„Hosszú távon a sikertelen fogyókúrákkal lehet a legjobban meghízni”

2026-03-02 - 14:04

Az utóbbi években egyre több szakmai ajánlás már krónikus betegségként tekint az elhízásra. Ez a magyar társadalmat is súlyosan érinti. Ez a gyakorlatban mit jelent a diagnózis, a kezelés és a betegút szempontjából? Magyarországon jelentősen alul diagnosztizált betegség az elhízás. Annak ellenére is, hogy népbetegségről van szó: a magyar felnőtt lakosság kétharmadát érinti. Hazánkban a normál súlyú felnőtt lakosság van kisebbségben. Ez nem jó. A mindennapi orvos-beteg találkozások során sem rögzítik diagnózisszerűen az elhízást: nemcsak a lakosság, de az orvosok szemléletét is kell alakítani, hogy betegségként gondolkodjanak erről. Prof. Dr. Simonyi Gábor belgyógyász, kardiológus, endokrinológus, obezitológus, diabetológus és lipidológus Le lehet a kérdést úgy egyszerűsíteni, hogy a túlsúlyon változtatni „csak akaraterő kérdése”? Milyen okok képesek valóban megnehezíteni a fogyást? Az elhízás kezelése összetett folyamat, de természetesen anélkül, hogy az ember fejben eldöntse, hogy fogyni szeretne, anélkül nem fog sikerülni. Úgy nem lehetséges fogyni, hogy a beteg elmegy a doktorhoz azzal a kéréssel, hogy „adjon valamit, mert le akarok fogyni”. Ez így passzív szerep. A hatékony és fenntartható testtömegcsökkentés azonban a fogyni vágyótól egy igen aktív tevékenységet, együttműködést igényel, tekintettel arra, hogy az addigi életmódjának megváltoztatásáról és korábbi kalóriabevitel csökkentéséről is beszélünk kell. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a szervezet a fogyás során ellenünk dolgozik. A testsúlyvesztés elindulása után bizonyos idővel olyan mechanizmusokat indít be, amelyek megnehezítik a fogyást: magyarul, a szervezet takarékra állítja az alapanyagcserét. Bármilyen furcsán hangzik, így működik a szervezetünk. Ha valaki tartósan túlsúllyal küzd, és hirtelen belevág a fogyókúrába, annak lehetnek veszélyei? A hirtelen fogyás orvosi értelemben nem javasolt: hosszú távon nem fenntartható, mert ezt követően a beteg súlya gyorsan visszatér, majd később akár nagyobb is lehet a kiindulási súlyánál a jojóeffektus miatt. Gyakran látjuk, hogy hosszú távon a sikertelen fogyókúrákkal lehet a legjobban meghízni. A mindennapokban is azt látom, hogy ilyen módszerek után jelentkeznek a legtöbben nálunk is, hogy jelentősebb orvosi segítségre van szükségük. A laborvizsgálat szükséges a testsúlycsökkentés előtt? Vagy ha otthon, házilag nekikezdünk sportolni, azzal is sikereket érhetünk el? A rendszeres, egyénre szabott testmozgás része a testsúlycsökkentésnek és hozzájárul a hosszú távon is fenntartható eredményekhez, de azt javaslom, hogy a testtömegcsökkentést orvosi vizsgálat előzze meg, amely magában foglalja a laborvizsgálatot is. Ez azért fontos, mert az elhízásnak számos kísérőbetegsége lehet, amelyek szintén kezelést igényelhetnek, fontos egy alapállapot rögzítése. Hol helyezkednek el a mai kezelési palettán a GLP-1 alapú gyógyszerek? A mozaikszó egy hormont takar, amit a bél termel étkezés után, és fontos szerepe van a vércukorszint, valamint az étvágy szabályozásában. Kinek és milyen helyzetben javasoltak? A GLP-1 egy természetes hormon: a vékonybélben termelődik, többek között a táplálékfelvételt is szabályozza. Úgy működik, hogy amikor eszünk, hogy ne tömjük magunkat a végtelenségig, olyan jelzéseket küldenek az agynak, hogy már jóllaktunk, fejezzük be az evést, és a vércukorszintet is szabályozza az inzulintermelés fokozásával. Ez azt is jelenti, hogy a szervezet felkészül az emésztésre, a bejutott táplálék földolgozására, illetve arra szolgál, hogy többet már ne együnk. A GLP-1 alapú készítmények ezt a természetes hormonműködést utánozzák: ezek kívülről adva sokkal nagyobb hatással rendelkeznek, mint saját bélhormonjaink, ezért lehet a fogyás elősegítésében alkalmazni ezeket. Aki ezeket használja, kevesebb ételtől is jóllakik, nem kívánja a nassolást. Ezek a készítmények miben térnek még el más típusú fogyókúrás gyógyszerektől? Magyarországon is számos készítmény van forgalomban: van, amelyik a zsírfelszívódást korlátozza, míg egy másik a központi idegrendszeri hatással befolyásolja az étvágyat. A GLP-1 alapúak a természetes hormonok hatását utánozzák, azt felerősítve fejtik ki a testtömegcsökkentő hatásukat. Milyen betegségek vagy kockázati tényezők esetén merül fel leggyakrabban a gyógyszeres testsúlykezelés lehetősége? A testtömeg-index (BMI) alapján jellemezhetjük legegyszerűbben a mindennapokban az elhízás mértékét. 