Barlangművészet és futódiszkó kelti új életre a kőbányai pincerendszert
2026-03-08 - 14:24
A pincerendszer nem csupán ipartörténeti emlék, hanem működő tér. Egyes szakaszok látogathatók, más részek szakmai célokat szolgálnak, miközben a járatok időről időre kulturális és sportesemények helyszínévé válnak. A jelenlegi használat mögött azonban több évszázados fejlődés áll. Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Budapest X. kerületében lakónegyedek, parkok, gyárépületek és üres ipari területek váltják egymást, alattuk azonban több mint 30 kilométer hosszan húzódik egy alagútrendszer. Boltíves folyosók, kupolás terek, vízzel telt szakaszok és lezárt, omlásveszélyes járatok rajzolják ki azt a pincehálózatot, amely évszázadokon át a várost szolgálta. Az első írásos emlékek a területről az 1240-es évekből maradtak fenn: IV. Béla a tatárjárás utáni újjáépítés során engedélyezte a mészkő kitermelését Kőbányán. A 19. század végére azonban a téglagyártás vette át a vezető szerepet, a mészkő iránti kereslet csökkent, és több helyen beomlottak a meggyengült szakaszok. A bányászat megszűnt, a föld alatti terek azonban új szerepet kaptak. Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Borospinceként, később a Dreher sörgyár érlelőtereiként működtek tovább a járatok, majd a második világháború idején hadi célokra is használták őket. A virágkora szerintem a Dreher Antal-korszak, illetve a világháború, sajnos, mert akkor épült ki a villanyhálózat és a csatornarendszer – meséli séta közben Schettrer Zsolt, aki a BBU futóversenyek idején tart túravezetéseket. A 20. század második felében gombatermesztés folyt itt, miután viszont ez részben gazdasági okok, részben a szigorodó szabályozás miatt megszűnt, a járatok egy részét lezárták. A falakon ma látható színes jelzések és évszámok a rendszeres biztonsági ellenőrzések nyomai. A pincerendszer napjainkban nem egyetlen funkcióhoz kötődik, hanem különböző közösségek és szervezetek használják, sokszor egymást váltva. A túrák szervezése is ehhez alkalmazkodik. Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu „Nagyon változó, hogy pontosan milyen rendszerességgel tudjuk elindítani a túrákat, mert sok egyéb tevékenységhez kell igazodni. Filmforgatások, keresőkutyás oktatások, színházi előadások, bulik, futóversenyek, kerékpáros versenyek, katasztrófavédelmi gyakorlatok zajlanak itt, és búvárok is rendszeresen merülnek” – mondja Somogyi Levente, aki 2011 óta szervez vezetett bejárásokat a BudapestScenes tagjaként. Az elmúlt években a kőbányai pincerendszer egyre inkább művészeti és közösségi programok helyszínévé vált. A járatok nemcsak kiállításoknak és zenei eseményeknek adnak otthont, hanem időről időre sportprogramoknak és különféle szervezett rendezvényeknek is. A föld alatti hálózatnak azonban csak egy része feltárt és biztonságosan használható, a szervezés pedig nem központilag irányított, hanem különböző alkotói közösségek együttműködéséből formálódik. A KamaRave és a Dialect kollektívák 2022-ben keresték fel a kőbányai önkormányzatot azzal a céllal, hogy a pincerendszert és az egykori sörgyári területet többéves, összművészeti eseménysorozat keretében használják. A Kamalect eseményei nem pusztán zenei programok, hanem olyan összetett estek, ahol az installációk és a helyszín fizikai adottságai a hangzással együtt alakítják a program egészét. A föld alatti és a felszíni terek váltakozása azóta is meghatározza a projekt működését, az S1 terület és a pincerendszer így egyre inkább egymáshoz kapcsolódó eseménytérként funkcionál. Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu A Kőbánya Underground 2026 februárjára egy héten át tartó fény-, hang- és térfesztivállá bővült az Irregulari alkotói szabadcsapat szervezésében. A megvalósításban a Kőbányai Önkormányzat és Vagyonkezelő, a Hosszúlépés Városi Séták, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a MOME hallgatói és oktatói is részt vettek. A szervezők hosszabb távon abban gondolkodnak, hogy az ipari örökség ne alkalmi események helyszíne legyen, hanem tartósan beépüljön Budapest kulturális életébe. A pincerendszerben rendezett BBU futóversenyek nehezen illeszthetők be a hagyományos sportesemények közé. A szervezők futódiszkóként hivatkoznak rá, és a hangulat valóban inkább hasonlít egy performatív eseményre, mint klasszikus versenyre. DJ keveri a zenét a járatokban, LED-es tűzzsonglőrök táncolnak a föld alatti kápolnákban, ideiglenes installációk alakítják át a látványt. Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Az ipari területek kulturális célú használata nemzetközi szinten régóta bevett gyakorlat. Az egykori gyárnegyedek és bányaterületek sok városban a kortárs művészet és a közösségi élet fontos helyszíneivé váltak. Kőbánya ebből a szempontból kísérleti terepnek tekinthető, ezért is számít figyelemre méltónak (még az egykori hőerőműben megrendezett Inota Fesztivál említhető vele egy lapon, amelyről pár éve szintén galériában tudósítottunk). Nem kifelé kell menteni, hanem befelé vagy lefelé. WiFi nélküli bunkerekben halmozni fel az analóg készleteket, hogy újrakezdhessük az underground barlangművészetet. Betemetni a jövőt, hogy megmentsük – hangzott el Nemes Z. Márió Kőbánya Underground 2026. megnyitóbeszédében. A pincerendszer ma egyszerre szolgál turisztikai, sport- és kulturális célokat, miközben jelentős része továbbra sem látogatható. A földalatti terek használata folyamatosan változik, de már nem elhagyott területről van szó, hanem olyan helyszínről, amely többféle módon kapcsolódik a város életéhez. Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu Varga Jennifer / 24.hu