Brazil szamba a perzselő magyar pusztában – Negyven éve épült fel a Hungaroring

2026-03-28 - 11:02

Bernie Ecclestone, a Forma–1 későbbi mindenható ura az 1980-as évek elején még egy Szovjet Nagydíjat szeretett volna tető alá hozni. Ám a kezdeti pozitív visszajelzések után a szovjet pártvezetés bekeményített: világossá tették számára, hogy ez a „csúnya, kapitalista sport” mégsem kívánatos egy kommunizmust építő országban. Ecclestone, aki akkor már a sportág kereskedelmi és médiajogait is felügyelte, érthető módon elszontyolodott a kudarcon. Ekkor lépett a képbe Brazíliában élő magyar barátja, Rohonyi Tamás, aki lelket öntött belé: felvetette, hogy próbálkozzanak meg a Szovjetunió helyett a „béketábor leggyengébb láncszemével”, Magyarországgal. Hosszadalmas egyezkedés kezdődött, amelynek során Rohonyi először puhatolózni érkezett Budapestre, majd 1983 szeptemberében magát Ecclestone-t is meghívták. Két évnyi tárgyalássorozat után végül Londonban írták alá a szerződést Balogh Tiborral, a Magyar Autóklub főtitkárával. Urbán Tamás / Fortepan Bernie Ecclestone 1986-ban. Hámori Tamás, az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) akkori fiatal munkatársa szerint a döntésnek kedvezett, hogy a nyolcvanas évek elejére a sport lett a szocialista liberalizáció egyik legfontosabb terepe. Már rendeztek hazánkban pénzdíjas tenisztornát, és hatalmas áttörésnek számított, hogy a legjobb magyar futballistákat, mint Nyilasi Tibort vagy Détári Lajost, „eladták” nyugati kluboknak. A pártvezetés pedig – minden ideológiai ellenvetés dacára – megérezte a sportból befolyó valuta szagát. Urbán Tamás / Fortepan Sportautók a Hungaroringen, a Formula-1 harmadik magyar nagydíj alkalmával 1988-ban. A pálya végül azért került Mogyoródra, mert a Fővárosi Tanács hallani sem akart fakivágásról az eredeti helyszínként felvetett Városligetben vagy a Népligetben. A mogyoródi termelőszövetkezet elnökasszonya viszont sokkal praktikusabban közelített a kérdéshez: állítólag csak annyit mondott, nem bánná, ha a krumplitermesztés helyett versenypályájuk lenne, mert az biztos jót tenne a falunak. A megállapodás szerint Mogyoród térségében kellett felépíteni a komplexumot, hogy 1986 augusztusában felgördülhessen a függöny az első Magyar Nagydíjon. Urbán Tamás / Fortepan Gumicentirozás 1986-ban. A szeptemberi bejelentést követően a gépek nem vártak: alig három héttel később, október elsején már dübörögtek a markolók Mogyoródon. Papp István egy rafinált, technikás aszfaltcsíkot álmodott meg: tizenöt kanyart – nyolc jobbosat és hét balosat –, amelyek azóta is próbára teszik a világ legjobb pilótáit. A semmiből nemcsak a pálya, de egy komplett kisváros is kinőtt: boxutcával, irányítótoronnyal és sajtóközponttal. Urbán Tamás / Fortepan A Hungaroring sajtóközpontja 1986-ban. Az építkezés akkor 363 millió forintot emésztett fel. Bár ez mai értéken nagyjából 30 milliárd forintnak felel meg, a modern technikai követelmények mellett manapság ebből valószínűleg csak a szalagkorlátokra és a parkolókra futná. Urbán Tamás / Fortepan Johnny Dumfries a Lotus–Renault csapat versenyautójában a boxutcában 1986-ban. Urbán Tamás / Fortepan A Benetton–Ford csapat boxa előtt a Formula-1 második magyar nagydíjon 1987-ben. A száguldó cirkuszba való belépésnek megkérték az árát. Az 1500 forintos főtribün-bérlet a korabeli, 6300 forintos átlagbér mellett komoly luxusnak számított: a rajongóknak a havi fizetésük közel negyedét az aszfalt mellett kellett hagyniuk, ha a legjobb helyről akarták látni a történelmi rajt pillanatait. Glósz András / Fortepan Formula-1 