Gázellátás: együttműködést kötött a Shell Lantos Csaba egykori cégével

2026-02-27 - 08:44

Mostantól akár a Shellen keresztül is vásárolhat cseppfolyós földgázt (LNG) a MET csoport. A formálódó ügyletet egyelőre csak szándéknyilatkozat rögzíti. Az LNG jórészt a Shell amerikai portfóliójából érkezne – írja magyar gyökerű cég bejelentése nyomán a VG.hu. Ezt a MET csoport vezérigazgatója, Huibert Vigeveno úgy értékeli a közlemény szerint, hogy a megállapodással a MET az Egyesült Államok és az Európai Unió stratégiai együttműködését támogatja az LNG-ellátás területén. A megállapodás hozzájárul az EU energiabiztonságának növeléséhez. A MET 2024-ben 22 LNG-szállítmányt hozott Európába. Abban az évben kötött a Shell-lel tízéves megállapodást amerikai LNG beszerzésére, egy húszévest pedig 2023-ban a Commonwealth LNG-vel. A megállapodás révén tovább diverzifikálhatja a forrásait, miközben megerősíti folyamatosan bővülő ügyfélportfólióját több mint húsz európai országban. A Shelltől származó LNG-t különböző európai újragázosító létesítményekbe szállítják majd. A vállalat 2025-ben megháromszorozta LNG-szállítmányainak számát, a gázt több európai országba, köztük Németországba, Görögországba, Spanyolországba és Horvátországba hozta. Megrendelte első, saját LNG-tankerhajójának építését is a dániai Celsius csoportól. A jármű jövőre készülhet el. Ez is része a magyar kormány által elfogadott csomagnak A MET-Shell megállapodást a Transatlantic Gas Security Summit című esemény keretében kötötték meg, amelyet Washingtonban a Donald J. Trump Béke Intézetben tartottak. Az eseményen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági miniszter is. A magyar politikus tucatnyi közép-kelet-európai állam, köztük Ukrajna, képviselőjével közösen írt alá egy nyilatkozatot, amelyben megbízható és diverzifikált forrásokból származó földgáz beszerzéséről, „manipulációtól és zsarolástól” mentes energiaellátási rendszerről, az egyetlen beszállítótól való függés csökkentéséről, valamint az USA-val való szorosabb energetikai kapcsolatról tettek ígéreteket a felek. A HVG a nyilatkozat kapcsán kifejezetten az orosz forrásoktól való eltávolodást emelte ki arról írt, a magyar külügy azonban igyekezett cáfolni ezt, mondván, hogy a dokumentum Közép-Európa energiabiztonságának fejlesztéséről szól, abban Oroszország vagy az orosz gáz egyetlen szóval sem szerepelnek. A MET integrált európai energiavállalat svájci székhellyel. Aktív és eszközökkel is rendelkezik a földgáz- és villamosenergia-piacon. A társaság 22 országban van jelen leányvállalatain keresztül, 33 nemzeti energiapiacon, és 44 nemzetközi kereskedelmi központban működik. A csoport széles körű tapasztalatot szerzett a zöld- (megújuló) és rugalmas (hagyományos) energiaeszközök üzemeltetésében. Tavaly 242 milliárd köbméter földgázzal és 160 terawattóra árammal kereskedett. A Svájcban bejegyzett cég korábban azzal került be a köztudatba, hogy 2011-2014 között kedvezményes áron vásárolhatott földgázt az államtól, amit elvben a távhőrendszer támogatásának átszervezése miatt a magasabb rezsi megfizetésére kényszerült fogyasztóknak kellett volna eladni, ennek ellenőrzését azonban a magyar állam nem tette meg. Közben az állam egy bonyolult konstrukción keresztül lehetővé tette, hogy a MET évekig a kötelező árverés nélkül hozzon be sok millió köbméter földgázt nyugat felől Magyarországra, elvben a neki olcsón eladott gáz pótlására. Az állam azonban ennek a gáznak a sorsát sem kérte számon, és sokszorosát hozhatta be a MET annak a mennyiségnek, amit elvben pótolnia kellett volna a kedvezményes importtal. A MET tulajdonosai – akik között akkoriban ott volt Garancsi István, Orbán Viktor egyik barátja is – Cipruson (és más szigeteken) bejegyzett cégeiken keresztül sok tízmilliárd forintos nyereséget tehettek zsebre. A céget később hivatalosan a menedzsment vásárolta meg, élén Lakatos Benjámin vezérigazgatóval, az elmúlt években pedig a csoport multinacionális energiavállalattá nőtte ki magát. A MET Holding elnöki tisztségét 2009-től 2022-ig Lantos Csaba jelenlegi energiaügyi miniszter töltötte be. Orbán Viktor 2026. februári évértékelőjében a „háború kutyái” és a „halál vámszedői” kifejezésekkel illette a Shellt, az Erste Bankot és Brüsszelt, a háborúból való profitálással vádolva őket.