Döntöttek az alapkamatról Varga Mihályék

2026-03-24 - 13:22

Az előzetes várakozásoknak megfelelően 6,25%-on hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, így egyelőre nem folytatódik a februárban megkezdett lazítás. Az infláció akár indokolná is a további vágást, azonban az elmúlt hetek közel-keleti fejleményei keresztül húzták azt. A februári 25 bázispontos kamatcsökkentés után a keddi ülésen változatlanul 6,25%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács. A döntéshozóknak egyrészt a kedvezőbbé váló inflációs fejlemények (a februári áremelkedési ütem 1,4%-ra lassult), másrészt a közel-keleti háború pénzpiaci és inflációs kockázatai között kellett navigálni. A döntés nem okozott meglepetést, a Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül erre számítottak. Nagy kockázat az energiaárak megugrása Az elemzői becslések szerint a fejlődő országok közül a magyar és a lengyel inflációba gyűrűzik át a legnagyobb mértékben az olajáremelkedés hatása, indokolt az óvatosság – olvasható az Amundi Alapkezelő kommentárjában. Noha a jegybankok általában a volatilisebb energia- és élelmiszerárak nélküli maginflációra koncentrálnak, a fejlődő piacokon az olajsokkon való „átnézés” több szempontból is nehezebb, mint a fejlett piacokon: a fejlődő piaci inflációs indexekben magasabb a súlya az energiának, a sokkokat itt általában felnagyítja a deviza gyengülése, amihez hozzájárul az is, hogy a monetáris politika hitelessége ezekben a régiókban alacsonyabb. A jelenlegi helyzetben a kiindulópont az MNB számára relatíve kedvező, mert az általa kínált reálkamat magas, a vezetés megítélése pedig – éppen emiatt – kedvező. Bár a rendszerben sok az ártorzító tényező, jelenleg úgy gondoljuk, hogy az MNB csak eltolja a kamatvágási pályát, de ez nem fordul át kamatemelésbe, ahogy azt a piac árazza. Ez azonban nagymértékben függ az iráni konfliktus alakulásától – írta Kiss Péter befektetési igazgató. A monetáris politika alakulásával kapcsolatban újra szorosan figyelt mutatóvá válhat a külkereskedelmi mérleg, ahogy az történt a 2022-t követő években. A pénteken érkező tavalyi negyedik negyedéves folyó fizetési mérleg adat előzetes képet nyújthat az iráni háború előtti időszak külső folyamatairól (a várakozások alapján romlott az egyenleg), és még időszerűbb információkkal szolgál majd erről a februári külkereskedelmi mérleg hétfőn megjelenő egyenlege. Az újabb háborús konfliktus hatásáról a márciusi külkereskedelmi mérleg árulkodik majd először, de a várakozások fokozatosan romlanak.