A cégek igyekeznek a hazai energiapiac torz árrendszerére megoldást találni – hazai beruházási körkép

2026-03-26 - 14:31

Tavaly február 23-án „100 új gyár program” néven hirdetett akciót a miniszterelnök. Orbán Viktorra a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton tromfolt rá áprilisban, és ő már 150 új gyár létesítéséről beszélt. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy ebből az ígérethalmazból végül 46 gyáripari létesítményt adtak át 2025 januárja és 2026 február eleje között, most pedig a logisztikai, szolgáltató és energetikai beruházásokat tekintjük át. Máthé Zoltán / MTI Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Magyarországon összesen 176 cégberuházást gyűjtöttünk össze, amelyeket 2025 januárjától említenek a sajtóban. Ám ezek a projektek még 2026-ban sem biztos, hogy befejeződnek. A 176 között 42 olyan van, amely az energiaipar, a logisztika, a kutatás-fejlesztés, a pénzügyi, illetve egyéb szolgáltatások terén valósul meg. Gyűjtésünk szerint a 42 nem gyáripari beruházás közül 12 készült el 2025 januárja és 2026 február eleje között, tehát ha még ezeket is beleszámolnánk a 100 új gyár programba, akkor sem lehetne száz vagy százötven befejezett beruházásról beszélni az elmúlt bő egy évben. Ráadásul a 12 nem gyáripari projektből nyolc olyan, amelyet vagy Orbán Viktor „százgyáras” programhirdetése előtt, de már 2025-ben adtak át. kormany.hu Összesen tehát 58 projekt fejeződött be Magyarországon a nagyobb cégberuházások közül gyűjtésünk szerint, de 28-at már Orbán beszéde előtt átadtak vagy bejelentettek. Meghatározóak a kínaiak és az amerikaiak A legnagyobb fejlesztést a nem gyártó jellegű projektek közül adatgyűjtésünk szerint egy kínai autóipari cég, a BYD valósítja meg – ez nagyjából megfelel a gyári beruházásoknál kialakult erőviszonyoknak, ahol a befektetések értékét tekintve szintén a kínaiak voltak 2025-ben meghatározóak Magyarországon. A BYD a szegedi autógyára, a komáromi leendő teherautógyára mellett Budapestre hozza európai központját és K+F-centrumát is. Ez egy minden más „nem gyári” projektet felülmúló, 246 millió eurós invesztíció keretében zajlik. A BYD után a második-harmadik helyen a szoftverek és a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó amerikai cégek szerepelnek. S az ilyen fejlesztések láthatóan a fővárosra koncentrálódnak, ellentétben a gyáripari fejlesztéseknél meghatározó Debrecennel és néhány más megyeszékhellyel. kormany.hu A nem gyártótevékenységhez fűződő K+F, illetve szoftverfejlesztési befektetések közül egyébként rekordösszeget jelent az amerikai Diligent budapesti bővítése. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közlése szerint a cég 93,6 millió eurós befektetésével megelőzi a dél-koreai Samsung SDI 2023-ban elindított 61,9 millió eurós projektjét, így immár az amerikai beruházás a HIPA által kezelt projektek közül a legnagyobb K+F befektetés. Szolgáltató központok, K+F, logisztika A projektek között feltűnik a nemzetközi üzleti szolgáltatásokat kínáló amerikai Support Services Group (SSG) is, amely Szekszárdon építi ki új üzleti szolgáltató központját (BSC). A közel 2,5 millió eurós beruházás 75 munkahelyet teremt. A relatíve tudásigényes BSC szektorban több mint 110 ezren dolgoznak, és a hazai össztermék mintegy 3 százalékát állítják elő. Molnár László közgazdász a 24.hu-nak elmondta, hogy ezzel a hazai ágazatok közül az építőipar (4 százalék a GDP-ből) és a teljes mezőgazdaság teljesítményét is megközelíti az üzleti szolgáltató központok teljesítménye. S miközben az agrárvállalkozások és az építőipari cégek jóval többször szerepelnek – elsősorban a gondjaik miatt – a hírekben, a kevésbé látványos, de