Durván lecsúsztak a nyugdíjak a bérekhez képest

2026-01-29 - 08:22

Hogyan változtak az utóbbi években a keresetek és a nyugdíjak egymáshoz képest? Ezt vizsgálta meg a Pénzcentrum a KSH adatai alapján, és arra jutottak, hogy a nyugdíjak és a bérek közötti különbség történelmi mértékben magas, és egyre magasabb, a nyugdíjak kárára. Három évet mentek vissza az időben. Azt találták, hogy: 2023 januárjában a nettó átlagkereset 364 ezer forint volt, míg az átlagnyugdíj 208 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj 1,75-szöröse volt a nettó átlagkereset. A különbség ekkor még csak szűk 156 ezer forint volt. 2023 végére a nettó átlagkereset és az átlagnyugdíj közötti különbség mintegy 80 ezer forinttal emelkedett, 234 ezer forintra. Ekkor több mint duplája volt a dolgozók átlagkeresete a nyugdíjasok juttatásához képest. 2024. decemberére már több mint 265 ezer forintra hízott a nettó átlagkereset és a nyugdíj közötti különbség. Az átlagkereset a KSH adatai szerint ekkor 113 százalékkal volt több, mint az átlagnyugdíj. 2025-re valamennyire szűkült az olló, októberre a nettó átlagkereset 482 ezer forint, az átlagnyugdíj 246 ezer forint lett. A nettó átlagkereset az átlagnyugdíj a különbsége tavaly októberre 236 ezer forintra mérséklődött, de még így is majdnem duplája volt a keresetek átlaga, mint a nyugdíjaké. Az adatok alapján megállapították, hogy a bérek és a nyugdíjak közötti olló hosszabb távon egyértelműen tágult. Ami amiatt van, hogy a nyugdíjak ugyan emelkedtek, de jóval lassabb ütemben, mint a nettó keresetek. Ez még hangsúlyosabb volt azokban a hónapokban (például év vége, év eleje), amikor a dolgozók plusz pénzeket kaptak (év végi bónuszok, minimálbér- és bérmegállapodások hatása). A lap megkérdezte Süle-Szigeti Bulcsú nyugdíjszakértőt is, aki szerint a nyugdíjak és a bérek elszakadásának egyik fő okozója a vegyes indexálás kivezetése volt. Ez azt jelenti, hogy a bérek emelkedését már nem veszik figyelembe a nyugdíjemelésnél, csak az inflácoiót. A szakértő szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához fontos a nyugdíjak és a keresetek hányadosa. Arra is kitért, hogy 2014-ben még 68 százalékot tett ki átlagban a nyugdíj a bérhez képest, mára azonban 53 százalékra mérséklődött az arány. Ha kíváncsi arra is, milyen megoldásokat tud elképzelni a szakértő e helyzet orvoslására, illetve hogy a GKI miért mondja, hogy a gazdaság teljesítményén is látszik a nyugdíjolló, kattintson.