„Ez tragikus nap az egész ország számára” – drasztikus leépítések kezdődtek az egyik legnagyobb presztízsű lapnál

2026-02-05 - 13:16

A The Washington Post tömeges leépítési hullámot jelentett be, a vállalat dolgozóinak körülbelül 30 százalékát bocsátják el, a 800 újságíróból több mint 300 embert küldenek el – írja a The New York Times. Matt Murray főszerkesztő szerdán reggel egy telefonkonferencián jelentette be a szerkesztőségnek a drámai változásokat. A leépítések szinte minden rovatot érintenek, de különösen súlyosan sújtják a nemzetközi tudósítókat, a helyi hírek munkatársait és a sportrovatot. A lap stratégiája gyökeresen átalakul: a jövőben elsősorban a amerikai hírekre és politikára, valamint az üzleti életre és az egészségügyre fog koncentrálni, miközben más területek háttérbe szorulnak vagy teljesen megszűnnek. Az összes fotóst elbocsátották, ami különösen sokkolta a szerkesztőséget. A The Washington Post könyvrovata megszűnik, ahogyan a népszerű Post Reports napi hírműsor is. Bezár a lap sportrovata, bár néhány riporter a kulturális rovatban marad. A nemzetközi tudósítás terén ugyan néhány tucat helyszínen maradnak riporterek, de a közel-keleti, indiai és ausztráliai tudósítókat és szerkesztőket mind elbocsátották. Különösen megdöbbentő egy ukrán tudósító elküldése, akit épp a háborús övezetben végzett munkája közben értesítettek a döntésről. Egy olaszországi sportriporter, aki a téli olimpiáról tudósított, azt mondta, hogy elbocsátása ellenére továbbra is cikkeket fog írni. Amikor Peter Finn, a The Washington Post nemzetközi szerkesztője értesült a leépítések mértékéről, azt kérte, hogy inkább őt bocsássák el, mintsem hogy részt vegyen a leépítések tervezésébe. A leépítés fő okaként Murray főszerkesztő a The Washington Post anyagi nehézségeit jelölte meg. A számok valóban aggasztóak: az online forgalom az elmúlt három évben közel felére csökkent, a naponta megjelenő cikkek száma az elmúlt öt évben jelentősen visszaesett. Will Lewis, a lap kiadója és vezérigazgatója egy 2024-ben így fogalmazott: Hatalmas összegeket veszítünk. Az olvasóközönség az elmúlt években felére csökkent. Az emberek nem olvassák a cikkeiteket. Jeff Bezos tulajdonában A történethez hozzátartozik, hogy a The Washington Post a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos tulajdonában van. Az Amazon alapítója 2013-ban vásárolta meg a The Washington Postot, amikor az anyagi gondokkal küzdött. Az első nyolc évben a lap kivirágzott, nőtt a digitális előfizetések száma és nyereséget kezdett el termelni. Bezos kezdetben nem avatkozott bele az újság szakmaiságába, lehetővé téve a legendás főszerkesztő, Marty Baron számára, hogy nyugodtan végezze a munkáját. A The Washington Poston, amely munkatársai 1970-es években feltárták a Watergate-botrányt is, független és hiánypótló anyagok jelentek meg, beleértve a Donald Trump elnökség kritikus tudósítását is. A szerkesztőség számos díjat nyert, köztük Pulitzer-díjat a kongresszusi épület 2021. január 6-i ostromáról szóló tudósításáért. Miguel J. Rodriguez Carrillo / AFP Az elmúlt három évben azonban a helyzet megváltozott. Bezos 2023 végén Will Lewist nevezte ki a lap kiadójának és vezérigazgatójának, akinek hivatali ideje már kezdetektől viharos volt. Lewis próbálkozott a mesterséges intelligencia bevezetésével, szervezeti átalakítással, miközben felszínre került az érintettsége egy brit telefonlehallgatási botrányhoz. A válság mélypontja a 2024-es amerikai elnökválasztás előtt következett be, amikor Lewis Bezosra hivatkozva bejelentette, hogy a The Washington Post szerkesztőbizottsága nem támogathatja Kamala Harris demokrata jelöltet. Erre válaszul több százezer előfizető mondta fel előfizetését, ami tovább súlyosbította a lap pénzügyi gondjait. 2024 végén Bezos egy, a New York Times által szervezett konferencián így írta le a helyzetet: „Egyszer már megmentettük a The Washington Postot, és most másodszor is meg fogjuk menteni.” „Az üzleti világ nagy része gyáván megadta magát az autoriter hullámnak” Jeff Stein, a The Washington Post fő gazdasági tudósítója, aki nem volt a szerdán elbocsátottak között, így nyilatkozott: Ez tragikus nap az amerikai újságírás, Washington városa és az egész ország számára. Gyászolom azokat a riportereket, akiket szeretek, és akik munkájukkal a szakma legigazabb és legnemesebb formáját tartották fenn. Olyan hibákért büntetik őket, amelyeket nem ők okoztak. Marty Baron, a The Washington Post korábbi főszerkesztője kemény szavakkal illette a történteket: „Ez a nap a világ egyik legnagyobb hírügynökségének legsötétebb napjai közé tartozik. A The Washington Post ambíciói jelentősen csökkenni fognak, tehetséges és bátor munkatársai tovább fogynak, és a közönség nem juthat hozzá valóság alapú tudósításokhoz, amelyekre most nagyobb szükség van, mint valaha.” Nicholas Kristof, a The New York Times Pulitzer-díjas újságírója, aki maga is dolgozott korábban a The Washington Postnak, különösen éles kritikával illette Bezost. Bezos a limuzinjának üléseiből kiszedett apróval is megőrizhette volna a The Washington Postot az amerikai demokrácia egyik pillérének, de úgy tűnik, aggódott amiatt, hogy a The Washington Post bajba sodorta őt a Fehér Háznál. Megértem, hogy egy milliárdos nem köteles támogatni egy játékot, amelynek már megunta, de Bezos eladhatta volna a Postot. Ehelyett tönkretette. – írta Kristof, hozzátéve, hogy Bezos 75 millió dollárt költött a Melania-dokumentumfilmre a Trump-adminisztráció kegyeinek elnyeréséért, de nem volt hajlandó sokkal szerényebb összegeket költeni egy fontos, független újság fenntartására. „Ez a lépés aláhúzza, hogy az üzleti világ nagy része gyáván megadta magát az autoriter hullámnak” – fogalmazott Kristof.