annál hasznosabb tevékenységet végző BSC-szektor valódi hajtóereje lett a magyar gazdaságnak. A gyártáshoz kötődő K+F-tevékenység téren is a járműipari centrumok járnak az élen, akárcsak a „sima” gyárberuházások esetén. A 15 új magyarországi termeléshez kapcsolódó K+F-beruházást végrehajtó cég közül öt közvetlenül kötődik az autó-, a teherautó- vagy a buszgyártáshoz, de a hadiipari fejlesztések (Rheinmetall), az ipari automatizálási tevékenységek (Emerson) egy része is összefüggenek az autóiparral, így az újonnan megtelepedő K+F-tevékenység majdnem felét sorolhatjuk ehhez a szférához. A BYD budapesti központjával még nagyobb lenne az autóipar aránya, ám a kínai cég nemcsak K+F-tevékenységet telepít a fővárosba, hanem európai központjukat is hozzánk helyezik át, ezért soroltuk a nem gyártáshoz kötődő új szolgáltatási tevékenységek közé ezt a beruházását. kormany.hu A logisztikai fejlesztések közül kiemelkedik a német autóipari beszállító és szerszámgyártó cégcsoport, a Bosch. A cég több leányvállalattal és számos gyártóbázissal rendelkezik Magyarországon, Budapesttől Hatvanig, Egertől Makláron át Miskolcig. Ez utóbbi helyen több tevékenységet is folytat a cégcsoport: egyrészt járműipari alkatrészeket és elektromos hajtásokat gyárt, másrészt itt működik a világ legnagyobb Bosch-kéziszerszámgyára. Nem meglepő tehát, hogy a cégcsoport a borsodi megyeszékhelyen egy hatalmas szállítmányozási és raktározási központot épített tavaly februárban. A 148 millió eurós beruházás révén 26 országot látnak el az egykori városi repülőtéren megépült létesítményből. kormany.hu A Bosch nem az egyetlen német beruházó, amely a logisztika terén aktivizálta magát. A Metrans Szegeden épít vasúti-közúti terminált 16,2 millió euróért. A Magyar Posta közben Ecseren adta át új logisztikai központját. A Horváth Rudolf Intertransport szállítmányozási cég két fejlesztést is megvalósít, 41 millió euró értékben: Nyírbátorban már elkészültek, de Hatvanban is dolgoznak egy projekten. Iparpolitikai dilemmák A magyar iparpolitika bírálói elsősorban azt kritizálják, hogy a kormány túlzottan az autóiparra és az azt kiszolgáló akkuiparra koncentrál, és így a gazdaság kiszolgáltatott egyetlen gazdasági szféra ingadozásainak. A Political Capital 2024-es, akkuipari dilemmákról szóló tanulmánya felsorolja a hazai akkugyártás kritikus elemeit is: a munkaerő mellett ilyen „a földterület, az energia és a víz”, illetve a „nagyfokú környezetterhelés”, s az „egészségügyi és környezeti kockázatok”. Az is látszik, hogy az iparra, azon belül pedig az autó- és akkuiparra alapozott magyar gazdaság egésze több éves összehasonlításban sem növekszik érdemben. Ha 2022 óta nézzük a negyedéves GDP-adatokat, nyolc negyedévben nőtt a bruttó hazai termék, nyolcban pedig csökkent a megelőző három hónaphoz képest. A magyar autóipari és akkumulátorgyártó beruházások működtetéséhez a kritikusok szerint nincs elég energia sem. Ráadásul a hazai energiapiac árrendszere rendkívül torz szerkezetű. Míg a lakosság esetében a rezsicsökkentés befolyásolja az árakat, addig a magyarországi cégek és a vállalkozások energiaköltsége hihetetlenül megnőtt már 2023-ban. Egy 2025 végi hír szerint pedig a negyedik helyen álltunk Európában, már ami a vállalkozások által fizetett energiaárat illeti. – Nem véletlen – és ezt már Holoda Attila energetikai szakértő magyarázta a 24.hu-nak –, hogy számos hazai cég napenergiát felhasználva, vagy más megoldásokkal saját energiabázist igyekszik kiépíteni. Holoda Attila Versenyhátrány Ennek oka, hogy a magyar vállalatok Európában versenyhátrányban vannak riválisaikkal szemben, mert itthon sokkal drágább az ipari felhasználók számára az energia, mint a környező