ ad az interaktív mandátumkalkulátor. Lássuk, hogy működik! A felhasználó beüti azt az országos szavazatarányt, amire számít. (A 100 százalékot az öt, országos listát állító párt között kell szétosztani.) A kalkulátor a 2024-es EP-választás területi, választókerületi bontású adatait használva azt feltételezi, hogy a változó országos támogatottság mellett helyben is hasonló irányú és mértékű változás van, így kapunk egy becsült értéket a helyi szavazateloszlásra. A kalkulátor ugyanolyan jól működött akkor, amikor az állami média használta fel a kormányközeli intézetek állításainak erősítéséhez, mint amikor ellenzéki politikusok osztották meg lelkesen, bizonyítva azt, hogy közel a kormányváltás. A kalkulátor ugyanis pártsemleges, a választási rendszert szimulálja le, az pedig működésbe lép, akármilyen színű is a térkép. A választási rendszer határozza meg azt, hogy ki nyeri az adott választókerület mandátumát, azok összessége pedig azt, hogy ki nyeri a választást. Ha a 106 körzetből a Tisza megnyer 56-58-at, akkor kormányt alakíthat. Ha csak kevesebbet, akkor nem. Ha országosan 4-6 százalékpontos fölénybe kerül a Fidesszel szemben, akkor meglesz a többsége a kormányalakításhoz. Ha 2-3 százalékpontos fórja van, akkor csak a Mi Hazánk kiesése esetén lehet parlamenti többsége. A kétharmados többséghez közel 20 százalékpontos előnyre lenne szüksége a Tiszának, a Fidesznek ugyanakkor 15 százalékpontos fölény is elegendő az alkotmányozó többséghez. Különösen érdemes figyelni a hajdú-bihari 6-os, a szabolcsi 2-es, a csongrád-csanádi 3-as és 4-es, a Bács-Kiskun megyei 1-es, a Pest megyei 7-es és 9-es, a Fejér megyei 3-as, a Veszprém megyei 3-as és a zalai 3-as körzeteket. Aki ezeknek a többségét megnyeri, az minden bizonnyal többségbe kerül az Országgyűlésben. Miért ilyen aszimmetrikus a helyzet? Miért kell ugyanannyi mandátumhoz több százezerrel több voksot kapnia a Tiszának? Azért, mert a Fidesz 2011 decemberében egy számára rendkívül kedvező választási rendszert fogadott el a parlamentben. A kormánypárti választókerületekben átlagosan kevesebb választó él, vagyis kevesebb fideszes ugyanannyi képviselőt tud megválasztani, mint több ellenzéki. A Fidesz-szavazók voksa így egyszerűen többet ér. De ezen kívül is számos tényező biztosítja, hogy lejtsen a pálya: például a határon túliak listás szavazata és a nyugaton élő magyarok hozzáférésének megnehezítése. Szintén a kormányoldalnak kedvez az a tény, hogy a képviselői nagy része ismertebb, mint a tiszás kihívó. Végül a választási „mozgósításban” (legyen ez demokratikus vagy nem demokratikus eszköz) is tetten érhető a kormánypárt erőforrásfölénye, az állami erőforrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés. A kalkulátor mindezt igyekszik figyelembe venni. A mandátumkalkulátor tehát önmagában félsiker, egy jó közvélemény-kutatással együtt pedig teljes értékű információval segítheti az eligazodást. Azaz annak eldöntését, hogy ki nyerhet, és milyen feltételek mellett április 12-én. Két dologra viszont nem alkalmas az eszköz: jósolni nem tud, csak jelenlegi tendenciákból következtetni, és arra sem képes, hogy mérnöki pontossággal mutassa meg az egyes körzetek erőviszonyait. Mindenkinek jó tájékozódást kívánunk, jó gyakorlást kitapasztalni a választási rendszer csínját-bínját. Aki ezt teszi, sokkal jobban fogja érteni, hogy mi történik április 12-én este. A mandátumkalkulátor itt érhető el. Róna Dániel politológus, a 21 Kutatóközpont igazgatója