Bár az egész egészségügy válságban van, a pszichiátria helyzete a legsúlyosabb

2026-02-25 - 09:54

Ha marad a jelenlegi helyzet, a fővárosi pszichiáterek többsége április 1-jétől nem vállal a havi kötelező két ügyeletnél többet – ez pedig nem csupán jelentős fennakadást okozna, hanem a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a fővárosi pszichiátriai ellátás teljes összeomlását is. Nemcsak a többlet ügyelet felmondása van az asztalon: a MOK közleményéből kiderült, amennyiben az akut problémák nem rendeződnek megnyugtató módon, az ügyeletet ellátó pszichiáterek mintegy kétharmada a felmondást is reális lépésnek tartja. A példátlan krízis kirobbantója az a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) volt, ahol a pszichiáterek fellázadtak az üzemorvos végzettségű, mágusképzőt is végzett igazgató ellen. A pszichiáterek egyebek mellett Ézsin Robin azonnali menesztését követelik a Nyírő OPAI éléről. Már több mint 500 pszichiáter írta alá az ezt követelő petíciót. A Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség mentális egészségügyi területen dolgozó tagjai pedig szolidaritásukat fejezték ki Nyírő OPAI munkavállalóival. Srádi Péter pszichiáter szakorvos, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, a Nyírő Gyula kórház szakszervezeti csoportjának vezetője a 24.hu-nak annyit mondott a jelenlegi helyzetről, hogy a többlet ügyelet felmondásának belengetése óta semmi sem történt, sehonnan nem kaptak visszajelzést. Az áprilisi ügyeleti rendet március elején kapják meg a pszichiáterek, így alig egy hete van még a kórház vezetőségének reagálni. Nem kaptak információt arról sem, tervez-e a vezetőség bármit a helyzet megoldására, és ha igen, akkor mit. Srádi azt mondta, jelezték a menedzsmentnek, hogy a kollégák nagyon frusztráltak, és kilátásba helyezték a további nyomásgyakorlás lehetőségét is, ha érdemben nem történik semmi. Erre sem kaptak azonban választ. Róka László / MTVA A Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet és a Róbert Károly Magánkórház közös bejárata a főváros XIII. kerületében, a Lehel úton 2016-ban. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a kialakult helyzet kapcsán már két közleményt is kiadott. Múlt kedden azt írták, a betegellátás folyamatos és biztosított. Ez Srádi Péter szerint is így van, ahogy az is, hogy az ellátás minden intézményben garantált, ám ezt azzal árnyalta a szakember, hogy bár a sürgősségi ellátás feltételei alapvetően biztosítottak az intézményekben, a minőségi ellátás feltételei a kollégák visszajelzései alapján már nem mindenhol. Ez pedig tovább romolhat, ha a jelenlegi krízisre nem kapnak megnyugtató választ. A hét elején a kórházi főigazgatóság azt is közölte, hogy a következő hónapokban mintegy ötmilliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések a Nyírő épületeiben. Srádi Péter ennek kapcsán azt mondta, az alapvető problémákat az infrastrukturális fejlesztés – amelyről egyébként nem kaptak konkrét információkat – nem fogja orvosolni. Egy héttel később az OKFŐ újabb közleményt adott ki, melyben közölte, felkérnek egy külső, független vizsgálóbizottságot a budapesti felnőtt pszichiátriai ellátás helyzetének áttekintésére. A Nyírő válsága az egész pszichiátria válsága Valójában nem meglepő, hogy a pszichiátriában kialakult a krízis: évtizedek óta válságüzemmódban működik az ellátás, és erre a szakemberek folyamatosan felhívták a figyelmet. A mostani helyzetről a Népszava egészségügyi podcastjának minapi, a pszichiátriai ellátással foglalkozó részében döbbenetes mondatok hangzottak el két szakember, Spányik András orvos, pszichoterapeuta és Slezák Adrienn pszichiáter főorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnökétől. Néhány gondolat tőlük, melyek jól jellemzik az ellátás 2026-os helyzetét: Az egész egészségügyi rendszer krónikus válságban van, ezen belül a mentális egészségügy helyzete még súlyosabb. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007. végi bezárása után az volt az ígéret, hogy fejlesztik a járóbeteg-ellátást, de ez azóta sem történt meg: ugyanolyan kapacitásokkal működik az ellátás, miközben több ütemben ágyszámcsökkentések történtek a pszichiátriákon. 100 ezer lakosra a pszichiátriai gondozókban országos átlagban 2 pszichiáter, 1 pszichológus és 3 szakdolgozó jut, miközben a minimumfeltételek ennek a dupláját írják elő. Ami most Budapesten felszínre került, az vidéken már régóta komoly probléma, ráadásul vidéken nincs pszichiáter, akit át lehetne vezényelni oda, ahol hiány van. Tömegek állnak sorban a pszichiátriai rendelőknél, sokan nem jutnak be, és így ellátatlanul maradnak. Nehéz bejutni a szakellátásba: akad olyan gondozó, amelynek nincs honlapja, nehogy még többen jöjjenek, mert így is több hónapos a várólista. Több helyen személyesen kell időpontot kérni, ami eleve nehezíti a bekerülést az ellátásba. Óránként 3–4 beteget lát el egy pszichiáter Magyarországon, miközben normális esetben egy első vizsgálat másfél óra. A gyermekpszichiátria még súlyosabb helyzetben van: nagyjából 50 szakember dolgozik az egész országban. A páciensek összekuporgatják a pénzt, elmennek magánellátásba, ahol egyre hosszabbak a várólisták: hónapokat, egy évet is várni kell. Sokan vidékről jönnek fel a budapesti pszichiáterekhez. Nincs szociális ellátórendszer, ami átvenné azokat a pszichiátriai betegeket, akiknek nincs hova menniük. Vannak olyan betegek, akik évekig fekszenek pszichiátrián emiatt. Van olyan pszichiátriai osztály, ahol a páciensek 50 százaléka tartósan bent lévő, szociális ellátást igénylő beteg. A szakemberek jelentős része szerint az OPNI (közismertebb nevén Lipótmező) 2007. végi, szükségszerű, de előkészítetlen bezárása törte ketté a hazai pszichiátriai ellátás gerincét. A fekvőbeteg-ellátók ágykapacitásának átrendezése volt a második Gyurcsány-kormány vezérelve az OPNI bezárásakor, ami után fél évvel az ombudsman jelentést adott aki, mely szerint az intézet bezárása aggályos helyzetet teremtett mind a mentálisan sérült vagy neurológiai betegségben szenvedő betegek, mind az egészségügyi dolgozók, végső soron pedig az egész társadalom számára. Jelentős létszámban kerültek utcára pszichiátriai ellátást igénylő betegek. Az előkészítetlen áttelepítés miatt több száz krónikus pszichiátriai beteg sorsa vált bizonytalanná, akik pszichiátriai otthoni elhelyezésre évek óta vártak az OPNI-ban. Ellátás nélkül maradt számtalan drogbeteg, és a bezárás után hónapokig Budapesten megoldatlan volt a serdülők akut pszichiátriai ellátása. Wikipédia Az egykori lipótmezői elmegyógyintézet épülete 2013 szeptemberében. Bár a 800 ezer lakos ellátásáért felelős, 800 ágyas OPNI már csak a mérete és a korszerűtlensége miatt is fenntarthatatlan volt, a falai között magas színvonalú munka zajlott. Nem a bezárás volt a szakma problémája, hanem annak kivitelezése, amely még ma is hatással van az ellátásra. Hét évvel az OPNI bezárása után, 2014-ben Rihmer Zoltán, az OPNI egykori főorvosa azt írta: Lipótmező bezárásával egyidőben országosan közel 25 százalékkal csökkentették a pszichiátriai ágyakat, de nem fejlesztették drasztikusan az ambuláns ellátást, sőt a finanszírozását csökkentették. A bezárt intézet felvételi területét szétosztották a megmaradt, de lényegesen csökkentett ágyszámmal működő többi pszichiátriai osztály között, ahol a zsúfoltság fokozódott, és az addig sem optimális beteg-orvos arány még tovább romlott. Az egykori OPNI üresen maradt épületének újrahasznosítása a mai napig nem történt meg. Bár a kormány nemzetközi elitiskola megnyitását