30 kg/m2, vagy e feletti érték már elhízást jelez. Az elhízás kezelésére gyógyszereket ekkor már adhatunk, kísérőbetegségek nélkül is. 27 kg/m2 vagy e felett az elhízással összefüggő, legalább egy kísérőbetegség jelenléte mellett is megkezdhető a gyógyszeres kezelés, az életmód terápia kiegészítésére. Fontos tudnunk, hogy az elhízásban gyakori a magas vérnyomás, 2-es típusú a diabétesz, a zsíranyagcserezavarok, de sokszor kísérik kardiológiai betegségek (coronaria betegség, infarktusos esemény), a szívelégtelenség bizonyos típusai, pitvarfibrilláció. E mellett pedig előfordulhat krónikus vesebetegség, továbbá metabolikus zsírmájbetegség is az elhízással élőknél. Az elhízás vagy túlsúly kezelésének fontos szempont, hogy melyik gyógyszeres terápia szolgálja leginkább a beteg érdekeit, és ekkor a kísérőbetegségeket is figyelembe kell venni. Fontos itt is megjegyeznem, hogy a gyógyszeres kezelés mindig csak kiegészítője az életmód terápiának, mivel hosszú távon ez szolgálhatja legjobban az elért testtömeg megtartását. Mi zajlik a szervezetben, amikor valaki túlsúllyal küzd? És mi változik, mikor fogyásba kezd? Önmagában nem a kilók miatt problematikus a túlsúly és elhízás, hanem azért, mert megváltozik a zsírszövet működése. Talán nem is gondolnánk, hogy a zsírszövet a legnagyobb hormontermelő szervünk. Elhízás esetén a zsírszövetben termelődő különböző anyagok fokozzák a szervezet gyulladását, megváltoztatják a zsíranyagcserét, a szénhidrátanyag-anyagcserét. Ennek következtében pedig olyan szív- és érrendszeri változások is elindulnak, amelyek megalapozzák a későbbi súlyos kísérőbetegségek kialakulásának kockázatát. Ilyen pl. a kettes típusú diabétesz, a zsíranyagcsere-zavarok vagy az emelkedett húgysavszint, a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus vesebetegség. Egy orvosilag megtámogatott, átgondolt fogyási program járhat plusz egészségi előnyökkel azon túl, hogy a kilók csökkennek? A mindennapi gyakorlatban tudjuk, hogy már viszonylag kis mértékű, 5-10 százalékos testtömegcsökkenés jelentős egészségügyi előnyökkel járhat. Javulhat a szervezet szénhidrát-anyagcseréje, megszűnhet az inzulinrezisztencia, jobb lesz a kettes típusú cukorbeteg anyagcsere helyzete. A pre-diabétesz visszafejlődhet, a vérnyomás csökkenhet – nem beszélve a pszichés állapot testsúlyvesztést követő javulásáról. A leadott kilók miatt csökken az ízületek terhelése, a beteg páciens jobban alszik, nő a fizikai aktivitása, és összeségében javul az életminősége. Egy gyógyszeres terápia után szükség van utánkövetésre? Az elhízás kezelése – mivel krónikus betegség – élethosszig tartó gondozást jelent. A magas vérnyomás vagy a cukorbetegség is kiújulhat, ha befejezzük a kezelést. Nagyon fontos, hogy a fogyókúra sem kúra, hanem hosszútávú program, amelynek része lehet a gyógyszeres kezelés. Az utánkövetés ebben az esetben egy hosszútávú gondozást jelent, hogy megelőzzük a leadott kilók visszaszerzését. A GLP-1 alapú gyógyszerek kellően biztonságosak? Sok beteg úgy jön hozzánk, hogy fél a gyógyszerektől, feltételezett káros hatásaitól és szeretné, ha elmondanánk, hogy ezzel kapcsolatban mi is az igazság, mivel sokfelé, nagyon sok nem megalapozott információ kering. Kijelenthető, hogy ugyanakkor, hogy az alkalmazási előírás betartásával, a betegek követésével alkalmazásuk biztonságos. A nagy klinikai vizsgálatokban, amelyekben eseteként több ezer vagy több mint tízezer beteg vett részt, igazolták e készítmények hatásosságát és biztonságosságát, sőt pl. szív- és érrendszeri előnyöket is biztosíthatnak. A mellékhatásokat illetően azt mondhatom, hogy e készítményeket alkalmazók 80 százaléka mellékhatástól mentesen használja, kb. a betegek 10 százaléka kisebb-nagyobb mellékhatást tapasztal, amely nem akadályozza e gyógyszerek alkalmazását, és esetenként kisebb dózissal már panaszmentesek lesznek. Sajnos a betegek mintegy 10 százaléka egyáltalán nem bírja, ezért nem is szabad tovább adnunk. Összeségében a betegek jelentős része alkalmas a hosszútávú kezelésre. Gyakran hallani azt a negatív megbélyegzést, hogy a gyógyszeres kezelés „könnyebb út”. Ez igaz? Ez igaz, mert könnyebb, mivel önmagában a diétával, életmódváltással ilyen nagymértékű fogyást nehéz elérni és főleg hosszútávon fenntartani. A gyógyszeres kezelés egy mankó, amely segíti az életmódterápiát, mivel segítségével könnyebb megtartani a diétát és a leadott kilók megtartását, amennyiben hosszabb távon alkalmazzák. Az interjú a Novo Nordisk támogatásával készült.