Agglomeráció: eddig tart az új lélektani határ távolságban
2026-03-18 - 10:32
A nagyvárosoktól mért 25-30 kilométeres távolság az új választóvonal: ebben a zónában 2025-ben nőtt a kisebb települések lakossága, máshol azonban a községeket és nagyközségeket is a népességszám csökkenése jellemzi – közölte a 2026. január 1-én mért hivatalos népességi adatok alapján készült friss elemzésében az ingatlan.com szerdán az MTI-vel. A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a 25-30 kilométeres távolságon belüli községekben élők száma 3100-3350 emberrel bővült egy év alatt. Ennek a lélektani határnak az átlépésével azonban a legkisebb települések népességmegtartó ereje meredeken zuhanni kezd. Ezért a szakértő úgy értékelte a helyzetet, hogy ez a 25-30 kilométeres sáv a magyar ingatlanpiac egyik motorja. A vásárlóknak ez a távolság még vállalható kompromisszum közlekedési szempontból, ugyanakkor a lakóingatlanok árát nézve ezek a települések jóval olcsóbbak lehetnek. Mivel ezeken a településeken 30-80 százalékkal alacsonyabb árakkal is találkozhatnak a lakásvásárlók, ezért az árelőny milliós vagy tízmilliós nagyságrendű megtakarítást jelenthet számukra. Az élmezőny A lakosságszám-növekedési toplistát agglomerációs települések vezetik: Biatorbágy, Göd, Gárdony, Velence. Utóbbiaknál lényeges, hogy bár Budapesttől mért távolságuk valamivel meghaladja a 30 kilométert, ám a másik irányban ott található Székesfehérvár. Balogh László a közleményben hozzátette, Pest vármegye dominanciája töretlen, 2025-ben a népességszám több mint 3139-cel nőtt a folyamatos kiköltözési kedvnek köszönhetően. A kerületek versenye A népességcsökkenési listán az első húsz helyen budapesti kerületek és megyei jogú városok állnak – ahonnan a lakók az agglomerációba vándorolnak -, három fővárosi kerület mégis bekerült a legnagyobb növekedést elérő települések közé: a XIII., VI. és az I. kerület. Rámutattak, hogy a XIII. kerületben a tömegesen átadott újépítésű projektek generáltak lakosságszám-növekedést, miközben a VI. kerületben a Airbnb-szabályozás, a rövid távú lakáskiadás szigorításának hatására a korábbi turisztikai célú lakások egy része állandó lakóhellyé vált. Az I. kerületben pedig az elmúlt időszakban jelentősen több beköltözőt regisztráltak a korábbi évek átlagánál. Balogh László a közleményben megjegyezte, Budapest lakossága tavaly is csökkent, ez igazolja azt a piaci összefüggést, amely szerint a fővárosi drágulás eredményeként többen költöznek ki. Kapcsolódó Nyaralópiac: idén nem az áremelkedés lesz a fő téma Egyre több vevő igénye ugyanis, hogy az ingatlan egész évben, minden évszakban kényelmesen lakható legyen.