országokban. A 24.hu 37 olyan fejlesztést talált, ahol 34 különböző cég saját energiabázist épít vagy energetikai beruházást hajtott végre 2025. januárja óta. Ezek között van a hatalmas kecskeméti Mercedes-Benz-gyártól kezdve a nyíregyházi Legón át a Gyermelyi tésztagyárig számos vállalat. A Nestlé az egyetlen, amely a termelés bővítése nélkül épített ki napelemparkot Szerencsen 1,8 millió euróért. kormany.hu Az sem véletlen, hogy számos új erőmű építése is megkezdődött 2025-ben és 2026 elején Magyarországon. Az akkumulátoriparnak óriási az energiaszükséglete, összefügghet ezzel Tiszaújvárosban egy 458 milliárd forintos, Visontán pedig egy 340 milliárdos új gázerőmű létesítése. Ezekre részben azért van szükség, hogy a megújuló energiák termelésének ingadozását kiegyensúlyozza az áramelosztó, de fontos szempont lehet az is, hogy pluszenergia kell a Debrecen és Nyíregyháza környékén létesülő új autó- és akkumulátoripari beruházások stabil működtetéséhez. A tiszaújvárosi fejlesztés nagyságrendjét mutatja, hogy gyakorlatilag egy új paksi atomerőművi blokkhoz hasonló a teljesítménye. Paks II munkálataival itt és most nem foglalkozunk részletesen, csak megjegyezzük, hogy a betonozás megkezdődött az új, ötös blokk építésekor. Ám a folyamatosan csúszásban lévő beruházás további halasztását eredményezheti az, hogy az orosz Roszatom és a német Siemens közti szerződést nemrégiben felbontották – a németek az erőmű irányítási rendszerének egy részét szállították volna. A gázerőművek kiegyensúlyozó szerepe nem véletlenül fontos: 2024-ben a hazai áramtermelés negyedét adták a napelemek, ez a legmagasabb arány nemcsak Európában, hanem az egész világon is – írta az Energiaügyi Minisztérium a Facebookon. Ezzel Magyarország az elmúlt öt esztendőben a legnagyobb arányú európai növekedést produkálta a 2019-ben még csak 4 százalékos szintről. A tárca a tavalyi évről is említést tett: „Magyarországon mintegy 7800 megawatt napenergia kapacitás létesült 2025 tavaszára. A meglévő beépített teljesítmény négyötöde 2020 óta állt üzembe. 2022-től egymást követő három évben nőtt legalább 1200 megawattal a hazai napelemes kapacitás.” kormany.hu Drága megoldás Jelenleg földgázzal termelni áramot általában a lehető legdrágább megoldás, hiszen a megújulók, a nukleáris, de még a szénerőművek is olcsóbban termelnek áramot – emelte ki Holoda Attila, hozzátéve: „leginkább a rugalmassága és azonnali bevethetősége miatt fontosak a gázerőművek mindenhol (nem csak nálunk), viszont zsinórüzemre, azaz «flat típusú termelésre» éppen a drágasága miatt nem szívesen használják” Marjai János / 24.hu Kéntelenítő a Mátrai Erőmű Zrt. visontai üzemében. Kivételt képeznek Holoda szerint az olyan nap- és szélmentes időszakok, mint a mostani január-február. „2026 januárjában például a földgázzal termelt villamosenergia aránya 40,95 százalék volt, miközben a napenergiából csak 7,23 százalékot tudtak beadni. Ehhez képest az új erőműveket zsinórban tervezik termeltetni, hiszen kell az energia a debreceni beruházásokhoz (BMW, CATL), mivel a Paks II csúszik, a Mátrai Erőművet bezárásra ítélték, holott lenne még lignitünk bőségesen.” – A jelenlegi szélerőművi kapacitások a 2025-ös évben is mindösszesen csak 1,39 százalékot tudtak hozzátenni a hazai termeléshez – jegyezte meg a szakértő. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a 2025 januárja óta átadott vagy még mindig zajló 176 magyarországi cégberuházás közül 42 a nem gyári szektorban valósult vagy valósulhat meg, viszont az érintett cégek majdnem ötöde rákényszerült arra, hogy a kapacitásbővítési beruházások mellett a saját energiabázis kiépítésére vagy energetikai korszerűsítésre is fordítson pénzt.