első magyar nagydíj 1986-ban. A pályát Hungaroringre keresztelték, és bár a németes elnevezés miatt többen morgolódtak, a név hamar átment a köztudatba. Dargay Attila, a Vuk és a Ludas Matyi jeles alkotója megrajzolta a kabalát is: egy kutyust, amely hol bukósisakban feszített, hol kockás zászlót lengetett. Az építkezés tempója a szocialista ipartól merőben szokatlan volt, amire Ecclestone még 2025-ben is élénken emlékezett: „A magyarok remek munkát végeztek, még csodálkoztunk is, mennyire szuperül megy minden. Volt ott egy kiváló szervező, a közlekedési miniszter [Urbán Lajos]. Na, ő mindent kézben tartott, máig hálás vagyok az elkötelezettségéért.” A világ híres versenypályái közül egyedül a hírhedt monzai autodromo készült el rövidebb idő alatt – még 1922-ben. 1986. március 24-én, éppen négy évtizede a Drapál János Emlékversennyel hivatalosan is felavatták a Ringet, júniusban pedig a szocialista autóversenynek számító Béke és Barátság Kupát rendezték meg bemelegítésképp. Urbán Tamás / Fortepan Motorverseny a Hungaroringen 1986-ban. Urbán Tamás / Fortepan Régi versenyautók bemutatója a Formula-1 első magyar nagydíjon 1986-ban. A Maserati 8CM versenyautó volánjánál Varga Jenő veterán autó gyűjtő. Aztán elérkezett 1986. augusztus 8–10., a nagy hétvége. A mezőny alig sejtette, mi vár rá. A magyart megelőző hockenheimi versenyen még külön eligazítást is tartottak az újságíróknak és pilótáknak. Bár hazánk már rég kivívta a „legvidámabb barakk” címét, még így is akadtak olyan kérdések, hogy hozzanak-e magukkal élelmet, és egyáltalán: van-e még jegyrendszer Magyarországon. Urbán Tamás / Fortepan Nelson Piquet, a Williams–Honda csapat versenyzője szívószállal 1986-ban. Jegyrendszer rég nem volt a „gulyáskommunizmusban”, de például arra nem volt felkészülve az állam, hogy a reptérre megérkező pilóták és csapattagok mind bérautóval kívántak bejönni Budapestre, majd onnan a pályára. Percek alatt kifogytak a nyugati típusú kocsikból, maradtak hát a Zsigulik, amíg azok is el nem fogytak. Ezért lehetett látni a főváros utcáin John Player Special matricákkal felékesített Ladákat, mert a Lotus csapatnak ezek szerint már csak ez jutott... 5 fotó A 200 ezer néző emberáradatára senki nem számított. A fél szocialista blokk felkerekedett és jött Forma-1-et nézni Mogyoródra. Ez főképp kelet-német, lengyel és csehszlovák nézőket jelentett, de természetesen érkeztek rajongók Ausztriából, Nyugat-Németországból, Olaszországból is. A Hungaroringet körbeölelő dombokat ellepték a lelkes rajongók, amitől az egész olyan volt kicsit, mint Woodstock, csak itt az 1000 lóerős turbómotorok szolgáltatták a kemény rockot. Magyar Rendőr / Fortepan Légifotó a parkolóról a második Forma-1 futamkor 1987-ben. A távolban a versenypálya. Urbán Tamás / Fortepan Lelátó a Formula-1 első magyar nagydíjon 1986-ban. A politikai elit is ki akarta venni a részét a sikerből: Czinege Lajos honvédelmi miniszter végigjárta a boxokat, jelen volt Losonczi Pál és Lázár György miniszterelnök is. Utóbbi egy F1-es kormányt kapott ajándékba Ecclestone-tól, a verseny végén pedig ő adta át a Szász Endre által festett kupákat. Glósz András / Fortepan A Formula-1 első magyar nagydíj eredményhirdetése 1986-ban. Középen a győztes Nelson Piquet, balra a második helyezett Ayrton Senna, jobbra a harmadik helyezett Nigel Mansell. Jobbról a második Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Magyar Nagydíjnak megvolt a maga különös bája. Míg a létesítmény világszínvonalú volt, a környék rendbetételére már nem jutott idő. A tikkasztó hőségben tízezrek rúgták a port, fedett