Brüsszelben bekészítették a fegyvert Orbán leszerelésére

2026-02-27 - 10:24

A magyar kormány manőverezései Európában az utóbbi időszakban egyszerre lettek sokkal érthetőbbek, mégis sokkal kevésbé átláthatók. Azt például, ami most történik, szinte mindenki érteni véli Brüsszelben, mégsem látszik számukra, hogy pontosan mire futna ki az orbáni játszma. A magyar kormány az egekig emelte a tétet az Európai Unióval és Ukrajnával szemben, amikor bejelentette, hogy megvétózza az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag elfogadását, valamint foglyul ejti az Ukrajnának adni tervezett 90 milliárd eurós hitelt. Mindkettő komoly felháborodást keltett. A huszadik szankciós csomag blokkolása kifejezetten kellemetlen volt az uniós vezetőknek, akik a háború negyedik évfordulójára utaztak Kijevbe, de erőfelmutatás helyett üres kézzel kellett érkezniük. A 90 milliárdos hitel megakasztása kicsit hasonló volt ehhez, ám ennek további szintjei is voltak. Egyrészt ebben az ügyben már korábban döntöttek, és akkor Orbán Viktor is igent mondott. Most fordult elő először olyan, hogy a magyar miniszterelnök visszatáncolt valamitől, amiről egyszer már sikerült őt meggyőzni. Ráadásul a hitel bonyolult és hosszú tárgyalások alatt állt csak össze, és végül kompromisszum született: a befagyasztott orosz vagyon helyett a tagországok a hétéves költségvetés terhére adnak hitelt Ukrajnának, igaz, csak azok, amelyek részt kívánnak venni ebben. Marius Burgelman / AP / MTI Képviselők az Európai Parlamentben, Brüsszelben 2026. február 24-én. Megerősített együttműködés A megerősített együttműködésnek nevezett eljárásból három ország maradt ki: Magyarország, Csehország és Szlovákia. A megerősített együttműködéseket azért találták ki, hogy uniós országok csoportjai együtt tudjanak működni úgy is, hogy erre nem mindenki hajlandó az unióban. Ilyen megerősített együttműködéssel hozták létre például az Európai Ügyészséget is, melyből Magyarország szintén kimaradt. A megerősített együttműködésekhez elég a minősített többség, tehát nem kell minden tagországnak megszavaznia a döntéseket. Magyarország ebben a specifikus esetben azért tudta ezt mégis elgáncsolni, mert a hitelhez el kellett fogadni egy olyan módosítást is, ami a hétéves költségvetést érintette, hiszen a hitelt annak a maradékából rendeznék. Így valójában Orbán egy külső szereplőként mégis képes beavatkozni egy olyan együttműködésbe, amelybe elvileg nem tudna beavatkozni. Hogy ezt miért csinálja a magyar kormány, az nagyjából mindenki számára egyértelműnek tűnik: Orbán Viktor le van maradva a felmérésekben Magyar Péterrel szemben, és mindenáron választást szeretne nyerni. Ehhez csapdába akarja csalni az Európai Uniót és Ukrajnát, hogy harcoljanak ellene, mert ettől népszerű lehet odahaza. Barátságvég A magyar kormány arra hivatkozik, hogy az ukránok egy orosz támadás után (bár ez a része mindig kimarad a kormányzati narratívából), politikai okok miatt nem hajlandók megjavítani a Barátság kőolajvezetéket, mert azt szeretnék, hogy Magyarországon duplájára nőjön az üzemanyag ára, és emiatt megbukjon a kabinet. Az már részletkérdés ebben a fideszes matekban, hogy az üzemanyag ára valójában nem nő a duplájára a Barátság vezeték lezárásától, hiszen van egy másik vezeték is: az Adria, déli irányból. Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI Orbán Viktor miniszterelnök a Védelmi Tanács ülésén 2026. február 25-én. Ezzel kapcsolatban viszont évek óta vitáink vannak a horvátokkal. A magyarok egyrészt azt állítják, hogy túl drága az Adria kőolajvezeték tranzitdíja, másrészt azt, hogy nem fér át rajta az összes olaj, ami Magyarországnak és Szlovákiának kell. Az Európai Bizottság és a horvátok szerint átfér, sőt pontosan a szükséges mennyiség fér át rajta, de a magyar álláspont szerint – mivel időnként nagy mennyiséget kell egyszerre behozni, máskor pedig keveset – az időszakosan megnövekedő mennyiség nem juthat át a vezetéken. Azzal is probléma van, hogy az orosz olajat nemcsak az unió, de az USA is szankcionálja. Utóbbi alól egy zavaros mentességet kaptunk, de a horvátok ragaszkodnak hozzá, hogy meg kell kérdezni Amerikát is, küldhetik-e a hajón megrendelt orosz olajat a vezetéken keresztül. A nem orosz eredetű olajat pedig már el is kezdtek küldeni. Ráadásul az üzemanyagárak elszállását vizionáló kormányzati vélekedésnek ellentmond, hogy jelentős, hónapokra elég tartalékunk van belőle. Brüsszelben nem teljesen értik, pontosan milyen győzelmet szeretne aratni Orbán ezzel a húzással. Az európai vezetőknek különböző tippjeik vannak. A miniszterelnök csütörtökön írt egy békülékeny hangnemű levelet a tanács elnökének azzal, hogy, amennyiben küldenek egy független missziót a vezetékhez, és megnézik, hogy az ukránok javítják-e, akkor ennek a testületnek az állításait Magyarország elfogadja. A brüsszeliek szerint Orbán azzal számol, hogy önmagában egy ilyen misszió felállítását győzelemként tudná felmutatni. Orbán Viktor péntek reggeli interjújából viszont az derül ki, hogy arra számít: az ukránok engedik be ezt a missziót. Ebben lehet is logika, hiszen Kijev állítása az, hogy próbálják ugyan javítani a vezetéket, de az oroszok folyamatosan lövik őket, és emiatt emberek haltak meg, miközben értelemeszerűen nem tartják prioritásnak, hogy az orosz olaj továbbra is folyhasson Európába. Biztonság A másik tipp az, hogy Orbán a nagy védelmi hitelkeret, a SAFE magyar pályázatát szeretné jóváhagyatni. Itt rengeteg pénzre pályáztunk, de egyrészt pont azért nem hagyták még jóvá, mert mi kértük a harmadik legnagyobb keretet, és a kisebb pályázatokkal kezdtek, másrészt valóban van óvatosság, hogy küldjenek-e uniós pénzt a választás előtt Magyarországra. Ennek a hitelkeretnek az előlege jelentős, sokkal magasabb, mint általában az uniós pénzeké, és ugyan a hitelre magára valószínűleg vonatkoznak azok a jogállami kritikák, amelyek miatt a többi uniós pénzünkhöz nem férünk hozzá, de az előleget akár a választás előtt is megkaphatnánk. Ezek viszont csak tippek, és nehéz nem azt gondolni, hogy a fentiek mellett Orbán alapvetően magában a konfliktusban érdekelt. Régóta nincs más téma, amivel a Fidesz kampányolni tudna, mint a háborús veszély, amit viszont a magyarok kevésbé érzékelnek. Emiatt szükséges az eddigieknél is erősebben fokozni az emberek veszélyérzetét az áprilisi választásig. Ez viszont azt jelenti, hogy bármi történik is Ukrajnával és a kőolajfronton, Orbán nem fog meghátrálni a voksolásig. Kőrös Gábor / 24.hu Választási plakátok Budapesten 2026. február 25-én. A fegyver Ez viszont komoly probléma, mivel az ukránoknak éppen áprilisban fogy el a pénze, így addig a beígért hitelt el kellene küldeni Kijevnek. Erre – ahogy korábban utaltunk rá – már meg is született a jogi fegyver: az uniós szerződés 327-es cikke, amely azt mondja ki, hogy megerősített együttműködés esetén az abban részt nem vevő országok nem akadályozhatják azt, hogy más országok együttműködjenek és végrehajtsák a megerősített együttműködést. A megfogalmazás tág, és rengeteg jogi vitát vonna maga után, ha erre hivatkozva felülírnának egy olyan elvárást, amely szerint teljes egyetértés kell egy döntés elfogadásához. De korábban ugyanez megtörtént az orosz szankciók vétójánál, akkor ugyanennyire, sőt talán ennél is szabadabban értelmeztek egy jogi lehetőséget. Ez ugyanakkor azt mutatja, hogyha a szándék megvan a jog megfelelő értelmezésére, akkor azt meg is tudják azt oldani.