A dolgozók jó része nem érte el tavaly az átlagkeresetet – sokat számít az is, ki hol dolgozik, és milyen munkakörben

2026-03-20 - 14:31

705 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly éves szinten (2025. január és december között) a KSH idén februári jelentése szerint. Éves mediánértéket ugyan nem közöl a KSH, de havit igen – ezekből kiszámoltuk, hogy a bruttó mediánkereset tavaly 567 ezer forint lehetett. Azért fontos a mediánkereset is, mert ez egyfajta középérték – az az összeg, aminél az emberek fele többet, illetve másik fele kevesebbet keres. A mediánérték ilyenformán jobban kifejezi az átlagot. Ha valaki el akarja helyezni a saját keresetét, hogy az vajon átlagos, átlag alatti, esetleg feletti, akkor is közelebb lesz az igazsághoz, ha a medián értékhez hasonlítja a saját keresetét. A magyar kereseteknél a mediánkereset mindig kevesebb, mint az átlagkereset, mert az átlagot felfelé húzzák a magas keresetek. 2025-ben például a bruttó mediánkereset éves átlagban havi 138 ezer forinttal volt kevesebb, mint a mediánkereset. Arányaiban pedig a bruttó mediánkereset mintegy 80 százaléka volt a bruttó átlagkeresetnek. Ennyien kereshettek tavaly átlag alatt Legalább ennyire érdekes lehet az is, hogy az átlagon belül hányan kerestek bizonyos összegeket, átlag alattit, vagy felettit. Általában azt lehet mondani, hogy az átlag alatt keresők aránya jellemzően 60–70% között mozog Magyarországon. Ez az arány azért ekkora, mert a jövedelmek teteje extrém magas is lehet (milliós, több milliós), így az átlag messze nem „középső” érték. A KSH-nak is van egy (léptékében kissé elnagyolt) sávos statisztikája arról, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresete hogyan oszlott meg. 2025-öt nézve az látszik, hogy a teljes munkaidősök 3,2 százaléka (4,6 millió foglalkoztatottból kiindulva mintegy 147 ezer dolgozó) kevesebbet keresett, mint havi bruttó 250 ezer forint. Ez még a minimálbérnél (290 800 forint/hó) is kevesebb volt. Ők valószínűleg közmunkások lehettek, mert egyébként teljes munkaidőben nem lehet kevesebb a kereset, mint amennyi a minimálbér. Ez csak a közmunkásoknál fordulhat elő legálisan. A következő sávba (havi bruttó 250 és 450 ezer forint közé) esett a teljes munkaidősok majdnem harmada (több mint 1,4 millió dolgozó). Köztük is lehettek, akik még a minimálbért sem keresték meg. És ők is messze el voltak maradva mind a bruttó átlagkeresettől, mind a mediántól. A teljes munkaidősök mintegy negyede (kb. 1,16 millió fő) keresett tavaly átlagban havi bruttó 450 és 650 ezer forint közötti összeget. Ez a tartomány még mindig kevesebb, mint amennyi az átlagkereset volt, de köztük már lehettek olyan is, akik a medián értékét elérték. Eddig összegezve az adatokat az rajzolódik ki, hogy a teljes munkaidőben dolgozók legalább 60 százaléka (minimum 2,75 millió dolgozó) kevesebbet keresett tavaly, mint az átlagkereset. Azért legalább, mert az átlagkereset (havi bruttó 705 ezer forint) alatt keresők egy része átlóg a következő sávba. && Ugyancsak a dolgozók mintegy negyede (1,16 millió munkavállaló) keresett tavaly havi bruttó 650 ezer forint és 1 millió forint között. Ebben a tartományban tehát vannak még olyanok, akik átlagkereset alatt kerestek, de a zöm valószínűleg már felette lehetett. Sokak számára irigyelt kategória lehet a havi bruttó egymillió forint felett keresők tábora, akik az összes teljes munkaidős foglalkoztatott több mint 15 százalékát tették ki (nagyjából 695 ezer dolgozó). A legalább havi bruttó egymilliót keresők egyébként háromszor annyian voltak, mint a legkisebb keresetűek. A legtöbben pedig a második legalacsonyabb sávba (bruttó 250 és 450 ezer forint közötti átlagkereset) tartoztak. Akik a legjobban kerestek, és akiknek kevéssel kellett beérniük Éves adatokat nem találtunk, de a december havi kereseti adatok alapján megnéztük, mely nemzetgazdasági ágak húzták lefelé az átlagot, és melyek felfelé. Decemberben magasabb volt az átlagkereset (bruttó 789 200 forint), mint az éves, köszönhetően az év végi bónuszoknak. A legmagasabb átlagkeresetet decemberben a pénzügyi szolgáltatásban lehetett elérni, bruttó 1,55 millió forintot. Összesen 11 olyan szektor volt, ahol az átlag feletti volt a kereset, és csak nyolc olyan, ahol alatta mért a KSH. A legkisebb keresettel a mezőnytől erősen leszakadva a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén kellett beérni decemberben, kevesebb mint bruttó 499 ezer forinttal. A legjobban és legrosszabbul keresők között nemzetgazdasági áganként tehát háromszoros különbség volt. Ami a keresetek területi eloszlását illeti, tavaly (mint máskor is) éves szinten Budapesten volt a legmagasabb a bruttó átlagkereset, de ez sem közelítette meg a havi egymillió forintot, hanem megállt 851 ezer forintnál. A Közép-Magyarországi régió keresetei voltak még 800 ezer forint felett átlagban (803 ezer forint). Rajtuk kívül csak Győr-Sopron vármegyében voltak magasabbak a havi bruttó átlagkeresetek (737 ezer forint), mint a tavalyi országos havi bruttó átlagkereset (705 ezer forint). Az összes többi vármegyében, régióban átlag alattiak voltak a keresetek. A legrosszabbul azok kerestek az országon belül átlagban, akiknek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (bruttó 523 437 forint), Békés vármegyében (bruttó 537 ezer forint) és Nógrád vármegyében (bruttó 545 ezer forint) dolgoztak. Ebben a három vármegyében ráadásul az átlagkereset kevesebb volt az országos éves mediánkeresetnél, vagyis a középértéknél (bruttó 567 ezer forint) is, minél a dolgozók fele többet, másik fele kevesebbet keres. Tehát az ebben a három vármegyében dolgozók mindenféle szempontból az országos átlag alatti keresetekre tehettek szert tavaly, átlagban.