Közel 12 milliárdért váltott gazdát a Tungsram egykor világhírű újpesti gyártelepe

2026-03-24 - 15:11

Közel százhúsz év után, 2022 végén a magyar ipartörténet egyik legfontosabb oszlopa, a Tungsram csődöt jelentett, majd megindult az ország legkülönbözőbb részein lévő ingatlanjaik és ingóságaik árverezése. Ez a folyamat nemrég érte el a legfontosabb állomását, hiszen március 20-án árverésre bocsátották az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. néven indult cég közel 94 ezer négyzetmétert elfoglaló, ötvenhat épületből álló újpesti fényforrásgyárát, a szomszédban álló 1,43 hektáros ipartelepét, magánútját, illetve sportcsarnokát. A tíz naposra tervezett licitharc végül meglepően korán véget ért, hiszen 22-én, vasárnap reggel 7 óra 14 perckor a pályázatot lezárták. Ennek oka, hogy az ajánlattevők közti licitharc véget ért, a 10 272 800 000, azaz közel 10,3 milliárd forintos kikiáltási ár pedig addig emelkedett, hogy a végén valaki kerek 11,95 milliárdos nettó ajánlatot tett. A következő állomás a beérkezett pályázatok a felszámoló általi kiértékelése, aminek során nyilvánvalóan a magasabb árajánlat győz. A helyzetet kissé bonyolíthathatja, ha több azonos értékű – a nettó vételártól legfeljebb 10 százalékkal eltérő – ajánlat is beérkezett, hiszen így ártárgyalásra kerülhet sor. Faludi Imre / MTVA / MTI A Tungsram Operations Kft. egyik régi gyárépülete az egykori felirattal a főváros IV. kerületében, a Váci úton. Az 1900-ban, Exler Jenő tervei szerint született első főépületen ma is olvasható az Egyesült Izzó neve. Ennek esélye azonban alacsony, így rövidesen kiderülhet, ki vásárolta meg a hatalmas területet. Az új gazda előtt nem állnak igazán gátak, hiszen az egykori gyárépületek egy része műemléki védelmet élvez ugyan, de jókora szelete szabadon bontható: így a területen egy, az ipari örökséget valamilyen minőségben biztosan hasznosító – a ferencvárosi Közvágóhíd által mutatott rossz példát remélhetőleg nem megismétlő – új lakónegyed jöhet létre. Google Earth A terület felülnézetből. Az erzsébetvárosi Huszár utcában működő Egger Béla és Társa nevű üzemből – a Monarchia első, később sörraktárrá vált izzógyárából – a millennium kinőtt Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1901-ben költözött a Váci útra, majd indult el a világszinten is meghatározó státusz felé. Az izzólámpát tökéletesítő, a két világháború közt számos szabadalmat bejelentő cég gyorsan nőtt nagyra, 1923-ban megalapított kutatólaboruk pedig a televízió kifejlesztéséből, valamint a holdradar-kísérletekből is kivette a részét. Az egy ideig a Nobel-díjas Gábor Dénesnek, illetve a modern kriptongázas izzólámpát feltaláló dr. Bródy Imrének is munkát adó vállalat (aminek első száz évét egy itt végigolvasható könyv foglalja össze) nem csak a gyártelepet, de annak környékét is felvirágoztatta: sportlétesítményeket, Hajós Alfréd által tervezett sportcsarnokot, strandot és lakótelepeket építtetett, sőt, Magyarország első fedett teniszpályáját is tető alá hozta. 7 fotó Az 1989-es rendszerváltáskor még mindig az európai piac több mint felét ellátni képes gyár bukdácsolása néhány évvel a koronavírus-járvány előtt vált egyre jobban láthatóvá, hiszen a 2018-ban német-magyar közös tulajdonba kerülő vállalat nem engedte el időben az Európában már rég betiltott hagyományos izzók gyártását, kapacitása jó részét pedig azokra szánta. Kapcsolódó „Lojálisak voltunk a végtelenségig, nem ezt érdemeltük” Letűnt hőskor, befuccsolni látszó megújulási tervek: egy évtizede húzódik a 125 éves Tungsram válsága. A budapesti telephely négy dolgozójával és a szakszervezet elnökével néztünk be mögé. A koporsóba végül a Covid és az ukrán-orosz háború által hozott forgalomcsökkenés, az alapanyagárak növekedése, valamint az energiaárak hirtelen növekedése ütötte be az utolsó szöget. Az állami Eximbank által egyszer több tízmilliárdos összeggel kisegített Tungsram 2022 májusában munkatársai több mint felét, 1600 embert bocsátott el, az év végén pedig a többieknek is mennie kellett, majd a kapuk is bezártak.