lelátók híján mindenki izzadt, de ez zavarta a nézőket a legkevésbé. A „cirkusz” mellékszereplőiként ott feszítettek a honi járgányok: IFÁ-k, Roburok és Volga mentőautók. Dr. Nemes György professzornak szinte össze kellett könyörögnie a megfelelő mennyiségű mentőt. Urbán Tamás / Fortepan Pályakarbantartók 1986-ban. Urbán Tamás / Fortepan Tűzoltók 1986-ban. A körítéssel azonban nem volt baj. A Duna-parti szállodákban, a Margitkert vagy a Búsuló Juhász asztalainál egymást érték a fogadások, a fotósoknak pedig igazi csemegét jelentett a rajtrács-lányok parádéja. Köztük volt Nóthof Mónika is, aki pénteken még a learatott kukoricás helyén kialakított parkolóban árulta a jegyeket, vasárnap viszont már az Ikarus buszról leszállva, piros forrónadrágban és fehér magas sarkúban feszített. Fia 2017-ben ismerte fel őt az egyik Fortepan fényképen. A szerkesztőségnek írt levelében felidézte, a feladatuk egyszerű, de szigorú volt: ha fotózzák őket, „hasat be, mellet ki és mosoly”, a rajt pillanatában pedig ugrás a korláthoz, mert ahogy a versenyzők mondták nekik: „piros nadrág ide vagy oda, ők elindulnak”! Urbán Tamás / Fortepan Nóthof Mónika visszaemlékezése: „A szőke hajú lány mellett vagyok, akin rajta van a sapka (tényleg az is volt!), barna hosszú haj és fehér duplasoros lyukas öv.” Urbán Tamás / Fortepan Rajtrácslányok 1986-ban. Maga a verseny is kíméletlen hőségben zajlott, ugyanakkor máig emlékezetes viadalt hozott. A korszak két brazil sztárja, az akkor már kétszeres világbajnok Nelson Piquet és Ayrton Senna mérkőzött meg egymással. Piquet végül egy driftelésnek is beillő manőverrel utasította maga mögé Sennát a célegyenes végi kanyarban, a dobogó harmadik fokára pedig Nigel Mansell állhatott fel. Urbán Tamás / Fortepan Elöl Nelson Piquet a Williams–Honda, mögötte Derek Warwick a Brabham–BMW csapat versenyautójában a Formula–1 első magyar nagydíján 1986-ban. Glósz András / Fortepan Ayrton Senna a Lotus–Renault csapat versenyautójában a Formula-1 első magyar nagydíjon 1986-ban. Urbán Tamás / Fortepan Nigel Mansell a Williams–Honda csapat versenyautójában a boxutcában 1986-ban „Brazil szamba a magyar pusztában!” – harsogták a lapok. A siker teljes volt, a pálya és a szervezés jól vizsgázott, egyedül Patrese kipördülő, a szegélyköveken fennakadt Brabhamjének elvontatásával bénáztak kicsit a pályaőrök, de elsőre ez is belefért. Urbán Tamás / Fortepan A Brabham–BMW csapat versenyautóját mentik a pálya széléről 1986-ban. Bár utólag még sok fejlesztésre (szervizutak, tribünök) volt szükség, alapvetően mindenki elégedett lehetett. Rohonyi Tamás a 30 éves jubileumon így morfondírozott: „Nem akarom eltúlozni a dolog jelentőségét, mégis azt gondolom, hogy a Magyar Nagydíj, azzal, hogy ez a nyugati világot megtestesítő sport megvetette nálunk a lábát, kisebb fajta földrengés volt, ami a szocialista rendszer alapjain is apró repedéseket okozott.” Urbán Tamás / Fortepan Riccardo Patrese, a Brabham–BMW csapat versenyzője esernyővel a Formula-1 első magyar nagydíjon 1986-ban. Urbán Tamás / Fortepan Nigel Mansell, a Williams–Honda csapat versenyzője a Formula-1 első magyar nagydíjon 1986-ban. Ma, 2026-ban, negyven évvel később a Magyar Nagydíj már a versenynaptár megkerülhetetlen klasszikusa, amelyet egy lapon emlegetnek Monte Carlóval, Monzával vagy Silverstone-nal. A szerződésünk 2032-ig szól – a Hungaroring második negyven éve tehát már el is kezdődött. Írta: Méhes Károly Forma–1 szakértő | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/hungaroring40 Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail-címre!