G7: Orbán gázstopja alapjaiban rengetheti meg az európai energiakereskedelmet

2026-03-26 - 10:41

Ebből botrány lesz – így foglalta össze röviden egy ágazati szereplő, hogy mit vár az Ukrajna irányába tartó gázszállítások leállításától. A probléma nem az iránnyal, hanem magával az elzárással van. A G7 által megkérdezett források abban mind egyetértettek, hogy technikailag meg lehet valósítani a határkeresztező lezárását, de abban is mindenki biztos, hogy ennek tovagyűrűző hatásai lesznek, amelyeken Magyarország is sokat bukhat. A legrosszabb még csak nem is feltétlenül a pénzügyi veszteség lesz, de ezzel is számolni kell. A leállás épp azért nem lesz azonnali, hogy ezt a veszteséget minimalizálja a kormány. Teljesen nonszensz A gáz- vagy éppen az áramkivitelt egyáltalán nem egyszerű korlátozni vagy leállítani. Az esetek jelentős részében ugyanis ezekhez az ügyletekhez a magyar államnak nagyjából semmi köze nincs. Hiába mosódik ugyanis össze az energiáról szóló hazai kommunikációban – jelentős részben a kormányzat törekvései miatt – folyamatosan a piac és az állam, attól még gázzal nem államok kereskednek. Pont emiatt nincs olyan, hogy Magyarország leállítja a szállításokat Ukrajna irányába. A piacon kereskedők adják-veszik a különböző energiahordozókat, amelyek esetenként átlépik az országhatárt. A magyar kormány az Ukrajnába irányuló gázszállítást fokozatos leállítása mellett döntött. Ez olyan, mintha lezárnánk a határon az autópályát, és minden teherautót visszafordítanánk – fogalmazott az egyik forrás. A helyzet talán annyiban még abszurdabb, hogy míg az autópálya állami tulajdon, addig itt magát az infrastruktúrát, tehát a Magyarország területét behálózó nagy nyomású földgázszállító vezetékrendszert egy magáncég, a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Zrt. üzemelteti. Ennek ellenére a G7 forrásai egyetértettek abban, hogy jogilag megvalósítható a dolog. A kormány valójában annyit csinált, hogy egy rendelettel megtiltotta a magyar–ukrán határkeresztezőn a kapacitás lefoglalását. A friss kormányrendelet alapján június végéig továbbra is jelentős mennyiségű gáz mehet ki Magyarország felől Ukrajnába, a tényleges leállásra csak ezt követően kerülne sor. Oly módon, hogy a harmadik negyedévre egyszerűen nem hirdetik meg a kereskedési aukciót. Ezzel tulajdonképpen fizikailag blokkolja a gázforgalmat: hiába akar egy ukrán kereskedőcég földgázt vásárolni, egy magyar, német, svájci vagy bármilyen más vállalat pedig földgázt eladni neki, utóbbi nem tudja leszállítani a szerződött mennyiséget a magyar–ukrán határkeresztezőn keresztül. Egy határkeresztező blokkolása olyan precedenst teremt, amely alapjaiban rengetheti meg a teljes európai energiakereskedelmet. Az energiahálózatok ugyanis úgynevezett természetes monopóliumok, és így egyedi szabályok vonatkoznak a fenntartásukra. Egy monopóliumként működő rendszerirányító (így hívjuk azokat a cégeket, amelyek egy ország nagynyomású gáz- és nagyfeszültségű villanyhálózatát üzemeltetik) emiatt nem teheti meg azt, hogy a rendszer egy pontját egyszer csak lezárja. Akkor meg különösen nem, ha ez egy határkeresztező. A piac ugyanis rég nemzetközi, ezért az ilyen országhatárok közötti vezetékekre nemzetközi előírások vonatkoznak, és nemzetközi szervezetek fogják össze a kereskedelmet, illetve a rendszerek kapacitásának értékesítését is. Ezek a szervezetek és előírások biztosítják a rendszer kiszámítható működését, így ha valaki megszegi őket, akkor az egész rendszerben remeg meg a bizalom. Az a bizalom, amelyre a teljes nemzetközi kereskedelem épül. Mi van, ha ennek a mintájára a bolgárok is közlik, hogy valami történt a Török Áramlattal, és leáll Magyarország gázellátása is? – mutatott rá a lehetséges tovagyűrűző következményekre egy ágazati szakértő. A piacon nem az fogja elsősorban kiverni a biztosítékot, hogy egy súlyos gondokkal küszködő ország felé blokkolja a gáz áramlását a magyar kormány, mert ez (mármint, hogy súlyos gondokkal küzd) a piacot nem érdekli. Önmagában a forgalom korlátozása jár komoly következményekkel. Az export azonban blokkolásán biztosan sokat bukik az állam. A kérdés csak az, hogy mennyit. A tiltás miatt így az FGSZ nagyon komoly bevételtől esik el, hiszen nem tudja eladni azt a kapacitást, amely iránt a közelmúltban hatalmas volt az igény. A Mol valószínűleg joggal várhatná el, hogy megtérítsék számára a kieső bevételt.