„Követelőzik, feltételeket szab, zsarol és rendszeresen visszatér, hogy pénzt kérjen az európai országoktól ”– melyik európai vezetőbe állt bele így Szentkirályi Alexandra?

2026-03-04 - 10:54

A kilencvenes évek magyarországi alvilágához hasonlította Szentkirályi Alexandra azt, ahogy az ukrán vezetés szerinte cselekszik a Barátság kőolajvezeték ügyében. A fővárosi Fidesz frakcióvezetője egy szerdai bejegyzésben a fiatalabbakat emlékezteti arra, hogy a rendszerváltás utáni években nem volt ritka, hogy „marcona férfiakból álló szláv társaságok betoppantak” jól menő vállalkozásokhoz, védelmi pénzt követelve tőlük. Szentkirályi szavai szerint ez legfőképpen „az itt garázdálkodó ukrán maffia egyik bevett módszere volt”, amely úgy gondolta, ami a tied, az az övék is, „afölött ők rendelkezhetnek, zsarolhatnak, és ha meg akarod tartani azt, ami a tiéd, akkor fizess érte, hogy »békén« hagyjanak.” Szentkirályi Alexandra szerint kísérteties a hasonlóság azzal, amit Volodimir Zelenszkij és a jelenlegi ukrán vezetés csinál a Barátság kőolajvezetékkel. „Zelenszkij elnök szerint a magyaroknak hálásnak kellene lenniük, hogy eddig nem zárták el a Barátság vezetéket... és mivel nem éreznek minket annak, ezért most mindenféle műszaki ok nélkül zárva is tartják... hacsak nem fizetünk ezért is” – jegyezte Szentkirályi, aki aztán az ukrán elnököt úgy jellemezte, mint aki „követelőzik, feltételeket szab, zsarol, és rendszeresen visszatér, hogy pénzt kérjen az európai országoktól a »védelemért cserébe«”. Persze, ha egy ország a háború borzalmaitól szenved, annak minden segítség egy újabb lélegzet. De ha már háláról esik szó, akkor nem lehet, hogy talán annak az elnöknek kellene hálásnak lennie, akinek az országát mi, uniós tagállamok, a magunk kárára tartjuk el évek óta? – mutatott némi megértést a Fidesz politikusa, aki szerint ezzel együtt Zelenskzij azt mondja, hogy „Druzsbáért dézsma”. Bejegyzését pedig azzal zárja, hogy A kilencvenes es évek Magyarországán „az ukrán maffia zsarolásának az első Fidesz-kormány vetett véget”, és most is ez a céljuk az áprilisi országgyűlési választás megnyerésével. Mi történik a Druzsbával? Az olajvita február második felében mérgesedett el Magyarország és Ukrajna között, mert a magyar kormány azzal vádolja Kijevet, hogy az politikai okokból állította le az Oroszországból érkező nyersolaj szállítását Magyarország felé. Az erre szolgáló csatornán, a Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le a forgalom, miután egy orosz drón komoly károkat okozott a rendszerben. A magyar kormány hetek óta azt kommunikálja, hogy biztos tudásuk van arról, hogy műszakilag minden rendben van már a vezetékkel, az ukránok azért nem indítják újra a forgalmat, mert „olajblokád” alá akarják vonni Magyarországot, hogy energiakrízis alakuljon ki. Erre válaszul Szijjártó Péter korábban bejelentette, hogy Magyarország leállítja Ukrajna dízelellátását, Orbán Viktor pedig azt is pedzegette, hogy durva dolgok történnének, ha Magyarország Ukrajna áramellátásával is megtenné ugyanezt – bár a kormányfő aztán visszakozott, mondván, a határ túloldalán magyarok is élnek. A hét elején Orbán műholdfelvételeket is bemutatott, melyeken állítása szerint látszik, hogy a Druzsba rendben van, Zelenszkij erre válaszul azt mondta: a probléma a föld alatt van, nem gondolja, hogy Orbán műholdjai oda is belátnának. A magyar kormányfő azóta Robert Ficóval együttműködve bejelentette, hogy szlovák–magyar vizsgálóbizottságot küldenének Ukrajnába a vezeték kivizsgálására, de Orbán az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek is panaszkodott az ügyben. Utóbbi sajtóhírek szerint arra kérte Zelenszkijt, hogy engedje megvizsgálni a vezetéket, bár nem a szlovák–magyar tandemnek, hanem egy uniós missziónak.