700 szövetségi rendfenntartót vonnak ki azonnali hatállyal Minneapolisból
2026-02-04 - 15:17
Az amerikai kormány azonnali hatállyal 700 szövetségi rendfenntartó kivonását kezdi meg Minneapolisból – jelentette be Tom Homan, a Trump-adminisztráció bevándorlási ügyekért felelős vezetője. A döntést az eddig elért eredményekkel indokolta, hangsúlyozva: nem kevesebb, hanem „okosabb” rendfenntartásról van szó. A cél az, hogy Minnesota állam fővárosában visszatérjenek a tavaly decemberi megerősítés előtti, megszokott létszámhoz – olvasható a BBC beszámolóján. Homan közölte, hogy a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE), valamint a Vám- és Határvédelem (CBP) ügynökei egységes parancsnoki lánc alá kerülnek. Emellett elismerte, hogy hiányosságokat tártak fel a testkamerák használatában: egyes ügynökök viseltek kamerát, mások nem, amit elfogadhatatlannak nevezett. A belbiztonsági miniszterrel, Kristi Noemmel folytatott egyeztetés után ezért döntés született arról, hogy minden terepen dolgozó ügynök testkamerát kap. A rendszert országosan bevezetnék, de elsődlegesen Minnesotában, Donald Trump elnök támogatásával, aki szerint „nincs mit eltitkolni”. „Veszélyes embereket visznek le az utcáról” Homan hangsúlyozta: az intézkedések elsődleges célja továbbra is a közbiztonság védelme és a bűnelkövetők kiemelt kezelése, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államokban jogellenesen tartózkodók sincsenek kizárva a bevándorlási intézkedések köréből. Mint mondta, Trump elnök célja továbbra is a tömeges kitoloncolások végrehajtása a kormányzati ciklus során, az idegenrendészeti fellépés pedig országszerte napi szinten zajlik. A most bejelentett létszámcsökkentés elsősorban Minneapolisra vonatkozik, ugyanakkor Homan jelezte: egy nagyobb arányú kivonás attól függ, hogy a helyi hatóságok és közösségek mennyiben működnek együtt a szövetségi bevándorlási műveletekkel. Ha a helyi szereplők akadályozzák azokat, a kivonás nem folytatódik. Homan szerint a szövetségi ügynökök „veszélyes embereket visznek le az utcáról”: eddig 14 ember ellen emeltek vádat emberölés miatt, 139-et erőszakos bűncselekménnyel, 87-et szexuális bűncselekményekkel, 28-at pedig bandatevékenységgel hoztak összefüggésbe. Kijelentette: Trump teljes mértékben támogatja a törvényes tiltakozáshoz való jogot, ugyanakkor elvárja, hogy a rendfenntartók akadályoztatás nélkül végezhessék munkájukat. CHARLY TRIBALLEAU / AFP Két haláleset, több kérdés a szövetségi fellépésről Minnesotában Alex Pretti január 24-i minneapolisi halála újabb súlyos kérdéseket vet fel a szövetségi bevándorlási ügynökök fellépésével kapcsolatban, különösen annak fényében, hogy alig hetekkel korábban Renee Nicole Good is életét vesztette egy ICE‐akció során ugyanabban a városban. Mindkét esetben a Fehér Ház és a Belbiztonsági Minisztérium önvédelemről beszélt, ám a nyilvánosságra került videófelvételek és független szakértők elemzései több ponton megkérdőjelezik ezt az értelmezést. A Pretti‐ügyről készült felvételek alapján a 37 éves ápolót akkor lőtték le, amikor már több ügynök a földön tartotta, és a nála engedéllyel viselt fegyvert egy másik tiszt már eltávolította. Rendészeti szakértők szerint a fellépés kaotikus és rosszul koordinált volt, a halálos erő alkalmazása pedig nem tűnik elkerülhetetlennek. Az előzetes belső vizsgálati anyagok sem támasztják alá, hogy Pretti fegyvert rántott volna vagy közvetlen életveszélyt jelentett volna. A történtek sokak szerint párhuzamba állíthatók Renee Nicole Good január 7-i halálával, akit egy ICE‐ügynök lőtt le az autójában Minneapolis egyik lakónegyedében. Good esetében szintén vitatott a hivatalos önvédelmi narratíva: helyi vezetők, tanúk és sajtóelemzések szerint a nő nem jelentett közvetlen fenyegetést, halálát pedig a megyei orvosszakértő emberölésként minősítette, ami ugyan nem jelent automatikusan bűncselekményt, de tovább erősítette a közbizalmi válságot. A két haláleset együtt komoly politikai és társadalmi nyomást helyezett a szövetségi hatóságokra, és a mostani bejelentés ellenére a fellépés jogszerűségéről és arányosságáról szóló vita továbbra sem zárult le.