Dopeman még Orbán fejével focizott, Gyulán az MSZP miatt tartottak Békemenetet

2026-03-15 - 07:04

A mai napig összesen 11 békemenetet tartottak Magyarországon, jellemzően Budapesten. Ma már nem olyan könnyű felidézni az emlékét, de egy alkalommal még a Békés megyei Gyulára is szerveztek Békementet a kormánypártok támogatói, mégpedig az MSZP ellen, amely ma már a választásokon sem indul el. A Békemenet az évek során az Orbán-rendszer egyik legfontosabb utcai erődemonstrációs eszközévé vált. A fideszes felvonulások 2012 és 2014 között sűrűn ismétlődő, a kormányt védő mozgósításként vonultak be a köztudatba, később viszont inkább választások előtt vagy kiemelt események idején vették elő újra, és egyre inkább kampányzáró, erődemonstratív funkciót kaptak. Összeszedtük az eddigi Békemeneteket: 2012. január 21. – Az első Békemenet az Orbán-kormány melletti kiállásként indult, az EU-val és az IMF-fel zajló konfliktusok, valamint az Alaptörvény körüli viták idején. Jelszava: „Nem leszünk gyarmat”. A BM 400–500 ezres tömegről beszélt, független beszámolók inkább százezres nagyságrendet valószínűsítettek. 2012. március 15. – A második menet az első sikerére épült rá, már a nemzeti ünnepen. Orbán ekkor maga is ráült a „Nem leszünk gyarmat” üzenetre, de a rendezvény jóval szerényebb volt, mint az első. 2012. október 23. – A harmadik Békemenetet az „adósrabszolgaság” és a Magyarországot érő állítólagos külső támadások ellen hirdették meg. A BM 150 ezer menetelőről, a Kossuth téren összesen 400 ezres jelenlétről beszélt. 2013. február 5. Gyula – Ez volt az egyetlen vidéki Békemenet, amelyet a Fidesz gyulai frakcióülésének helyszínére meghirdetett MSZP-s demonstráció ellensúlyozására szerveztek meg. Kormánypárti beszámolók többezres, az akkor még létező Népszabadság viszont 1500 fős tömegről írt. 2013. október 23. – Ennek a Békemenetnek közvetlen előzménye volt, hogy néhány héttel korábban egy Együtt–PM-rendezvény után ledöntötték az Orbán Viktort ábrázoló hungarocellszobrot, Dopeman pedig focizott az Orbán-fejjel. Az ügyből büntetőeljárás lett, de Pityinger Lászlót végül jogerősen felmentették. A történtek utóéletéhez hozzátartozik, hogy Dopeman később már nyíltan méltatta Orbánt: 2021-ben arról beszélt, hogy a miniszterelnök „minden igényt felmér”, 2023-ban pedig „kivételes tehetségű, párját ritkító palinak” nevezte. A szervezők félmilliótól egymillióig terjedő számokat emlegettek, de a Lakmusz és korabeli térképes becslések alapján inkább nagyjából 150 ezer résztvevő lehetett ott. 2014. március 29. – A választás előtti hajrá Békemenete volt ez, az „Egy az ország” jelszóval. A BM 440–460 ezres, más mérés kb. 150 ezres tömeget jelzett. 2018. március 15. – Hosszabb szünet után ismét választás előtt rendeztek Békemenetet. A szervezők nem köntörfalaztak, szerintük nagyobb volt a veszély, mint 2012-ben, és az áprilisi választáson akkor megfogalmazásuk szerint „élet és halál a tét”. Egy korabeli területszámítás alapján kb. 59 500 résztvevőt becsültek. 2021. október 23. – Három és fél év szünet után tért vissza a Békemenet, erősen antigyurcsányista felütéssel, a szervezők szerint a 2006-os „rendőrterror útvonalán”. Független becslések szerint legfeljebb 70 ezren lehettek. 2022. március 15. – Ezt a Békemenetet a legutóbbi választási kampányban, már az orosz–ukrán háború első heteiben rendezték meg. A fő üzenet a béke és biztonság volt. A CÖF félmilliót mondott, a Lakmusz becslése szerint kb. 112–130 ezer fő volt a reális részvételi adat. 2024. június 1. – Az EP- és önkormányzati választás előtt, a kegyelmi ügy és Magyar Péter feltűnése után jött a tizedik Békemenet, jelszava: „Eddig és ne tovább”. A Lakmusz számítása szerint 50–80 ezer, de legfeljebb kb. 100 ezer résztvevő lehetett. 2025. október 23. – A Tisza erősödésének idején a CÖF a nemzeti szuverenitás, a keresztény-nemzeti értékek és a konzervatív eszmék melletti kiállással hirdette meg. A kormányzati közlés 80 ezernél több, Szabó Andrea becslése 85–92 ezer résztvevőről szólt.