tervezte a területen 2023-ra, az építkezés még el sem kezdődött. A sor végén A 2007-es bezárása után az OPNI speciális pszichiátriai és neurológiai feladatainak jelentős részét a Nyírő Gyula kórház vette át, és lett az ország legfontosabb pszichiátriai intézménye, valamint módszertani központja. Noha a pszichiátriai ellátás átalakult, érdemi fejlesztése elmaradt, mivel az egészségügyre fordított kevés pénzből is alig kapott a pszichiátria. „Az az egészségügyi szakma, ami a sor végén áll” – így jellemezte a pszichiátria helyzetét egy, a rendszerben dolgozó szakember. Pedig Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterként 2018-ban a mentális zavarok megelőzését és kezelését szolgáló nemzeti egészségprogramot hirdetett meg. Ám ebből semmi sem lett, mert jött a Covid, a mentális betegek ellátásának devalválódása a járvány után pedig tovább fokozódott A pszichiátria lett a járvány miatti kórházi átszervezések vesztese – írtuk 2020-ban a vidéki helyzetet bemutatva. A hat évvel ezelőtti cikkünkben megszólaló szakemberek is arról beszéltek, hogy a pszichiátria az orvosszakmák rangsorának alsó régiójában helyezkedik el. A számok is azt igazolják, hogy sem az ellátás, sem a társadalom mentális egészsége nincs rendben. A legutóbbi adatok szerint 2022-ben 1630 ember vetett véget az életének Magyarországon, ezzel hazánk Szlovénia és Litvánia után a harmadik az uniós rangsorban. Az öngyilkossági ráta a Dél-Alföldön európai viszonylatban is a legmagasabb. A magyar adatok azt jelentik, hogy hatóránként öngyilkos lett valaki hazánkban. A Magyar Orvosi Kamara nemrég kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az 1980-as évek óta nem volt olyan aggasztó az öngyilkosságok számának alakulása, mint az elmúlt öt évben. Az adatok azt is mutatják, hogy az öngyilkosságot elkövetők túlnyomó többsége nem kezelt depresszióban szenved az elkövetés idején. Idehaza 1,5 millióan küzdenek valamilyen mentális zavarral, a súlyos depresszió Magyarországon évente 600–700 ezer főt érint. Az alkoholfüggők aránya nálunk az egyik legmagasabb az Európai Unióban (9 százalék). Katona Tibor / MTI Kórterem a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház pszichiátriai osztályán 2024. január 24-én. Különösen aggasztó a helyzet a fiatalok körében. Az UNICEF 2025-ben közzétett kutatásából kiderült, hogy a magyar diákok egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, miközben a gyermekpszichiátriákon több hónapos a várakozás. A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia 2022-es adatai szerint a járvány hatására az ötszörösére nőtt a szorongásos gyermek betegek száma, a sürgősségi esetszám pedig 40 százalékkal emelkedett. Budapesten éveket kell várni pszichiátriai szakambulanciákon az ADHD-val élőknek, de van olyan intézmény is, ami új pácienseknek nem is ad időpontot. A Semmelweis Egyetem felnőtt ADHD szakambulanciájára egy érdeklődőnek azt mondták, hogy négy évre növekedett a várakozási idő. Jelenleg az az ADHD-s sincs jó helyzetben, akinek már van diagnózisa, ugyanis hónapok óta nem kapni az egyik leggyakrabban alkalmazott, a figyelemzavaros hiperaktivitással küzdő gyermekeknek koncentrálni segítő gyógyszert, amelyből már korábban is volt hiány. A pszichiátriában a magánellátás sem jelent mindig megoldást, ugyanis oda is nehéz bejutni, ráadásul egy komplex ADHD-kivizsgálás több százezer forintot kóstál. Az OECD legutóbbi országjelentése szerint a mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek, a közvetlen és közvetett költségek a becslések szerint Magyarországon a GDP 3,1 százalékát teszik ki. Csak a depresszió okozta társadalmi károk összege évente 362 milliárd forintra is tehető. A mentális betegségek miatt évente 41,6 kiesett munkanappal kell számolni betegenként.