A felnőtt magyar lakosság közel harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott

2026-03-03 - 12:24

Évente több mint 134 ezer egészségben eltöltött életévet veszítenek el a magyar felnőttek az extra kilók miatt, akiknek közel harmada él túlsúllyal, nagyjából negyede pedig elhízással – írja közleményében a Lilly Hungária Kft. gyógyszergyártó. A legfrissebb előrejelzések szerint 2030-ra a világ felnőtt lakosságának közel fele túlsúllyal vagy elhízással fog élni. Az elhízás ma már a vezető nemzetközi egészségügyi szervezetek által is krónikus betegségként elismert állapot, amely sok esetben túlmutat az egyén közvetlen kontrollján – jelentette ki a Lilly Hungária Kft. Elhízás Világnapjához kapcsolódó rendezvényén Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora, aki szerint a komplex betegség leküzdése hosszú távú, személyre szabott és több szakterületet érintő ellátással lehetséges. 200-nál is több szövődmény kockázata nőhet az elhízás következtében Az elhízásbetegség kialakulásában számos tényező játszik szerepet: genetikai, biológiai, környezeti, pszichés, és társadalmi hatások egyaránt szerepet játszhatnak. Nem elszigetelt állapotról, hanem összetett, sokszervi kockázatot jelentő betegségről van szó – hívja fel a figyelmet a közlemény, egyben hangúlyozza: akár 5 százalékos testsúlycsökkenés is mérhető egészségnyereséggel járhat, csökkentve a szövődmények kockázatát és javítva az életminőséget. Ez utóbbiak ugyanis számosak és sokfélék lehetnek: több mint 200 különböző szövődmény alakulhat ki nagyobb valószínűséggel elhízás következtében, többek között a 2-es típusú cukorbetegség, mozgásszervi problémák, szívelégtelenség, magas vérnyomás, valamint legalább 13 különböző daganattípus is. Sokféle terápia elérhető, de a stigmatizáció csökkentése is feladat Az elhízással élők sokszor rosszabb életminőségről számolnak be mind a fizikai állapotuk, mind pedig az önbizalmuk és mentális jóllétük tekintetében. Körükben gyakran jelennek meg olyan érzések, mint a szégyen, az önbizalomhiány, a kudarcélmény, valamint a negatív megítéléstől, illetve elmarasztalástól való félelem – magyarázta Czeglédi Edit egészségfejlesztő szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet adjunktusa. Szerinte az elhízással élők közül sokan nem hisznek abban, hogy a szakemberek valódi segítséget tudnak nyújtani számukra. Holott ma már sokféle terápia áll a betegek rendelkezésére, az életmódkezeléstől elkezdve a kognitív viselkedésterápián és a gyógyszeres kezelésen át a sebészeti beavatkozásig. Az elhízás betegségként való elismerése, a stigmatizáció csökkentése és az érintettek bátorítása a segítségkérésre nemcsak egyéni, hanem kiemelt társadalmi érdek is. Enélkül a következményei nemcsak a betegek, de az egész közösségünk számára is beláthatatlanok lehetnek – emeli ki a közlemény.